Az orosz-ukrán háború miatt drágult 1,2 milliárddal a piliscsabai könyvtár-raktár

Július végén adták át Piliscsabán az Országos Széchenyi Könyvtár raktárát. Az építmény kivitelezését két Fidesz-közeli cég, a WHB Kft. és a Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte el 2021-ben nettó 17,5 milliárd forintos ajánlattal. Az átadó után két héttel azonban azt közölték, hogy ez a pénz kevés lett a beruházásra, mert „a háborús konfliktus miatt kialakult helyzetre visszavezethetően” a kivitelezőknek a „rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekménye keletkezett”. Méghozzá nettó 2,7 milliárd forint többletköltségük lett, amelynek felét, bő 1,2 milliárdot kifizet nekik a kormány. A könyvtári archívumot befogadó épület így összesen nettó 18,7 milliárd forint közpénzbe kerül.

Nem ez az egyetlen állami építkezés, ami az orosz-ukrán háború miatti inflációra hivatkozva megdrágult a közelmúltban. Ugyanez történt a salgótarjáni Bortemplom felújításánál, a komáromi ipari park víziközmű-hálózatának fejlesztésénél, a makói kézilabda-csarnok építésénél, a ceglédi tűzoltóság energetikai korszerűsítésénél és egy Heves megyei szennyvízelvezetési projektnél is.

2020 végén derült ki a Magyar Közlönyből, hogy a kormány 23 milliárdot hagyott jóvá az Országos Széchenyi Könyvár (OSZK) archívumainak elhelyezésére szolgáló raktár felépítésére Piliscsabán. Az új épület terveit a TSPC Kft., illetve Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. készítette el nettó 550 millió forintért, az eredetileg becsült árnál 96,6 millióval drágábban. A Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. tulajdonosa a Fejér-B.Á.L. Zrt., ami Mészáros Lőrincék (az ex-gázszerelő és három gyermeke) családi cége.

Vagyis már a tervezés is Mészároséknak hozott hasznot, de a kivitelezésnek szintén ők örülhettek: ahogy azt 2021 márciusában megírtuk, az OSZK raktárának megépítésére kiírt tendert

a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte el nettó 17,5 milliárd forintos ajánlattal.

A WHB tulajdonosa Paár Attila győri milliárdos, aki akkor lett közismert, amikor megvásárolta az Eliosban a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonrészét – nem sokkal azelőtt, hogy az Elios közvilágításos projektjei miatt vizsgálódni kezdett az azokat finanszírozó Európai Unió. (Apró érdekesség, hogy a TSPC a tervezési tender idején még hivatalosan távol(abb) volt a NER-től, de 2023-ban tulajdonrészt szerzett benne a WHB, ami időközben elnyerte a kivitelezést a Mészáros-céggel közösen.)

Július végén átadták

Nagyjából egy hónappal ezelőtt, 2024 július végén adták át az OSZK piliscsabai raktárépületét. Az ünnepségen beszédet mondott Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter (címlapképünkön), Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, és Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója. A legerősebb beszéd Demeteré volt:

„Mi nem csupán információt őrzünk és terjesztünk, mi a valóság komplexitását, a tudás mélységét és az emberi gondolkodás sokszínűségét kínáljuk alternatívaként a leegyszerűsített, gyakran manipulált árnyjátékok helyett” – mondta.

A kormányzati honlapon elérhető tudósítás szerint a piliscsabai raktár 81 ezer folyóméternyi polcon teszi lehetővé kultúrkincseink megőrzését a következő 50 évben. Az épületben pótolhatatlan muzeális dokumentumokat fognak tárolni, illetve különleges jogrend esetén az OSZK központi épületéből kimenekítendő dokumentumokat is itt helyezik el. Az épület ezért kiemelt biztonsági fokozatú, védett, bekerített területen működik, és helyet kapott benne egy speciális szerverterem és egy restauráló labor is.

Augusztusban kiderült, hogy megdrágult

Két héttel az ünnepélyes átadó után megjelent a közbeszerzési értesítőben, hogy a piliscsabai könyvtári raktár időközben megdrágult, nem volt elég rá a 2021-es szerződésben szereplő nettó 17,5 milliárd forint.

A tájékoztatás szerint 2023 januárjában megjelent egy kormányrendelet, mely szerint a vállalkozóknak joguk van szerződésmódosítást kezdeményezni, ha „a háborús konfliktus miatt kialakult helyzetre visszavezethetően” a rendeletben meghatározott »rendes üzleti kockázat« mértékénél nagyobb költségnövekményük keletkezett.

A piliscsabai raktárat építő Fejér-B.Á.L. Zrt. és West Hungária Bau Kft. erre hivatkozva 2022. október 11-én és 2023. május 18-án szerződésmódosítási kérelmet nyújtott be a beruházást bonyolító Építési és Közlekedési Minisztériumnak (ÉKM) „a háborúval összefüggésbe hozható körülmények miatt költségnövekmények tárgyában”.

Az ÉKM ezután a szabályoknak megfelelően az erre kijelölt állami cégtől, a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft.-től (KTI) szakvéleményt kért, ami tavaly szeptember végén el is készült.

A dokumentumban „megállapításra került, hogy az orosz-ukrán háború következményeként Vállalkozó összes költségnövekménye nettó 2.767.064.170,- Ft, amelyből a rendes üzleti kockázat körébe 308.965.732,- Ft tartozik.”

A kormányrendelet szerint „nem minősül indokolatlan kockázatátvállalásnak az ajánlatkérő részéről, ha a szakvéleményben meghatározott, a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekedés legfeljebb 50%-át – az eredeti szerződéses érték 15%-át nem meghaladó összeg erejéig – átvállalja”.

Ez pont így történt a piliscsabai beruházás esetében: a kivitelező NER-cégek „háború miatti” nettó 2,45 milliárd forintos költségnövekményéből (2,7 milliárdos össz-növekmény, mínusz a 308 milliós „rendes üzleti kockázat”)

nettó 1.229.049.219,- forintot átvállal az állam.

Vagyis a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a WHB részére a „rendes üzleti kockázat” feletti költségemelkedésnek pont a felét fizetik ki, ami ugye a kormányrendeletben meghatározott maximális érték. De a rendelet másik kitételébe is belefér ez a nettó 1,2 milliárd forint, hiszen ez az eredeti szerződésben szereplő nettó 17,5 milliárdnak a 7 százaléka, a plafon pedig 15 százalék (lenne).

Mi az a „rendes üzleti kockázat”?

Érdemes kicsit visszakanyarodni a kormányrendelethez, ami lehetővé teszi, hogy a kivitelezők az Ukrajnában zajló háború miatti áremelkedésre hivatkozva szerződésmódosítást kérhessenek. A rendelet ugyanis meglehetősen homályosan fogalmazza meg a »rendes üzleti kockázat« fogalmát, semmilyen konkrét számot vagy százalékot nem köt hozzá.

„a rendes üzleti kockázat körébe tartozónak minősül azon költségnövekmény, amelynek mértéke nem haladja meg a szerződés teljesítése során felhasznált, a Magyarország szomszédságában zajló orosz–ukrán háború okozta áremelkedéssel érintett építőanyagok és beépítésre kerülő építőipari termékek (a továbbiakban: termék), az azok beépítésével kapcsolatos költségek és díjak piaci áremelkedésének azon együttes mértékét, amellyel az ajánlattevő a szerződéses összeg egésze tekintetében a szerződés megkötésekor számolhatott.” – írja a kormányrendelet.

Az áremelkedéssel érintett építőipari anyagok és termékek listáját pedig egy ÉKM-rendelet tartalmazza. Azonban konkrét számok vagy százalékok abban sincsenek, vagyis minden esetben a KTI szakvéleménye, majd annak nyomán az építési miniszter (jelenleg Lázár János) döntése a mérvadó.

Más beruházások is drágultak a háborúra hivatkozva

Nem a piliscsabai könyvtár-raktár az egyetlen közpénzes beruházás, aminél a háború miatti költségnövekedésre hivatkozva pluszpénzt kértek a kivitelezők.

Mészáros Lőrinc egy másik cége, a Mészáros és Mészáros Kft. négy évvel ezelőtt, 2020-ban nyerte el (más környékbeli, hasonló projekttel együtt) a Komáromi Ipari Park víziközmű-hálózatának fejlesztésére kiírt tendert. Itt az eredeti szerződéses érték nettó 5,9 milliárd forint volt, ami először 5,8 milliárd csökkent, majd nemrég „az orosz-ukrán háborúval összefüggésbe hozható körülmények miatt” nettó 6,1 milliárdra nőtt.

Az erről szóló tájékoztatás szerint a Mészáros-cég nettó 858.588.032 forintos költségnövekményre hivatkozva kért szerződésmódosítást. A KTI és annak nyomán Lázár János szakvéleménye szerint viszont az összeg jóval kisebb: „az orosz-ukrán háború következményeként Vállalkozó összes költségnövekménye nettó 560.443.855,- Ft, amelyből a rendes üzleti kockázat körébe 70.304.483,- Ft tartozik”. Végül az állam a kettő különbségének (nettó 490.139.372 forint) a felét, nettó 245 millió forintot fizetett ki, ami az eredeti szerződéses érték 4,2 százaléka.

Kisebb összeggel, de arányaiban jobban drágult a sátoraljaújhelyi borászati központ. A Bortemplomnak nevezett épület felújítására kiírt tendert 2021-ben a Zempléni Építő és Gépészeti Kft. nettó 1,6 milliárd forintos ajánlattal nyerte el. A cég azonban az orosz-ukrán háborúra hivatkozva pluszpénzt kért, és a KTI szakvéleménye ezt jóvá is hagyta. A szerződés itt nettó 160,2 millióval, összesen nettó 1,77 milliárdra drágult, ami 9,9 százalékos áremelkedés. (Ez az az intézmény egyébként, amelynek élére nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök feleségének egy rokonát nevezte ki az önkormányzat.)

Szintén az orosz-ukrán háború miatti, ún. „rendes üzleti kockázaton” felüli költségnövekedésre hivatkozva drágult a makói kézilabda-csarnok nettó 986,5 millió forintról 1 milliárd fölé (nettó 85 millió forinttal, ami közel 9 százalék), a ceglédi tűzoltóság energetikai felújítása nettó 144,7 millióról nettó 150,5 millióra (3,99 százalékos emelkedés), valamint egy észak-magyarországi szennyvíz-projekt is.

Ez utóbbi beruházás célja négy Heves megyei település (Egerfarmos, Egerlövő, Mezőszemere és Mezőtárkány) csatornahálózatának kiépítése, valamint egy közös szennyvíz-tisztító telep létrehozása volt. A munkát 2019-ben Mészáros Lőrinc egyik cége, a Mészáros és Mészáros Kft., valamint az EuroAszfalt Kft. nyerte el közösen nettó 3,2 milliárdos áron. A kivitelezők azonban tavaly nettó 167.603.247 forintos költségnövekményre hivatkozva szerződésmódosítást kezdeményeztek.

A KTI szakvéleménye szerint azonban a vállalkozó háború miatti pluszköltsége ennél kicsit több, nettó 174.570.506, amiből 21,8 millió a „rendes üzleti kockázat”. A kettő különbségének, nettó 152.727.708 forintnak pedig a felét, nettó 76.363.854 forintot kifizetett az állam a cégeknek. Ez az eredeti szerződéses érték 2,3 százaléka, így arányaiban bőven belefér a kormányrendeletben meghatározott 15 százalékos mértékbe.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszédet mond az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új, több mint 11 ezer négyzetméteres, a könyvtár archivális példányainak őrzésére szolgáló raktárának avatásán Piliscsabán 2024. július 30-án. (fotó: MTI/Bruzák Noémi)