Bezárás
ami működik

Közmunka helyett inkább uborkát termesztenek a mélyszegénységben élő családok

A Kiútprogram Magyarország északkeleti részén támogatja a mélyszegénységben élőket, a családok a program mikrohiteléből kezdenek uborkatermelésbe a saját kertjükben. A nehéz helyzetű családok egy szezonban akár félmillió forint plusz jövedelemre is szert tehetnek. Bár a programot nem mindenhol látják szívesen, már követői is akadtak. Az a remény azonban nem valósult meg, hogy a kormányzat is adaptálja a programot, így ezek egyelőre mozaikszerű, elszigetelt kezdeményezések maradnak. 

Támogatási kampány

A Kiútprogram egyik legújabb ügyfelével, Timivel az uborkaszezon közepén beszélgettünk a nyáron. A zöldséget július végén és augusztus elején érdemes szinte naponta leszedni, hiszen a legtöbb pénzt a kis méretű uborkák eladása után kapja.

Timi a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fábiánházán lakik, a község körülbelül 70 kilométerre fekszik Nyíregyházától, az édesanya a családi házukhoz tartozó hátsó kertben kezdett gazdálkodni, körülbelül 500 folyóméteren. A megyében gyakori, hogy a házakhoz nagyobb udvar is tartozik, ahol háztáji gazdálkodás formájában termesztenek különböző zöldségeket. A kétgyermekes édesanya idén lépett be a Kiútprogramba, a szomszédja tanácsolta neki, hogy jelentkezzen, akinél korábban napszámosként dolgozott.

Timi idén kezdte el az uborkatermesztést. Fotó: Kiútprogram

Segítség nélkül nem tudott volna belevágni

A program mikrohitelt nyújtott a mélyszegénységben élő ügyfélnek, amit a szerződéskötés után készpénz és áruhitel formájában kapott meg.

A programban a pénzhitel mértéke az uborkázásra szánt terület nagyságától függ, a maximális összege nettó 150 ezer forint, amiből a beruházáshoz szükséges eszközöket (például kútfúrást, öntözőberendezéseket, karókat) vásárolhatják meg. Az ügyfelekkel szemben elvárás, hogy saját munkával vagy minimális tőkével járuljanak hozzá a beruházáshoz. A szerződéskötéskor megállapítják a fizetési ütemtervet, a felvett hitel nagyságától függően egy, illetve két év alatt kell visszafizetniük a tartozást.

Nem pénzbeli, hanem áruhitel formájában kapják meg azokat az anyagokat, amelyeket minden évben be kell szerezni az uborkázáshoz.  Ezek közé az úgynevezett input anyagok közé tartoznak például a palánták, a műtrágya, és a termeléshez szükséges vegyszerek, amiknek az ellenértékét a termelő által leadott uborka árából, hetente vonják le.

„Mindent adtak a kezdéshez, a palántákat, a hálókat, a permetszert. Az összes tanácsát követtem a mentoromnak, ezért is lettek ilyen szépek az uborkák. Segítség nélkül nem tudtam volna belevágni, anyagilag nem álltam úgy, nem kis pénzbe került megvenni ezeket. Nagyon örülök neki, hogy bevállaltam az uborkázást, sokat segít nekem ez a kis pluszpénz, hisz két gyermekem is van. Egy szezonban ki kell jönnie félmilliónak, de ez majd a terméstől függ. A pénzből a gyerekeknek akarom megcsinálni a gyerekszobát, festeni és parkettázni kell, van PVC padló lerakva, de az már túl régi”

– mondja Timi.

A program biztosítja Timinek, és a többi ügyfélnek az egész szezon alatt a biztos felvásárlást, erről szerződést is kötnek. Az ügyfelek egy héten többször is adnak le uborkát, a leadott uborka értékének megfelelően felvásárlási jegyet állítanak ki, amit péntekenként fizetnek ki számukra. Az összegyűjtött uborkát a program egy helyben működő konzervgyárnak adja tovább. A Kiútprogram a felvásárolt terméket évek óta a Zöldség-Fruct Kft.-nek értékesíti, minden évben kialkudott ár szerint.

A konzervuborka termesztése május elejétől szeptember közepéig tart, így csak szezonálisan jelent számára munkát és megélhetést.

„Télen szeretnék dolgozni menni, csak még nem tudom, hogy fogom ezt megvalósítani a gyerekek mellett, ha a koronavírus miatt nem lehet iskolába és óvodába menni. A közmunka nem olyan nagy megélhetőség, inkább a gyárban lehet keresni. Most, hogy van egy kicsi, az ember még többre vágyik. Nem kell az a nagyon több, csak annyi, amiből a vágyamat tudom teljesíteni. A gyermekekre fordítok minden kis pénzt, ami ebből van, nekem minden vágyam ez volt”

– mondja az édesanya.

Nagy a túljelentkezés a programra

„Timi új ügyfél, nem sok tartozása van már hátra, és nagyon szép uborkát termel” – mondja Korpás András, aki a Kiútprogram egyik munkavállalója. Korpás András terepmunkásként négy településen tevékenykedik a megyében, és 27 családdal dolgozik együtt.

A rendszer kulcsszereplője a terepmunkás, akinek nem csak szociális munkásként, hanem termelőként is helyt kell állnia. A mentor szerepét betöltő terepmunkások a munkába állás előtt a Kiútpogram által szervezett képzésen vesznek részt. A terepmunkások mindig az adott környéken laknak, de a saját lakóhelyükön nem dolgoznak. A mentor folyamatos kapcsolatban áll a családdal, hetente körbejárja a kerteket, de telefonon is rendelkezésre áll. Nem csak a termeléshez szükséges tudást adja át az ügyfeleknek, hanem segít az ügyintézésben is a falugazdásznál, vagy a NAV-nál.

Korpás András terepmunkásként ad tanácsokat a termelőinek. Fotó: Kiútprogram

Korpás András, csakúgy mint a többi mentor, szociális rászorultság alapján választja ki azokat, akik részt vehetnek a programban. Számára ők kezdetben idegen emberek, ezért két-három találkozás kell, hogy elbeszélgessen velük, pár kérdés után lehet látni, hogy mi a hozzáállásuk az uborkázáshoz. Korpás András büszkén újságolja el, hogy idén jelentős volt a túljelentkezés a programra.

A terepmunkások egyszerre több településen is dolgoznak,  akik ha egy új falut be akarnak bevenni a programba, akkor az első lépések egyike, hogy felveszik a kapcsolatot a kontaktszemélyekkel. Mivel nincs egy bevált recept, a mentornak ennél a pontnál kreatívnak kell lennie. A kontaktszemély olyan helybéli, aki kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik a faluban, és akinek a véleményére adnak a helybeliek, az ügyfeleket az ő segítségükkel a fórumokon keresztül toborozzák. A jelentkezőkkel a mentor személyesen beszélget el, ami során többek között kiderül, hogy megfelelnek-e a szegénységi kritériumoknak, kezelhető-e a háztartások esetlegesen meglévő adósságállománya, és van-e valós akarat az őstermelővé váláshoz.

„A termelőknek nagy segítség, hogy nem kell befektetniük, látom, hogy nem is tudnának miből. Errefelé kevés a munkahely, a termelőim vagy a közmunkaprogramban vannak, vagy sehol. Volt néhány ügyfelem, akiknek segítettem az állásinterjúra való felkészülésben, az sem ritka, hogy a saját kocsimmal viszem el őket az állásinterjúra”

– ismerteti a helyzetet Korpás András.

Az ügyfelek átlag 500 folyóméteren termelnek, van, aki csak 200 folyóméteren, de olyan is akad, aki  1-2 ezer folyóméteren. (Az uborkaföldeket folyóméterben mérik, a “folyó” előtag a folyamatosságra, míg a “méter” a hosszmértékre való utalás, azt hangsúlyozza, hogy nem terület- és nem térfogatmértékről, hanem hosszúságról van szó.) A legtöbben a saját kertjükben gazdálkodnak, nem jellemző, hogy telket bérelnének, van, aki a szülei, vagy a rokonai kertjét műveli meg.

Az uborka legnagyobb ellensége az időjárás

Amikor egy új ügyfél jelentkezik a programba, a munkafolyamat első lépése a rendszer felállítása. Fel kell szántani a területet, és körülbelül 20 centiméter magas bakhátokat kell felhúzni, továbbá fel kell állítani az oszlopokat, amire később az uborka felfuthat, és ki kell húzni a talajtakaró fóliát. Ha nincs a területen még kút, akkor azt is fúratni kell, és ki kell építeni az öntözőrendszert is. Május a palántázás időszaka, amikor a palántákat a szabadföldbe ültetik ki. A későbbiekben fontos a palánták növényvédelme, a kacsolás, és az öntözés. A palánta elültetésétől számítva általában a hatodik héttől kezdődően általában három hónapon át folyamatosan érik az uborka. Az uborkát eleinte kétnaponta, később naponta kell szedni.

Idén Nyírpilisen 15 termelőnek jelentős károkat okozott a jégeső, ami az uborkatöveken sebeket és töréseket okozott, amin keresztül a gombák és baktériumok könnyen meg tudják támadni az uborkát.

Segítettem a megfelelő szerekkel kezelni a növényeket, így a jégeső nem okozott komoly bajt, de két héttel később kezdődött el a szüret – mondja Korpás András. Nem volt még arra példa, hogy az időjárás, vagy a betegségek miatt az egész termés odaveszett volna. Ilyen esetben a tartozás visszafizetését a következő évre tolnák, és egy részét pedig elengednék.

Emese krizantémot termel

Balogh Emese a Borsod megyében található Kisrozvágyon él férjével és hat gyermekével. A hátsó kertjükben az uborkaföld melletti fóliasátorban krizantémokat termel. Korábban egy varrodában dolgozott, miután az megszűnt, a közmunkaprogramban helyezkedett el. Az édesanya három évvel ezelőtt jelentkezett a Kiútprogramba, hogy uborkatermesztésbe kezdjen.

Balogh Emese virágokat is termeszt. Fotó: Kiútprogram

„Korábban igen szegényesen éltünk, gondot okozott a számlák befizetése, ez végre megoldódott, uborkázunk, a virágtermesztés is beindult, és a férjem is szerzett egy jól fizető munkát.”

Balogh Emese közmunkásként az önkormányzat kertészetében ismerkedett meg a virágtermesztéssel, mivel a település nem folytatta tovább ezt a tevékenységet, saját vállalkozásba kezdett. „A Kiútprogram készített fel, hogy egyedül vállalkozzak, tőlük vettem meg az öntözőrendszert is, a Kiútprogram mentora továbbra is segít, ha tanácsokra van szükségem.”

Balogh Emese elrugaszkodott az uborkaföldtől, és krizantémot termel. Fotó: Kiútprogram

A krizantémokat nem kell naponta szedni, de a termesztése nem könnyű munka, sok betegsége van, és a fagy is elviheti a virágokat. A terméket halottak napja környékén tudja majd értékesíteni, hiszen ennek az időszaknak a legnépszerűbb virága a krizantém. „Végre nem apránként folyik be a pénz. Egy ismerősömön keresztül sikerült olyan felvásárlót találnunk, aki hajlandó egy tételben megvenni a virágokat. Ennyinél még nem állok meg, szeretnék még egy fóliasátrat, ahol epreket ültethetnék” – mondja Emese.

A szegények korábban kimaradtak az uborkázásból

„Közép-Európában nincs még egy ehhez hasonló kezdeményezés, ahol munkával ötvözött oktatást és mentorálást (szakmait és pszichéset) nyújtanak a mélyszegénységben élőknek. Sokan közülük sosem vállalkoztak korábban, így rengeteg olyan, másnak triviális probléma merül fel, amiben segítségre van szükségük. A program mottója: Hálót adj, ne halat!, nemcsak azt tanulják meg, hogyan kell konzervuborkát termeszteni, hanem azt is, hogyan kell vállalkozni. Megtapasztalják, hogy hasznos tagjai a társadalomnak. Ez önbizalmat ad számukra, sokan tovább tudnak lépni, és másfajta munka- és jövedelemszerzési lehetőségeket is képesek megszerezni a maguk számára a »fehér gazdaságban«”

– mondja Felcsuti Péter, a Kiútprogram igazgatóságának egyik tagja.

2020. májusában a Kiútprogram SozialMarie-díjat nyert. Az évi 15 díjazott öt ország (Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Horvátország) legjobb társadalmi innovációs projektjei közül kerül ki. Az első három díjazott mellett további 12 projektet is jutalmaztak, ezek között volt a Kiútprogram is. A programot egyébként a Világbank, mint hatékony esélyegyenlőségi programot, jó gyakorlatként ajánlja.

A mélyszegénységben élő romák számára ez a kiegészítő munka- és pénzkereseti lehetőség korábban jellemzően nem volt elérhető.

A tudás hiányán kívül még legalább két dolog is útját állja, hogy a hátrányos helyzetű, főként roma családok maguktól csatlakozni tudjanak az uborkatermesztéshez. Egyrészt az, amiről a terepmunkás is beszélt: általában nincs meg az a kezdőtőkéjük, amiből a termesztéshez szükséges eszközöket finanszírozni tudnák.

Másrészt a meglévő integrátorok nem is szívesen foglalkoznának roma családokkal. Mivel a térségben nagy múltja van az uborkatermesztésnek, így úgynevezett integrátori rendszer épült ki. Ez azt jelenti, hogy az integrátor (termelésszervező) biztosítja a palántákat és a termeléshez szükséges vegyszereket az uborkát termesztő családoknak, és az integrátor vásárolja fel az uborkát, hogy azt a konzervgyáraknak értékesítse.

A növényvédelmi javaslatok megfogadása fontos eleme az uborkatermesztésnek. Fotó: Kiútprogram

Szociális mikrohitelezés a szegényeknek

A program több mint egy évtizede működik Magyarországon. A Kiútprogram Nonprofit Zrt.-t, három üzletember, Polgár András, Felcsuti Péter és Ujlaky András alapította 2009-ben. A program egyik szellemi atyja Molnár György, aki az MTA Közgazdasági Központjának tudományos főmunkatársa.

A program a bangladesi, Nobel-békedíjas Muhammad Junusz által létrehozott Grameen-modellre épül: mélyszegénységben élő embereknek mikrohiteleket nyújtottak, hogy önálló jövedelemtermelő tevékenységbe tudjanak kezdeni.

Állami támogatás hiányában kizárólag az uborkatermesztési projektet folytatták. Fotó: Kiútprogram

A program története két nagy szakaszra bontható. Magánforrásokkal indultak, de közben megjelent egy európai uniós finanszírozási lehetőség. A program forrásainak nagy részét kezdetben egy európai uniós projekt biztosította, közel másfélmillió euró (mai árfolyamon 500 millió forint) értékben. Emellett magánadományok és az állam segítsége is kellett, utóbbi 100 millió forinttal támogatta a programot.

A szociális mikrohitelezéshez a banki hátteret kezdetben a Raiffeisen Bank adta a társadalmi felelősségvállalás jegyében, aminek akkoriban Felcsuti Péter volt a vezérigazgatója, a vezetőváltással később ez a támogatási forma megszűnt.

2010 és 2012 között a program:

  • 138 főnek nyújtott hitelt, összesen 70 millió forint értékben, tehát egy főre átlagosan körülbelül félmillió forint hitel jutott. Tehát az 500 millió forintos támogatásnak körülbelül a 15 százalékát fordították a hitelekre ebben a két évben.
  • Az 500 milliós uniós támogatásból a költségek nagy részét a rendszer kiépítése, a terepmunkások fizetése és járulékai tették ki, amik jelentősen megdrágították a működést.

Akkoriban problémás volt a hitelek visszafizetése is, az ügyfelek 70 millió forint hitelből 38 millió forintot fizettek vissza, vagyis csupán a hitelek 55 százalékát. A Kiút tájékoztatása szerint ez a visszafizetési arány sokkal rosszabb, mint az MFI-k (mikrohitelezést lebonyolító intézmények ) mutatói, de a szakirodalom egyértelműen bizonyítja a kisvállalkozások kiemelt sérülékenységét (az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, azaz a KIÚT ügyfelei még inkább azok), ami nyilván befolyással van a fizetőképességükre és készségükre is. A program nem igazán a törlesztésre, hanem sokkal inkább a vállalkozások életképességére koncentrált, ez is jelzi, hogy a KIÚT sokkal inkább egy vállalkozás-fejlesztő szervezethez, mint egy MFI-hez hasonlít –  ismerteti Gaal Ilona, a Kiútprogram munkatársa.

A legtöbb pénzt a kis méretű uborkák után kapják. Fotó: Kiútprogram

Levonták a tanulságokat a kezdeti hibáikból

A kísérleti időszakban a vállalkozások beindításához 200 000 forinttól 1 000 000 forintig lehetett hitelt igényelni ötfős csapatoknak. A résztvevőket azzal próbálták motiválni, hogy a következő csapattag csak akkor kapta meg a hitelt, ha az előtte lévő már megkezdte a visszafizetést. (A csoportos hitelezés itthon nem vált be, de erről majd később.)

A Kiútprogram Egy foglalkoztatási és szociális mikrohitelezési pilot program tanulságai című tanulmányt is közzétett, amiben Molnár György vezetésével összefoglalták a kezdeti nehézségeket. A Kiútprogram működése 2012 elejére számos válságjelet mutatott.

A legfontosabb problémák a következők voltak:

  • a hitelvisszafizetési elmaradások egyre nagyobb arányúvá váltak,
  • lelassult az új csoportok létrehozása és az új hitelek kihelyezése,
  • megromlott a vezetés és a terepmunkások közötti bizalmi viszony.

A program munkatársai ezért változtattak a modellen, a potenciális ügyfelek meghatározása során a korábbinál sokkal nagyobb figyelmet fordítottak a vállalkozásra való alkalmasságra, és azok kiszűrésére, akik csak a pénzre utaznak.

A program elfogadta, hogy nem minden mélyszegénységben élő emberen tud segíteni.

Az első időszakban gyakran hónapok teltek el úgy, hogy számos terepmunkásnak nem sikerült csoportot szerveznie, amiben a tapasztalatlanság is közrejátszott. Idővel ez a probléma megoldódott, mivel a Kiútprogram egyre ismertebbé vált a potenciális ügyfelek körében.

37 terepmunkás tett eredményes vizsgát, számuk a pszichés terhelés miatt hamar 12-re csökkent, a mentorok napi szinten szembesülnek a mélyszegénységgel.

“Tavalyelőtt lementem a legszegényebb cigányok utcájába, márciusban, a gyerek mezítláb szaladgált. Akkor nem aludtam egész éjjel, úgy sírtam. Hogy ilyen lehet Magyarországon a 21. században!”

– olvasható az egyik mentor beszámolójában.

Miután véget ért az uniós pályázat időszaka, a program számos változáson ment keresztül:

  • A program ma már csak az uborkázásra koncentrál.
  • A terepmunkások száma a költségek lefaragása miatt négyre csökkent.
  • Felhagytak a csoportos hitelezés gyakorlatával is, 2013 óta egyéni felelősséget kell vállalniuk az ügyfeleknek. A csoportos hitelezéssel az volt a probléma, hogy megszűnik a hitelezés, ha a csoport valamelyik tagja nem törleszt, ez a gyakorlat a magyarországi cigány közösségekben láthatóan nem volt működőképes.
  • A központi szervezet kiépült, így arra a későbbiekben kevesebb pénzt kellett fordítani.

A pilot időszakban a működési költségek igen magasra rúgtak, amit a terepmunkások bérével és dologi kiadásaival, a központi szervezet kiépítésének költségeivel magyaráztak a szerzők.

2013-ban saját lábra állt a program

A szervezet 2013 óta állami és uniós segítség nélkül, a Polgár Alapítvány az Esélyekért pénzügyi támogatásával és magánadományokból működik.

A Kiútprogram nonprofit vállalkozás, fő részvényese a Polgár Alapítvány az Esélyekért. Polgár András üzletemberként és mecénásként tevékenykedik, alapítványa 2007-ben jött létre, célja a romák integrációjának elősegítése Magyarországon. Az üzletember 2005-2006 környékén döntött úgy, hogy teljesen kivonul az üzleti világból, befejezi a napi operatív munkát, és csak társadalmi ügyekkel fog foglalkozni. A nonprofit társaságok lényege, hogy a társadalmi szükséglet kielégítését nem profitorientált módon szeretnék megvalósítani. Nyereséget emiatt az Opten cégadatbázisában sem találunk, ami szerint a Kiútprogram 2016-ban 95 millió forint árbevételt ért el, az adózás előtti eredménye 0 forint volt. 2017-ben 72 millió forintos árbevételt termelt, 2018-ban pedig 60 millió forintot, az adózás előtti eredmény pedig mindkettő évben mínusz volt.

Miután jóval kevesebb lett a rendelkezésre álló forrás, csökkent a program léptéke is, a Kiútprogram kizárólag az uborkatermesztési projektet folytatta Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében így kevesebb terepmunkás is elegendő volt a működéshez.

Évenként 70-100 családdal működnek együtt, évente mintegy a felük új, sok korábbi ügyfelük már önállóan tevékenykedik. A szervezet jelenleg Északkelet-Magyarországon mintegy 15, romák által sűrűn lakott településén van jelen. A költségeket más területen is ésszerűsítették, a külső integrátorokkal az volt a baj, hogy túl magas áron adták el az eszközöket, ezért a program átvette az integrátori teendőket is.

A Kiútprogram 15 településen van jelen. Forrás: Kiútprogram/Google Térkép

Olcsóbb, mint a közmunka

„A jelenlegi hitelezési veszteség értelmezhetetlen a pénzügyi szakmán belül, el kellett telnie pár évnek, hogy mi magunk se pénzügyi vállalkozásként tekintsünk magunkra, hanem munkahelyteremtő programként. Ebben az esetben már ez a veszteség nem sok, hiszen akkor már nem egy bankhoz, hanem például a közmunkaprogram költségeihez hasonlíthatjuk magunkat, ahhoz képest pedig kifejezetten jól teljesítünk, ahogy az Molnár György tanulmányából is látszik. Egy ügyfélre jutó havi költség lényegében megegyezik egy személy közfoglalkoztatásának havi költségével, összességében pedig kevesebbe kerül, mint a közmunkaprogram” – mondja Felcsuti Péter.

2018-ban a hitelek 32 százalékát nem fizették vissza az ügyfelek. Forrás: Kiútprogram

Nemcsak, hogy olcsóbb, mint a közmunkaprogram, de – a szezonban legalábbis – lényegesen jelentősebb bevételt hoz az ügyfeleknek, mint a közmunka, amivel még a családi kedvezmény mellett sem lehet havi százezer forintot megkeresni. 

Az uborkázásból egy család – a vállalt folyómétertől és az időjárástól függően – 250-700 ezer forint közötti összeget tud tisztán kivenni egy szezonban.

Ami azonban a legfontosabb, ellentétben az állami programokkal, a Kiútprogram ötvözi a szakmai képzést a legalább ennyire fontos mentális támogatással, amire a résztvevőknek nagy szüksége van, hogy sikerrel vehessék az új vállalkozásuk során felmerülő ezernyi nehézséget.

Az elmúlt öt évben több mint 200 millió forint támogatást költöttek a programra. Forrás: Kiútprogram

2013 és 2019 között évi 80-100 ügyfele volt a programnak, ami a terepmunkások, az uborkázáshoz szükséges szaktanácsadók és a két fős menedzsment bérével együtt átlagban évi 50 millió forintba kerül.

Az igazgatósági tag elmondása szerint a modell sosem lehet nyereséges, de nem is ez a cél: a hasznok – pénzügyi és nem pénzügyi természetűek – a résztvevőknél és így végső soron a társadalom egészénél jelentkeznek, a költségek pedig a Kiútnál. „Állami feladatot vállalunk magunkra, mégis támogatás helyett fizetünk: adó és járulékok formájában a programba fektetett pénzünk 30 százalékát, ami elég abszurd”– mondja Felcsuti Péter.

Az uborkából származó nyereség az ügyfeleknél landol. Forrás: Kiútprogram

Jelentősen fejlődnek a résztvevők képességei

A Kiútprogram egy hiánypótló kezdeményezés Magyarországon, aminek azonban számos nehézséggel kell megküzdenie.

Az uborkatermesztés szezonális munkát tud biztosítani, így nem képes egész évben megélhetést nyújtani a családoknak. Ennek megoldására indították útjára 2018-ban a munkaerőpiaci beilleszkedési programot, hogy segítsenek továbblépni egy tartós munkahely felé.

Néhány sikeres év után a résztvevők sokat fejlődnek, többen alkalmassá válnak arra, hogy kilépjenek a munkaerőpiacra. A térségben élőket felkészítik az álláskeresésre, összekötik a betanított munkásokat kereső üzemekkel, majd támogatást nyújtanak a foglalkoztatottság megtartásában.

A kislány épp a szülei által termelt uborkákat nézegeti. Fotó: Kiútprogram

További probléma, hogy a program fenntartása költséges a magánadományozók számára, hiszen állami és uniós támogatásra nem számíthatnak.

Az anyagi korlátok miatt jelenleg csak az uborkatermesztést tudják támogatni, pedig igény lenne a saját vállalkozások felkarolására is.

„Nem maradhatunk csupán az uborkánál, szeretnénk, ha egész évre munkát adó, saját ötleten alapuló vállalkozásokba is belevágnának az ügyfeleink. Nagyon fontos lenne, hogy az állam és a nagyvállalatok is beszálljanak. Nem kellene, hogy ez a program csak 80-100 családról szóljon évente, lehetne ez 500 is” – mondja Felcsuti Péter.

Miért pont az uborka?

A hazai agrárszaklap, az Agrofórum szerint a nyolcvanas évek egyik slágernövénye volt a konzervuborka, amit az ország nyugati megyéiben kezdtek el termeszteni, a zöldséget nem csak magyar, hanem német konzervgyárak is felvásárolták. Idővel a nyugati országrészben kedvezőbb kereseti lehetőségekhez jutottak az ottélők, és felhagytak az uborkázással, így keletebbre, a szegényebb megyékbe húzódott a termelés. Napjainkban főként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében foglalkoznak vele.

A Kiútprogram ügyfelei azért is tudnak az uborkázásban elhelyezkedni, mert évről évre egyre kevesebb konzervuborkát termelnek Magyarországon, aminek az egyre növekvő munkaerőhiány az oka, nincs ugyanis aki leszedje az uborkát.

A Kiútprogramban az évek folyamán több más termékkel is próbálkoztak. Az egyik kísérlet a fóliás kordonrendszeres uborkatermesztés volt, a másik pedig a paprika termesztése. Egyik termék sem tudott nyereséget hozni, éppen a költségeket fedezte a bevétel. Vállalkozási ötletük volt a fürjtenyésztés, fürjtojás értékesítés, de nem sikerült megbízható, tőkeerős integrátor típusú vállalkozót találni. A Kiútprogram működésének első 2 évében egy európai uniós pályázat keretében lehetőség volt ugyanebben a konstrukcióban (mikrohitel, mentorálás) másfajta tevékenységekre is, pl. kisbolt, lángossütöde, állattartás. Az igazgatóság feltett szándéka újra bővíteni a választható tevékenységeket, és ezzel növelni az ügyfelek körét, jelenleg keresik a pénzügyi és anyagi lehetőségeket.

Hogyan fogadják a faluban az uborkázókat?

A falvakban élők különböző módon viszonyulnak az uborkázó Kiutasokhoz. Sokan tiszteletet és elismerést kapnak a környezetüktől, az ő példájukat látva mások is belekezdenek a programba, van, ahol presztízst jelent egy család számára, ha sikeresen visszafizetik a hitelt. Előfordul azonban, hogy a közösségen belül nem fogadják jól, ha egy család termelni kezd, és irigykedő megjegyzéseket tesznek rájuk – mondja Gaal Ilona, a Kiútprogram munkatársa.

Nem jellemző, de van olyan helyi önkormányzat, amelyik nem örül, ha egy-egy család a Kiútprogramban vesz részt. Ez abban nyilvánul meg, hogy úgy osztják be a Kiutasok munkaidejét a közmunkaprogramban, hogy ne tudjanak a saját földjükön is uborkázni.

A Kiútprogram néhol a közmunka konkurenciája, hiszen az érintett megyékben gyakran az önkormányzati tulajdonú földeken szintén termelnek uborkát, amit a közmunkásokkal műveltetnek meg. Az önmagában nem baj, ha egy önkormányzat közmunka keretében értékteremtő tevékenységet folytat, azonban ebben az esetben a közmunkások gyakran nem látják át a munkafolyamat egészét, hiszen csak egyes részfeladatokat oldanak meg.

A Kiútprogram mintájára kezdett uborkatermesztésbe két baranyai polgármester

Van példa az együttműködésre is, és a Kiútprogram mintájának a terjedésére is az országban. A program inspirálta uborkatermesztésre az ország másik felében, Baranya megyében működő Hegyháti Gyerekesély Programot. Baranya megyében az uborkatermesztés Európai Uniós támogatásból működik 2017-2021 között.

A Gyerekesély Program országszerte működik, több más projekt is fut, a helyi és térségi programok az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben élő gyermekek esélyeinek javítását végzik.

Baranyában az uborkázásból származó plusz bevétel a családon keresztül a gyermekek helyzetét is javítja, ezáltal is csökkentve további leszakadásukat. A programban húsz, szegénységben élő család vesz részt a baranyai Hegyháti járás több településén, a program teljes éves költsége 7-10 millió forintra tehető. 2021 után megszűnnek az uniós források, az uborkázás finanszírozását máshonnan kell megoldaniuk, jelenleg kutatják a lehetőségeiket.

A Hegyháti program vezetője Kőműves József, Bikal polgármestere, aki ugyanúgy terepmunkás is, mint a pár hónappal később csatlakozott Gulácsi Erika, Szalatnak polgármestere. A polgármesterek a Kiútprogram munkatársaitól lesték el, hogyan termesztik az uborkát, személyesen látogattak el az uborkaföldekre, és mai napig tartják a szakmai kapcsolatot. Gulácsi Erika mezőgazdasági végzettségű, Kőműves József pedig tanár, tanulmányaik, és gyakorlati tapasztalataik kiegészítik egymást. “Nemcsak a családok bevételével, hanem a lelki tényezőkkel is foglalkozunk, a munkán keresztül valódi baráti kapcsolatokat építünk ki a programba belépőkkel” – mondja Gulácsi Erika.

A pályázatból befolyt pénz jelenti a családok számára azt a tőkét, ami az induláshoz, az uborkás kiépítéséhez kell. A családok a saját földjüket művelik, jellemző, hogy térségben lakók nagy hátsó kerttel rendelkeznek. „Nagy áldás, hogy vidéken vannak kertek, amin lehet termelni, ezt az adottságot ki kell használni, és nem szabad veszni hagyni” – mondja Gulácsi Erika.

A polgármesterek értékesítik az uborkát

A környéken nincs nagy felvásárló, Gulácsi Erika vidékfejlesztési agrármérnökként a helyi gazdálkodásban látja a fentartható jövőt. A konzervgyáraknak egyébként is kevesebb haszonnal tudnák eladni a terméket, hiszen nyomott áron vásárolnák fel. Baranyában lerövidítik a felvásárlási láncot, és közvetlenül értékesítik az uborkát a vásárlóknak.

A 3-6 centiméteres uborka ára náluk 330-350 Ft/kg, a 6-9 centiméteresé 280-300 Ft/kg, az ennél nagyobb pedig 100 Ft/kg áron eladó. (A Kiútprogramnál idén a konzervgyárak 3-6 cm közti uborkák esetében 260 Ft/kg,  4-7 cm közti esetében 190 Ft/kg, az 5-8 cm közti esetében pedig 170 Ft/kg áron vásárolják fel a terméket.)

“Az értékesítés buktatója, hogy nem igazán lehet tudni, mennyi terem, hiszen ahány család, annyi szituáció. Kinek könnyen, kinek nehezebben megy az egész, ráadásul a talaj szerkezete is más és más. Egyszóval nehéz tervezni a mennyiséggel, így a komolyabb vevők elállnak, nem kérnek a bizonytalanságból. A multikat sem hatotta meg a jó cél, egyszerűen csak a profitot nézik. Így maradt a helyi gazdaság szempontjából nagyon is üdvözlő megoldás, a helyben értékesítés, közvetlenül a fogyasztónak. Ha a családok szempontját nézzük, a felvásárlási ár  jóval magasabb, így nekik is kedvezőbb ez a helyzet”

– mondja Gulácsi Erika.

Szerencsés esetben a bekerülési költség két – háromszorosát is megkereshetik az uborkával, ami olyan 500 ezer forintot jelent átlagosan évente a családoknak. Egy közfoglalkoztatott havi bevétele 54 ezer forint,  ez éves szinten 650 ezer forintot jelent, tehát az uborkázásból szerzett pénz majdnem duplájára emelheti a bevételét egy embernek. Az értékesítés közvetítője a Brezik Szociális Szövetkezet, amely a program értékesítési keretét adja. A családok őstermelőkké váltak, a szövetkezet felvásárlási jeggyel viszi el a terméket.

Az eladást a két polgármester intézni, akik a szokásos hivatali teendőiket délelőtt és kora délután intézik el, majd átülnek a kisbuszba, illetve a puttonyos furgonba, és a területet felosztva egymás között útnak indulnak. Gulácsi Erika sokszor az autóban cseréli a körömcipőt a dorkóra. Meglátogatják a családokat, mindenkivel váltanak egy-két jó szót, miközben összegyűjtik az uborkát.

A polgármesterek több helyen is értékesítik a terméket, Gulácsi Erika az egyik településen az autóból árul, Kőműves József pedig reggel három órakor indul a pécsi nagybani piacra, hogy ott továbbadja a terméket az árúsoknak.

“Kapkodják az uborkát a vevők, szeretik, mert minőségi termék. Szerencsére találtunk egy piaci rést, hiszen a háziasszonyok a befőzéshez nem egy kiló friss uborkát keresnek, hanem 15 kilót” – mondja Gulácsi Erika.

A közmunkások elkezdték keresni az értéket a munkájukban

Szalatnakon – mivel az a Komlói Járáshoz tartozik – nem indítható a fenti program. Gulácsi Erika látta, és tapasztalta, hogy a Gyerekesély Program mezőgazdasági vonulata valóban a szegénység felszámolása, a vidék felvirágzása felé tesz, ezért úgy döntött, hogy a közfoglalkoztatásban lemodellez egy ott használatos átlagos kertet, pont annyi emberrel, mint ahányan körülbelül élnek egy családban, és mindezt a közfoglalkoztatás keretein belül. Az önkormányzati telken háromszáz folyóméter uborkatermesztő kordont építettek ki, amelyre 180 centiméter magasan futtatták fel a növényt. Így kettős cél érhető el, egyrészt a családok profitot tudnak termelni, másrészt az uborkázás fortélyait eltanulva otthon is termeszthetnek, ami segíti, hogy valódi megoldás irányába mozduljanak el.

A szalatnaki közfoglalkoztatásban termelt uborka, középen a polgármester látható. Fotó: Szalatnak Község Önkormányzata/Facebook

A polgármester jogi akadállyal szembesült, amikor szerette volna, hogy a jövedelemből a közfoglalkoztatottak is részesüljenek. Némi utánajárással kiderítette, hogy jutalomként kioszthatja nekik a pénzt, ami esetükben heti tízezer forintot jelentett személyenként a termesztési időszakban.

Idén az időjárás nem volt megfelelő, így a betegség elvitte a termés nagy részét a faluban. A polgármester szerint viszont az uborkázásnak lett egy plusz hozadéka: a foglalkoztatottak átálltak egy más szintű gondolkodásra, elkezdték keresni a munkában az értéket.

„Végre olyan munkát végezhettek, aminek értelme van, nem csak az utca egyik oldaláról söpörték a falevelet a másikra. Elkezdtek azon gondolkodni, hogy tudnak pénzt keresni, hogy kaphatnának többet mint 54 ezer forint. Nemrég összegyűltünk tanácskozni, és ötletként felmerült, hogy karácsonyi díszeket szeretnének készíteni az erdőből összegyűjtött alapanyagokból”

– mondja Gulácsi Erika.

Nehéz társadalmi szintű változást hozni

A Kiútprogramnak számos pozitív hozadéka van, keresetként vagy kiegészítő keresetként segít a mélyszegénységben élők anyagi helyzetén, továbbá kimozdítja őket a „jövőképtelenségből” – véli Farkas Zsombor, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Tanulmányok Intézetének egyetemi adjunktusa.

Mindez komoly teljesítmény, hiszen nem könnyű évtizedek óta mélyszegénységben élő embereket visszavezetni a munka világába.

A program pozitívumai közé sorolja még az egyéni mentorprogram, azaz a terepmunkások alkalmazása, illetve, hogy elméleti szakemberek segítségét kérték a program kitalálásához és működtetéséhez, például Molnár György közgazdász a Kiút igazgatósági tagja. Molnár György segített adaptálni a magyar viszonyokra az indiai Grameen-modellt, és közreműködött a fejlesztésében is.

Az a remény azonban nem valósult meg, hogy a kormányzat is adaptálja a programot, de ez sajnos a legtöbb ilyen mozgalomra vonatkozik, így ezek mozaikszerű, elszigetelt kezdeményezések maradnak. A jelenlegi szociálpolitikai helyzetben a program össztársadalmi szinten nem tud változást hozni, viszont a támogatott, mélyszegénységben élő egyének életében hatalmas segítséget jelent.

A program a mélyszegénységben élőknek mutat kiutat, a képen az egyik ügyfelük háza látható. Fotó: Kiútprogram

Ami működik: Az Átlátszó új Megoldás blogja a “Megoldásközpontú Újságírás” elveit követve nem pusztán a társadalmi problémákra, hanem azok megoldására is koncentrál. Olyan modelleket mutat be (például az oktatás, az esélyegyenlőség, az egészségügy, a környezetvédelem vagy akár a korrupció területén), amelyek valahol már működtek, és amelyek segítségével talán máshol is megoldhatók lennének az adott problémák. Nem „jó hírek” készítéséről van szó, hanem oknyomozó munkáról, amely részletekbe menően mutatja be a teljes történetet. Mindazt, ami változást hozhat a közbeszédbe, és hatással lehet a szakpolitikára is.

Zsilák Szilvia

A cikk megjelenését a Transitions Online (TOL) és a Mérték Médiaelemző Műhely támogatta. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Kiútprogram egyik termelője a családjával szedi az uborkát. Fotó: Kiútprogram.

Frissítés (2020. október 7.): Cikkünkre reagálva a Kiútprogram azt közölte, hogy a konzervgyárak nem nyomott, hanem alacsonyabb áron vásárolnak fel, mintha közvetlenül eladnák a fogyasztóknak, ami természetes minden mezőgazdasági terméknél. Ráadásul nagy tételben és előre leszerződve árulnak, ezért kilónként kisebb az ár. Baranyában mindössze évi körülbelül 300-400 mázsa uborka terem, a Kiútprogram idén (ami egy rossz év volt) 314 tonna uborkát értékesített, ami több nagyságrend különbség, ekkora mennyiséget pedig már nem tudnak közvetlenül eladni a fogyasztóknak.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom