Ezen a 26 helyen dőlhet el a jövő évi választás – térképen az egyéni választókerületek erőviszonyai

A múlt héten hivatalosan is megkezdődött a jelöltállítás az ellenzéki előválasztásra. Az Átlátszó interaktív térképén nyomon követhető, hogy az egyes körzetekben miként alakul a verseny, és az érdekesebb helyekről külön összeállítást készítünk. Ezúttal azonban arra voltunk kíváncsiak, hogy a nagykép mit mutat: hány helyen lehet vérre menő, szoros küzdelem a kormánypárti induló és az előválasztáson diadalmaskodó ellenzéki jelölt között.

Társadalmi célú hirdetés

Múlt hét hétfőtől lehet regisztrálni az előválasztáson indulni szándékozó ellenzéki politikusoknak. A jelöltjelöltek e-mailben jelezhetik indulási szándékukat az illetékes bizottságnak. A jelentkezési határidő augusztus 15-én, vasárnap éjfélkor jár le, és ezt követően kezdődik az aláírásgyűjtés, amely szeptember 6-án ér véget. A voksolást és a miniszterelnök-jelölti választás első fordulóját szeptember 18 és szeptember 26. között rendezik meg.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Mint köztudott, ennek a procedúrának az az oka, hogy a legelterjedtebb értelmezések szerint az eddigi kudarcoknak az ellenzék széttagoltsága volt az oka; és az a célja, hogy ezúttal egyetlen egy ellenzéki álljon szemben a Fidesz-KDNP jelöltjével. Annyi t azonban meg kell megjegyeznünk ezen a ponton, hogy „ellenzék” alatt a most együttműködésüket kifejező szervezeteket és elődeiket értjük, a választáson külön induló Magyar Kétfarkú Kutya Párt korábbi eredményeit nem számítjuk hozzá az ellenzéki, illetve „nem fideszes” eredményekhez, beszámítjuk viszont az azóta megszűnt Együtt 2018-as voksait.

A körzetek belső erőviszonyainál a 2018-as eredményeket vettük alapul, mivel a három év során készített közvélemény-kutatások összképe, illetve az azóta tartott két általános választás (az európai parlamenti és az önkormányzati választás) eredménye az országos helyzetet tekintve radikális változást nem mutat. Azt természetesen nem lehet modellezni, hogy egy külső tényező – legyen az a gazdaságban bekövetkező fordulat vagy a járványhelyzet váratlan alakulása – milyen hatást gyakorol a politikai folyamatokra.

Innen indulunk

Amennyiben a ’18-as eredményeket mechanikusan összeadjuk, úgy a Fidesz-KDNP 54 választókerületben lenne fölényben, míg a sokpárti koalíció 52-ben. Azonban számtalan példa bizonyítja, valamint a józan ész is azt vetíti előre, hogy nem lehet mechanikusan összeadni a korábbi eredményeket. (Ráadásul a végkimenetelt helyi tényezők is befolyásolhatják). Hogy a „nem összeadhatóság” kinek kedvez, miben reménykedhet a kormány és miben az ellenzék, arra később visszatérünk.

Tisztábban látunk, ha elsőként azt vizsgáljuk, hogy melyek azok a körzetek, amelyek szinte elhódíthatatlanok egyik vagy másik oldaltól, melyek azok, amelyekben valószínűnek tűnik valamelyik fél győzelme, és hol vannak azok a helyek, amelyek esetében bármilyen jóslat is merész dolognak számít. Ennek kimutatására kétszer négy kategóriát hoztunk létre: körzetek, ahol a Fidesznek tíz százalékpont vagy annál nagyobb előnye van a ’18-as számok alapján, olyan helyek, ahol a különbség 5-10 százalék, olyanok, ahol 2-5 százalék, és végül azok, ahol ennél is kisebb a különbség; és – értelemszerűen – ugyanezt megtettük az ellenzéki összefogással is. Ennek alapján így néz ki Magyarország választókerületi térképe.

2018-s választási eredmények az ellenzéki szavazatok összesítésével

Mint a térképről is kiderül, 25 körzetben áll 10 százalékos vagy annál nagyobb fölényben a Fidesz, és 30 helyen az összefogók. 5-10 százalékos előnye a Fidesznek 16 körzetben van, az ellenzéknek 10-ben. 2-5 közötti tartományban lévő fideszes előny látható 9 vk-ban, ellenzéki 6-ban, míg  hajszál híjján döntetlen 11 helyen született, ebből 6-ban volt egy kevés előnye a Fidesznek, 5-ben az ellenzéknek. Mielőtt ezekből az adatokból következtetéseket vonnánk le, érdemes megnézni, hogy ugyanezen kategóriák szerint miként néztek ki Magyarország választókörzetei négy évvel korábban. Elkészítettük ugyanezt az ábrát 2014-re vonatkozóan is.

2014-es választási eredmények az ellenzéki szavazatok összesítésével

Látható, hogy ahogy megyünk vissza az időben, úgy kékül ki a térkép, azaz ’14-ben az összellenzék még sokkal több helyen volt jelentős fölényben, mint négy évvel később. Ez azért roppant lényeges, mert miközben az elemzők és az ellenzéki politikusok elsősorban a számok összeadásával foglalkoznak, azt kutatják, hogy a korábbi támogatóik hány helyen lesznek elegendőek a fordításra, addig már volt olyan négy év, amikor maguknak a körzeteknek a politikai alapbeállítódása változott meg jelentősen. 2014 és 18 között a Fidesz sikeresen dominálta az erőviszonyokat. Itt mutatjuk, mennyire:

Fideszes és nem Fideszes választókerületek száma 2014-ben és 2018-ban az ellenzéki szavazatok összesítésével

A kérdés az, hogy ez a folyamat egy tartós tendencia-e, azaz a rendszer kiépülésével még további körzetek mennek át a relatív Fidesz-többségűből abszolút Fidesz-többségűbe, vagy pedig a kormánypártok 2018-ra elérték terjeszkedésük határait. Amennyiben nem változnak drámaian az erőviszonyok, akkor arra lehet számítani, hogy ahol tíz vagy annál nagyobb százaléknyi a különbség valamelyik politikai erő javára, ott az szinte biztosan nyerni is fog, ahol 5-10 százalékos az előny, ott meg nagyon valószínű. Ez azt jelenti, hogy mind a kormánypártoknak, mind az együttműködő ellenzékieknek 40-40 esetben kell hoznia a „kötelezőt”. Huszonhat olyan körzet van tehát az országban, amely könnyen dőlhet ilyen és olyan irányba is.

Ezek a következők: Baranya megye 4. számú egyéni választókerület (Szigetvár, Békés 3. (Gyula), Borsod-Abaúj-Zemplén 3. (Ózd), Borsod-Abaúj-Zemplén 5. (Sátoraljaújhely), Borsod-Abaúj-Zemplén 6. (Tiszaújváros), Csongrád 3. (Szentes), Fejér 1. (Székesfehérvár 1-es körzete), Győr-Moson-Sopron 1. (Győr 1.), Hajdú-Bihar 1. (Debrecen 1.), Hajdú-Bihar 2. (Debrecen), Hajdú-Bihar 6. (Hajdúböszörmény), Heves 1. (Eger), Heves 3. (Hatvan), Jász-Nagykun-Szolnok 2. (Jászberény), Komárom-Esztergom 2. (Esztergom), Komárom-Esztergom 3. (Komárom), Nógrád 1. (Salgótarján), Pest 3. (Szentendre), Pest 11. (Dabas), Somogy 4. (Siófok), Szabolcs-Szatmár-Bereg 2. (Nyíregyháza 2.), Vas 1. (Szombathely), Veszprém 1. (Veszprém), Veszprém 2. (Balatonfüred), Veszprém 3. (Tapolca), Zala 3. (Nagykanizsa).

A lehetséges csatatérkörzetek 2022-ben

A fenti körzetekből 14-ben a Fidesz dominált legutóbb, 12-ben pedig az ellenzék, ha az összefogók együttes szavazatait nézzük. A kiinduló helyzet annyiban kedvezőbb a Fidesznek, hogy a 14-ből 9 körzet tartozik a 2-5 százalékos kategóriába, és csak 5 a 2 százalék alattiba, míg az ellenzék  esetében ez fele-fele, azaz 6 választókerületben volt 2 százaléknál nagyobb az előnye, és 6-ban annál is kevesebb. Ez azonban csak a statikus megközelítés, azt, hogy milyen a közéleti folyamatok dinamikája, hogy miként hat a választókra a politikai szereplők taktikázása, nehezebb modellezni.

Röviden az esélyekről

Amiben a Fidesz reménykedhet, az az, hogy az ellenzéki összefogásnak létezik egy hálózati vesztesége, vagyis az együttműködő pártok eredeti szavazói közül nem mindenki fogadja el a megállapodást. A baloldali szavazókat a Jobbik szélsőjobboldali múltja és főleg, egyes konkrét jelöltek korábbi megnyilatkozásai riaszthatják el. Ennek nem is az adott körzetekben, hanem elsősorban a fővárosban látható a következménye, és ez a Kétfarkú Kutya Pártot erősítheti. Míg a Jobbik korábbi támogatói közül sokakat a 2010 előtti hatalom jellegzetes figurái távolíthatják el az ellenzéktől.

Hogy ez utóbbi jelenség a gyakorlatban is létezik, azt láthattuk a 2019-es önkormányzati választáson, amikor is abban a három megyében, ahol a Jobbik közös listán indult a baloldallal, a Fidesz átlagban 5 százalékponttal végzett jobban, mint a fél évvel korábbi Ep-választáson, az összes többi megyében pedig 1-2 százalékkal rosszabb eredményt ért el. Létezik azonban más alkalom is, ahol vizsgálható az ellenzéki együttműködés eredményessége.

Az összefogás kísérletének a laboratóriuma Szerencs. A választókerületet a 2011-es választási törvény a kikezdhetetlenül baloldali Tiszaújvárosból és vonzáskörzetéből és a „billegő” korábbi szerencsi körzetből hozta létre, hozzácsapva másik két körzet egyértelműen jobboldali kistelepüléseiből néhányat. A terület 2010 óta a Fideszé, legutóbb 49,3 százalékot szerezve győzött a jelöltjük. A jelenlegi ellenzéki együttműködés akkori jelöltjei együtt 48,81 százalékot kaptak. Koncz Ferenc képviselő halála miatt kiírt időközi választáson lánya, Koncz Zsófia 50,51 százalékkal nyert, az ellenzéki pártok által támogatott Bíró László 46,27 százalékot ért el.

Ez természetesen csak egy példa, és lehet az alacsonyabb részvétellel vagy az ellenzéki jelölt kétes megítélésével magyarázni a gyengébb eredményt, ám azt sem árt tudni, hogy a 2014 óta megrendezett összes időközi parlamenti választáson a Fidesz rosszabbul szerepelt, mint az általános voksoláson ugyanabban a körzetben. Ez a jelenség pedig megfigyelhető a nagyvárosi (tehát pártalapon eldőlő) helyhatósági választások esetében is.

Ugyanakkor az ellenzék bízhat abban, ami egyben a gyengesége is: a sokszínűségben. A sokféleség, a pártjaik közt meglévő diszharmónia miatt a rájuk szavazás nem jelent elvi-érzelmi azonosulást, megkönnyíti a protest-voksolást. Egy kicsivel romló közhangulat, a kormány megítélésének negatív változása az erőviszonyok drámai eltolódás nélkül is eredményezhet körzetenként pár százalékos változást, ami akár mind a 26 körzetet feléjük billentheti.

A múlt

A választási történelem illusztrációját megnehezíti, hogy 2011-ben megváltoztatták a választókerületeket, így szinte lehetetlen összevevetni a 2014 előtti eredményeket az azt követőkkel. Mégis tettünk erre egy kísérletet, és térképen próbáltuk ábrázolni, hogy a jelenlegi körzetekhez tartozó területeken 1990-től kezdve milyen eredmények születtek.

Csatatérkörzetek eredményei az előző nyolc országgyűlési választáson

Az ábra annyiban csak tájékoztató jellegű, hogy a mostani körzetekhez tartozó egykori körzetek eredményeit mutatja, és nem a konkrét településekét. Így is megfigyelhetünk azonban több érdekességet is. Jól látszik, hogy a billegő választókerületek egy része úgy jött létre, hogy nagyon eltérő pártpreferenciájú helyeket vontak össze. Látható például, hogy nagy számban képviseltetik magukat ’90-es és ’98-as Kisgazda-körzetek, amelyekhez vörös területeket csatoltak, így született vegyes választókerület. Olyan helyek is találhatók, amelyek szeretnek az országos trendtől eltérően voksolni. A már említett Szerencs az 1990-es antikommunista hevület idején kitartott a népszerű miniszterelnök, a függetlenként induló, de az MSZP listáján szereplő Németh Miklós mellett, de nagy számban vannak a már az 1994-es szocialista áradatban az SZDSZ-t választó, vidéki körzetek, sőt, az akkor egyedüli kisgazdás Lenti.

Mindezekre a területekre a későbbiek során, az előválasztással és a választásokkal foglalkozó összeállításainkban még részletesebben visszatérünk.

ELLENZÉKI ELŐVÁLASZTÁS 2021 – Interaktív térkép és diagramok

Szabó Krisztián – Hont András

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!