Elégedettek az Erasmusból kizárt egyetemek a Pannónia Ösztöndíjprogrammal

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter januárban jelentette be, hogy már háromezren vették igénybe a Pannónia Ösztöndíjprogramot, májusban pedig arról beszélt, hogy a magyar kormány által létrehozott ösztöndíjprogram fényévekkel jobb mint az Erasmus. Adatigényléssel jártunk utána, hogy bevezetése óta hogyan teljesít a magyar fejlesztésű és finanszírozású új ösztöndíjprogram. Az eredmények azt mutatják,  hogy a Pannónia népszerű a hallgatók körében, az előzetes várakozásokat is felülmúlja a résztvevők száma. Különbségek mutatkoznak azonban az Erasmushoz képest a külföldön töltött mobilitás időtartamában és az úticélokban is. 

Az általunk megkérdezett felsőoktatási intézmények szerint a modellváltott egyetemeken nagyon népszerű a Pannónia Ösztöndíjprogram, a hallgatók pozitív visszajelzésekkel és élményekkel térnek haza. A program népszerűsége annak is köszönhető, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) által fenntartott egyetemek hallgatói számára jelenleg  nincs más (az Erasmushoz hasonló) nemzetközi mobilitási lehetőség. Ennek oka, hogy az Európai Tanács az Európai Bizottság javaslatára kizárta a KEKVA intézményeket az uniós finanszírozású Erasmus+ és Horizon mobilitási, kutatási programokból.

Az Európai Tanács az Európai Bizottság javaslatára 2022 decemberében függesztette fel a Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatások egy részét (6,3 milliárd eurót), emellett pedig megtiltotta az uniós intézményeknek, hogy támogatást adjanak a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak és az általuk fenntartott intézményeknek. Ennek hatására azok a modellváltott egyetemek, amelyeknek fenntartója KEKVA  (21 ilyen magyar egyetem van), nem vehetnek részt sem az Erasmus+ oktatási csereprogramban, sem a Horizon Európa kutatás-fejlesztési programban.

A Bizottság többek között azt kifogásolta, hogy a magyar hatóságok nem képesek vagy nem hajlandóak megakadályozni a jogsértő döntéseket a közbeszerzések és az összeférhetetlenség terén, mindez pedig veszélyezteti az uniós költségvetés megfelelő felhasználását, ez pedig érinti az olyan közvetlen finanszírozású EU-programokat is, mint amilyenek a Horizon és az Erasmus+.

A Bizottság kifogásolta a KEKVA-k átláthatóságát is, szerintük az alapítványok által fenntartott intézmények nem felelnek meg az EU összeférhetetlenségi és közbeszerzési szabályainak, ezen túlmenően pedig (kezdetben) a magyar szabályozás nem zárta ki, hogy politikai vezetők is kuratóriumi tagok legyenek az alapítványokban. Mindez a Bizottság szerint összeférhetetlenséget eredményez és aláássa az uniós pénzügyi források biztonságát.

Bár Magyarország több korrekciós intézkedést javasolt és átírták a KEKVA-törvényt is, a Bizottság mégsem enyhült meg, több pontban is alkalmatlannak minősítette az átírt KEKVA-törvényt. Megállapodás azóta sincs, éppen ezért a modellváltó egyetemek továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ és Horizon programokban.

Hazai finanszírozású ösztöndíjprogram

Mivel az Európai Bizottsággal vágányra futottak a tárgyalások, és itthon egyre nagyobb nyomás nehezedett a kormányra a külföldi mobilitási és kutatási programok hiánya miatt, a kormány úgy döntött, 10 milliárd forintos keretösszeggel létrehozza a Pannónia Ösztöndíjprogramot, mely a modellváltott egyetemek hallgatóinak, oktatóinak, kutatóinak és munkatársainak ad lehetőséget arra, hogy külföldi egyetemeken hosszabb-rövidebb ideig tanuljanak vagy kutatómunkát végezzenek.

A mobilitási programot a miniszterelnök az Állatorvostudományi Egyetem új épületének átadásánál jelentette be 2024 végén. Úgy fogalmazott:

„Azt sem hagyjuk, hogy Brüsszel a szuverenitásunk védelme miatt a magyar fiatalokon verje el a port. Létrehoztuk a Pannónia Ösztöndíjprogramot. Láthatjuk, nem szorulunk mások pénzére. Mi magunk is képesek vagyunk gyümölcsöző tudományos együttműködéseket létrehozni a világ legjobb egyetemeivel.”

Bár Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára azt mondta, a Pannónia Programot nem az Erasmus helyett hozták létre, és elindítását korábban is tervezték, jelenleg a magyar fejlesztésű program kiváltja az Erasmust, hiszen nincs még egy olyan nemzetközi mobilitási lehetőség, ami a KEKVA egyetemek számára is elérhető lenne.

A Pannónia Ösztöndíjprogram rövid és hosszútávú mobilitási lehetőséget kínál Európán belüli és kívüli országokba, és az előzetes számítások szerint az első projektszakaszban 8000 fő utazását biztosítja. A programban nem csak egyetemi hallgatók, hanem oktatók és az egyetemek munkatársai is részt vehetnek. A hallgatók többféle ösztöndíj közül választhatnak: részt vehetnek akár tanulmányi vagy szakmai gyakorlaton, illetve kutatási célú mobilitásban is, ezek minimum 2, maximum 12 hónapig tartanak.

De vannak rövid távú tanulmányi vagy kutatási célú ösztöndíjak is (2-30 naposak), ezeket akár konferenciarészvételre vagy nyári egyetemi mobilitásra is felhasználhatják. Ezen felül a programban létrehozták a kiválósági ösztöndíjat is, amely a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók számára elérhető, akik a nemzetközi felsőoktatási rangsorok 250 legjobb egyetemén tanulhatnak. A program a hallgatók mellett az egyetemi kutatók és munkatársak mobilitását is támogatja, ráadásul a hazai felsőoktatási intézmények is fogadhatnak külföldi oktatókat e mobilitás keretén belül.

A Pannónia Ösztöndíjprogramban (az Erasmushoz hasonlóan) az ösztöndíjak mértéke országonként eltérő, különbség a két program között abban van, hogy míg az Erasmus+ utófinanszírozott volt, addig a Pannónia esetében a résztvevők előre megkapják az ösztöndíjakat, amelyek akár bizonyos célországok esetén magasabbak is lehetnek az Erasmus+ ösztöndíjaknál. A hosszú távú hallgatói mobilitások ösztöndíjösszege célországtól függően havi  350.000-400.000 forint. A rövid távú hallgatói mobilitások összegei napi 5.000-35.000 forintig terjednek, a kiválósági ösztöndíj akár havi félmillió forint is lehet. Az oktatói-kutatói-munkatársi ösztöndíj mértéke napi 16.500-70.000 forint.

Új célországok, 100 százalékos kreditelismerés

Az Erasmushoz hasonlóan a célországokat a Pannónia esetében is három kategóriába sorolták: magas megélhetésű országnak számít például Ausztria, Dánia, Monaco. A közepes megélhetésű országok közé tartozik Koszovó, Portugália, Románia. Alacsony megélhetésű ország például Thaiföld, Brazília, India. Az országcsoportokban nem szereplő országok esetén is van lehetőség mobilitások megvalósítására, ilyen esetben a Tempus Közalapítványt, mint a programot kezelő szervezetet kell megkeresni.

A programban résztvevők 100 százalékos kreditelismerésben részesülnek, azaz a hallgató tanulmányi mobilitása alatt végzett tevékenységét a küldő intézményeknek el kell fogadnia és teljes mértékben meg kell feleltetnie a tantervi struktúrának. Ezzel igyekszik a program megelőzni az esetleges félévi csúszásokat, amelyek az Erasmus esetében előfordultak.

A program 2024. évi indulásakor csak a modellváltott egyetemek hallgatóinak, oktatóinak és munkatársainak adott külföldi mobilitási lehetőséget, a kormány azonban 2025-ben kiterjesztette a modellváltott egyetemek fenntartásában működő 31 köznevelési és szakképző intézményre is az ösztöndíjprogramot. Varga-Bajusz Veronika szerint így az érintett iskolák több mint 20 ezer diákja és 2500 munkatársa számára is megteremtik a korábban az Erasmus program által biztosított lehetőséget. Erre a kormány idén 400 millió forintot szánt.

Vannak azonban olyan külföldi egyetemek, amelyek az új, magyar fejlesztésű programban nem kívánnak részt venni. Ilyen például az Amszterdami és a Rotterdami Erasmus Egyetem, amelyek kijelentették, hogy nem fogadnak magyar hallgatókat. Varga-Bajusz Veronika erre úgy reagált, hogy szomorú azt látni, hogy az európai mainstream a kirekesztés irányába megy, míg a Pannónia Program lehetővé teszi azt is, hogy a Magyarországon tanuló külföldi egyetemi hallgatók is részt vegyenek ebben a mobilitási ösztöndíjprogramban.

Mivel a Pannónia Ösztöndíjprogram létrehozása óta eltelt egy év, közérdekű adatigényléssel fordultunk az alapítványi egyetemekhez, hogy megtudjuk, hogyan teljesít a magyar program. Az egyetemektől azt kérdeztük, hogy hányan vettek részt az Erasmus+ programban 2020-2023 között, mely célországokba és mennyi időre utaztak a résztvevők. Ugyanezeket a kérdéseket tettük fel a Pannónia Ösztöndíjprogram esetében is.

Bár az adatigénylésünknek az egyetemek eleget tettek, az adatok  összehasonlításával – az adatszolgáltatás eltérő megvalósulása miatt – gondunk akadt. Ez az oka annak, hogy a diagramokon nem szerepel az összes KEKVA egyetem. Törekedtünk az adatok összehasonlíthatóságára is, így az Erasmus+ esetében a 2020-2023 közötti négy évnyi adatot éves átlagra számítottuk a Pannónia Ösztöndíjprogram egy évével való pontosabb összehasonlíthatóság érdekében.

Többen utaznak kevesebb időre

A feltüntetett 14 egyetemről összesen többen vettek részt a Pannónia Ösztöndíjprogramban, mint az Erasmuson négy év átlagában. A Pannónia esetében ezen felül többen mentek EU-s országokon kívüli helyekre, mint az Erasmus program során. Viszont amíg az Erasmus programmal a hallgatók hosszabb időt töltöttek külföldi egyetemeken, addig a Pannónia esetében rövidtávú mobilitásban gondolkodtak a résztvevők.

A diagram legördülő menüjéből kiválasztva azonban kisebb-nagyobb eltérések az egyes egyetemek között megfigyelhetők. Például az Állatorvostudományi Egyetemről közel kétszer annyian választották a Pannónia programot, mint az Erasmust egy éves átlagban. Növekedett a nem Eu-s úti célt választók száma, és ezzel megnőtt az Európán kívül töltött hónapok száma is. A Debreceni Egyetem esetében nem volt ilyen drasztikus a növekedés: míg a Pannónia programban összesen 203-an vettek részt, addig az Erasmuson négy éves átlagban 186-an. A résztvevők inkább Eu-s országokat választottak úti célként és az Erasmusszal átlagosan hosszabb időt töltöttek külföldön.

Bevált és teljesen új úti célok

A vizsgált 14 egyetem mindegyikéről választottak hallgatók németországi célintézményt, mind a Pannónia, mind az Erasmus esetében. A Pannónia Ösztöndíjprogrammal azonban olyan országokba is utaztak hallgatók, ahová korábban az Erasmusszal nem; ilyen volt például Irán, Szíria, Vietnám, Észak-Macedónia, Marokkó, Új-Zéland vagy Szingapúr.

Az Erasmus+ programmal is voltak olyan úti célok, melyeket a hallgatók a Pannónia Programban nem választottak. Ilyen volt például a Dominikai Köztársaság, Fidzsi-szigetek, Kolumbia, Dél-Afrika, Üzbegisztán és Luxemburg. Az viszont látható, hogy a Pannónia program keretein belül az Erasmus által korábban elérhető legfőbb célországok továbbra is elérhetőek maradtak, legfeljebb a célintézményben volt eltérés.

A legtöbb résztvevő Németországba ment, de sokan választották Spanyolországot, Olaszországot, Franciaországot, Romániát. Mindkét programban többségében Európán belüli mobilitások valósultak meg,  ugyanakkor a programokat összehasonlítva az látszik, hogy a Pannónia Programban résztvevők nagyobb számban választottak távol eső felsőoktatási intézményeket is. Amerikába például a Pannónia Ösztöndíjprogrammal 30-an mentek, míg az Erasmusszal négy éves átlagban kevesebben mint hárman.  Népszerű volt a Pannónia programmal Japán és Dél-Korea is,  kevésbé volt népszerű  viszont Svédország és Finnország az Erasmushoz képest. Volt azonban olyan hallgató is, aki az Erasmusszal nem érintett Tanzániát vagy épp Kenyát választotta úti célként.

A mobilitások összesített hosszát tekintve elmondható, hogy egy-két kivételtől eltekintve Erasmusszal több időt töltöttek a hallgatók a külföldi célország egyetemén, mint a Pannónia programmal. Németországban például összesen kétszer annyi időt töltöttek Erasmusszal, mint Pannóniával. A kivételek közé sorolható Kína, Kanada és az USA, ezekben az országokban a Pannónia programban résztvevők összességében nézve több hónapot töltöttek el, mint az Erasmusban résztvevők.

Az egyetemek szerint jól teljesít

A 14 egyetemtől megkérdeztük, hogy mennyire tartják hatékonynak és népszerűnek a Pannónia Programot, mennyire válthatja ki az Erasmust. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen hallgatói visszajelzéseket kaptak. Bár kérdéseinkre nem mindenhonnan érkezett visszajelzés, a válaszadók alapvetően pozitívan vélekednek a programról.

A Debreceni Egyetem szerint a Pannónia Ösztöndíjprogram teljes mértékben helyettesíteni tudja a kieső Erasmus forrásokat, nem tapasztaltak visszaesést a korábbi évekhez képest. Mivel nincsenek regionális kvóták a programban, több hallgatót, munkatársat tudtak a tengeren túli partneregyetemekre küldeni, mint a korábbi években. A programnak köszönhetően az egyetem elindította a hallgatói rövid csoportos tanulmányutakat, amelyeken oktatók által vezetett csoportban, egy adott tantárgy keretében tudnak egy külföldi partnerintézménybe kiutazni hallgatóik.

„A csoportos tanulmányutak által sikerült olyan hallgatókat is bevonni a nemzetközi tapasztalatszerzésbe, akik egyénileg még nem indultak volna el.”

Az egyetemen egyelőre nem volt hallgatói elégedettség felmérés a program kapcsán, de a tanulmányutakról hazaérkező hallgatók beszámolót nyújtanak be az egyetem részére, és ezek alapján nagyon pozitívak a visszajelzések.

„A Corvinus a Pannónia program és a fenntartó alapítvány közös támogatásával az Erasmus+ leállítása után is biztosítani tudta a folytonosságot, hallgatói lényegében változatlan létszámban jelentkeztek, és kezdhették el külföldi tanulmányaikat, tehát a Pannónia program be tudja tölteni az Erasmus+ szerepét. ” – írta válaszában az egyetem.

Az úti célok a világ QS rangsor szerinti 250 legjobb egyeteme közül kerülnek ki.  A programmal kapcsolatban az egyetem nem végzett elégedettségi felmérést, és nem is tervez ilyet indítani.

A Pannon Egyetemen a Pannónia Program egy létező hiányt hivatott pótolni:

„A program egyes elemei kimondottan innovatívak, olyan mobilitási lehetőséget is biztosítanak például, amit az Erasmus nem tud (pl. kiválósági ösztöndíj). Ugyanakkor nyilvánvalóan egy frissen meghirdetett mobilitási program egyik pillanatról a másikra nem tudja teljes mértékben helyettesíteni az európai szinten több évtizede bevezetett és működő Erasmus programot.”

Az egyetem saját kidolgozott visszajelző kérdőívet használ a mobilitásból visszatérő hallgatók elégedettségének mérésére.

Az Állatorvostudományi Egyetem válaszában azt írta, hogy a Pannónia Program népszerű az egyetemen, hatékony, de nem váltja ki az Erasmus programot.

Más, Európán kívüli úti célokra (pl.: USA Kína, Dél-Afrika) irányítja a figyelmet.

Terveznek külön elégedettségi felmérést, ám egyelőre az intenzív jelentkezés alapján ítélik meg a programot.

A Dunaújvárosi Egyetemen is nagyon népszerű a Pannónia Program. Az elmúlt évekhez képest jóval nagyobb mobilitási kedvet tapasztalnak a hallgatóik körében.

„A Dunaújvárosi Egyetemen soha nem történt ekkora számú kiutazás, hiszen egy év alatt 134 mobilitást valósítottunk meg az ösztöndíjprogramnak köszönhetően,  ebből 88 hallgatói kiutazás, mely jelentős mértékű növekedés az elmúlt évekhez és az Erasmus programhoz képest.  A hallgatók mellett az oktatók kiutazási kedve töretlen, sőt szintén növekvő tendenciát mutat. Folyamatosan bővítjük a külföldi partnerintézmények hálózatát, hogy minél több lehetőség közül választhassanak a mobilitás mellett döntő hallgatók és munkatársak.”

A visszajelzés abszolút pozitív mind a rövid és hosszú távú mobilitáson résztvevők körében, van, aki hazautazása után újra pályázna.

A BGE hallgatói körében a Pannónia program népszerű, a meghirdetett mobilitási helyekre túljelentkezés van.

A programot az Erasmus program helyettesítésére használja az egyetem, ezt több külföldi partnerintézményük elfogadja. Ezen felül a program során kapott támogatást beutazó oktatói mobilitásra is használják.

A Testnevelési Egyetem esetében a hosszútávú mobilitásra kétszeres túljelentkezés volt, rövidtávú mobilitásokra pedig az Erasmus sokkal kötöttebb keretek között adott csak lehetőséget, így ezzel jóval többen tudnak élni, mint régen. A Pannónia Ösztöndíjprogram keretében a rövid távú mobilitás lehetőséget biztosít arra, hogy például az edző szakos hallgatók külföldi tapasztalatra tegyenek szert anélkül, hogy hosszú időre kiesnének a hazai sporttevékenységeikből. A rövid mobilitások gyakran a partneregyetemekhez vagy külföldi sportszakági intézményekhez kötődnek, ahol a hallgatók megismerhetik az ottani edzésmódszereket, sportfilozófiát, illetve kapcsolatokat építhetnek a nemzetközi szakmai közegben. Erre az Erasmus+ keretén belül nem volt lehetőség.

Az egyetem szerint egyes részekben (források nagysága) a Pannónia nem váltja ki az Erasmus programot, de összességében nem csupán kiváltja, de tovább is fejleszti a mobilitási lehetőségeket (rövid tanulmányi mobilitásokban nagyobb szabadságot ad, kutatási mobilitásra az Erasmus-ban egyáltalán nincs lehetőség). Mind a hallgatói, mind az  oktatói-munkatársi visszajelzések nagyon pozitívak, sok új partnerkapcsolatot hoznak az egyetemnek.

A Pécsi Tudományegyetem esetében a 2024/2025-ös tanévben a Pannónia Ösztöndíjprogrammal kiutazó munkatársak száma 276 fő, hallgatói kiutazók száma 266 fő volt, ami nem tér el jelentősen a korábbi Erasmus-os mobilitásokhoz képest. Számos hallgató, dolgozó és oktató 2-3 mobilitást is abszolvált az elmúlt 10 hónapban. Az egyetem szerint a résztvevők a beszámolóikban pozitívan nyilatkoznak.

Úgy tűnik tehát, a megkérdezett egyetemek elégedettek a magyar programmal, a hallgatók örömmel vesznek részt benne.

Szöveg: Szabó-Gödri Rita — Adatvizualizáció: Szabó Krisztián

Kiemelt kép: Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára beszédet mond. Forrás: Pannónia Ösztöndíjprogram Facebook.