Barbár módszerekkel csonkítják a fákat a Balatoni Bringakör felújítása során, vizsgálat indul

A Balatoni Bringakör déli szakaszán, Balatonszárszón és Balatonlellén a munkagépek több helyen, indokolatlanul károsították a fákat. Balatonszárszón egyértelműen a kerékpárút felújítása közben sebezték meg a fákat, az önkormányzat kivizsgálná az ügyet. Balatonlellén viszont a Balatoni Bringakör beruházója, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) mossa kezeit, nincs tudomása arról, hogy a Colas Út Zrt. alvállalkozója, vagy E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. alvállalkozója által végzett tevékenység során sérültek volna meg a fák.

A Balatoni Bringakör több szakaszát is újítják a déli parton, kerékpározás közben Balatonszárszón és Balatonlellén találkoztunk munkagépekkel, amelyek kezelői az út kiszélesítése közben több helyen, indokolatlanul károsították a fákat. A munkaterületen álló fák a megelőző favédelemi intézkedések hiánya miatt fokozottan ki voltak téve a sérülés veszélyének, amelyek jelentős része biztosan elkerülhető lett volna gondos, körültekintő tervezéssel és felelős kivitelezéssel.

Sokáig elhanyagolták a Balatoni Bringakört

A szakaszok felújítása a Balatoni Bringakör fejlesztéséhez tartozik, ami hazai és európai uniós támogatással készül el. A bringakör komplex fejlesztése nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy, amire 17 milliárdot szán a kormány. Még 2011-ben döntöttek a bringakör felújításáról, a munkával 2016-ban bízták meg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t. A felújítás jelentős csúszás után, csak 2019-ben indult el, s a munka nem egyszerre, hanem több szakaszban zajlik, amikre külön közbeszerzéseket írnak ki. A felújított utaknak az EU szabványnak kell megfelelniük, így ahol tudják, kiszélesítik az utat.

A bicikliút felújítására egyébként kétségkívül nagy szükség van, mint ahogy a beruházásért felelős NIF a válaszlevelében elismerte, „nagyon rossz, néhol balesetveszélyes állapotban van az út”. A projekt keretében helyi önkormányzati utcák fejlesztésére kerül sor, ezeknek a kezelője pedig az illetékes önkormányzat.

Nemrég Balatonföldvárról Balatonszárszóra bicikliztünk, a balatonszárszói várostábla után rögtön szemet szúrt, hogy az út kiszélesítése miatt ugyan nem vágtak ki fákat, de a markológépek közvetlenül a fák törzse mellett dolgoztak, a szakaszon alig találni olyan fát, aminek a gyökérzete nem szerzett kisebb vagy nagyobb sérülést. A markológép több fának is komolyan károsult a gyökérzete, egyes fák kérge, háncsa, és maga a farész is roncsolódott.

Milyen törvény védi a fákat?

A fákkal kapcsolatos jogi szabályozás létezik, de az már más kérdés, hogy mennyire tartják be azt az építkezések során. Van egy kormányrendelet (A 346/2008. XII. 30.) a fás szárú növények védelméről, amiben többek között az olvasható, hogy „Tilos a fás szárú növények felületének jogellenes megsértése, csonkítása, továbbá részeinek közvetlen vagy közvetett károsítása.”

Balatonszárszón a fa törzsének megsértése egyértelműen gondatlanságra utal, ami elkerülhető lett volna, ha az alvállalkozó nem dodzsemezne a fák mellett.

Azt törvény nem tiltja, hogy a fák úgynevezett statikai védőzónáján belül építsenek utat. Létezik egy szabvány, ami a „Fák védelme építési területeken” címet viseli, és a német favédelmi szabvány mintájára készült. A dokumentumot a favédelmi előírások részleteit tartalmazó „Favédelem építési területen útmutató” egészíti ki, ami a Magyar Faápolók Egyesületének honlapján nyilvánosan elérhető. A „Fák védelme építési területeken” szabvány minden olyan területre érvényes, ahol építési-, felújítási-, bontási- vagy karbantartási munkák folynak, az ilyen területeken álló, megmaradó fák védelme érdekében.

A szabvány használata azonban nem kötelező, a szövetség hosszabb távú célkitűzése a szabványban rögzített általánosan elismert megoldások kötelezővé tétele a nagy-, és állami beruházásoknál. A szabvány védené meg valamilyen szinten, hogy legalább a fák törzse ne sérüljön az építkezés során, ami persze némi pénzbe, időbe és fáradságba kerülne a kivitelezés során.

Évekkel később válhatnak balesetveszélyessé

Laikusként nem tudjuk megmondani, hogy ezeknek a sérüléseknek milyen következményei lehetnek a fákra, ezért megkerestünk néhány faszakértőt, hogy adjanak némi kiindulópontot.

„A képek alapján azt kell mondjam, technikailag mindegy, hogy nem vágták ki ezeket a fákat. Alaposan helyben hagyták a törzsüket és a támasztógyökereiket is, ami a stabilitásukat veszélyezteti. Elméletileg a fa törzsátmérőjének négyszeres távolságában semmilyen földmunkát nem szabadna végezni a statikai védőzóna biztosítása érdekében. Ezek egy barbár munka képei”

– hangsúlyozta egyikük.

Lukács Zoltánt is megkerestük, aki a Magyar Faápolók Egyesületének az elnöke. Ő azt mondta, csak a helyszíni szemle után tudna a fákról szakmai véleményt alkotni, de számára sem tűnik egy szabványszerű munkának (ami ugye csak akkor lenne érvényes, ha a beruházó kötelezné rá a kivitelezőt).

„Ez mindig háború, az építmény és a fa között, egy területi harc” 

– magyarázta az egyesület elnöke.

A szakértő rámutatott: a fa gyökerének két funkciója van, hogy rögzítse és táplálja a fát. Ha az úgynevezett statikai védőzónán belül sérül a fa, akkor a rögzítéssel lehet a későbbiekben a probléma, jellemzően nem egyből dőlnek ki a fák, hanem évekkel később.

Ha a gyökér sérül, akkor kevesebb tápanyagot tud felvenni a fa, a koronamérete lecsökken, a száraz vázágak pedig lehullanak. A bicikliúton haladóknak ez különösen veszélyes helyzet lehet. A fa egy jó ideig elél a tartalékokból, de néhány éven belül elszáradhatnak az ágak, akkor pedig már nem hozzák összefüggésbe az ág leszakadását az útépítéssel – ismertette a szakértő.

„Ha nincs elég hely a védendő fák favédelmi területét lezárni, akkor a védelmi vonal a második zónába, a statikai védőzónába húzódik vissza. A statikai védőzónában vannak a fák erős tartógyökerei, melyek biztosítják, hogy ne dőljenek ki. Amennyiben nincs lehetőség a statikai védőzóna elkerítésére sem, akkor a fa védelmi vonala visszavonul egészen a törzshöz. Ebben az esetben csak a törzset tudjuk elkeríteni. A fa területének védelméről egyéb módon kell intézkedni”

– olvasható a favédelmi útmutatóban.

Az alvállalkozóra mutogatnak

Balatonszárszón nem jelzik táblán, hogy ki építkezik, azonban ha megnézzük a közbeszerzési értesítőt, megtaláljuk, hogy a Reaszfalt Kft.-t bízták meg a munkálatokkal. Az EU-s közbeszerzési értesítő szerint Szántód, Zamárdi és Balatonszárszó területén a Reaszfalt építkezik 510 millió forint értékben. A felújítás a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházása. A 3 kilométeres felújítás során Balatonszárszón a Mikszáth Kálmán és a Jókai Mór utcában nyitott kerékpársáv épül a meglévő burkolat szélesítésével.

 „A fejlesztéssel érintett szakasz jellemzően 3-4 méter közötti burkolatszélességgel rendelkezik, amelynek állapota erősen leromlott, balesetveszélyes, helyenként kerékpárral szinte járhatatlan. A fejlesztést követően az útburkolat egységesen 6 méter széles lesz. Az út a burkolat állapota miatt a szélesítéstől függetlenül is komoly beavatkozásra szorult volna. A kétirányú autós forgalom és a Balatoni Bringakör jelentős kerékpáros forgalma indokolja annak teljes szélességű új aszfaltréteggel történő szélesítését. A szakasz a Balatonföldvár, Rákóczi Ferenc utcán látott kialakítás szerint fog elkészülni, kétoldali úgynevezett nyitott kerékpársáv létesül, melyre autósok is ráhajthatnak”

– reagált a megkeresésünkre a NIF.

Megkérdeztük a Reaszfalt Ktf.-t, hogy mi a véleményük a kivitelezés minőségéről. A fák állapotáról néhány fotót is elküldtünk nekik, ha esetleg még nem látták a földmunka eredményét. „Az építési munkával kapcsolatos sajtómegkeresésekre a NIF-el kötött szerződésünk alapján nem válaszolhatunk. Kérjük Önöket, hogy kérdéseikkel keressék a NIF Zrt.-t” – közölte a cég.

A NIF Zrt.-től megtudtuk, hogy az érintett szakaszon a földmunkákat a Reaszfalt Kft. által megbízott alvállalkozó végezte.

Szerettük volna megtudni, hogy a NIF milyen konkrét lépéseket tett, hogy a fák a lehető legkevesebb sérülést szenvedjék el, és mi az álláspontja a kivitelezés minőségéről. A NIF erre a kérdésre nem adott konkrét választ, úgy tűnik, hogy ezek a sérülések a legkisebb mértékű károsítás fogalmába simán beleférnek. „A NIF Zrt. a projektek előkészítése, tervezése során arra törekszik, hogy az egyes beruházások a lehető legkevesebb fa kivágása mellett, a természeti környezet legkisebb mértékű károsításával valósuljanak meg” – írták megkeresésünkre.

A cég arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy történt-e szabálysértés, hogy mennyi pénzt költöttek a favédelemre, és készült-e favédelmi terv. Érdeklődtünk arról is, mi a NIF álláspontja azzal kapcsolatban, hogy a fák később életveszélyesek lehetnek.

„Amennyiben az egyes fa egyedeken olyan sérülések keletkeztek, amelyek miatt a fa elpusztul, akkor ezt az út kezelőjének feladata még a balesetveszélyes állapot előtt észlelni, a fát kivágni, és az érvényes előírásoknak megfelelően pótolni” 

– írta a NIF Zrt.

A beruházó tájékoztatott minket, hogy az útburkolathoz közelebb eső rész – melyen jellemzően az említett fák találhatóak – önkormányzati terület. Megkerestük Balatonszárszó polgármesterét, Fekete Jánost, aki arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy „levele kapcsán a Balatonszárszói Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjével egyeztetést folytattam. Az ügy kivizsgálása és a szükséges intézkedések megtétele folyamatban van.”

Balatonlellén is odacsaptak a fáknak

Egy másik szakaszon is zajlanak a felújítások: Balatonlellén a vasút mellett párhuzamosan futó Köztársaság utcán készítettük a fotókat a sérült fákról. A munkálatokat Balatonlelle felső vasútállomástól a városközpontig tartó szakaszon végzik. Ezen szakaszon a járda mellett külön bicikliút halad, amellett egy kétirányú közút. Korábban is bicikliztünk ezen a szakaszon, a kerékpárút több helyen használhatatlan volt, ezért a kerékpárosok a közúton közlekedtek az autók mellett.

Ezen a szakaszon a munkagépek több helyen a fák törzsét sértették meg. Az egyik fenyő oldalából folyamatosan szivárog a gyanta, ami már az öngyógyítás folyamatára utal.

Több helyen a fákról a kéreg is letört.

A szabvány szerint külön figyelni kell arra, hogy a koronát a fa alatt közlekedő járművek és gépek ne törjék le. Az építési munkáknak útjában lévő ágakat az építkezés megkezdése előtt, szakszerűen le kell metszeni. Ez láthatóan nem mindenhol sikerült.

A felújításhoz használt anyagokat a MÁV területén tárolják (egy tábla jelzi, hogy a vasút területe), az egyik ott álló fa szinte eltűnik a kövek alatt, a fa gyökérzetére hatalmas súly nehezedik, a fa ágait megcsonkították. Az önkormányzatnál rákérdeztünk arra, hogy engedélyköteles-e a fa kivágása, a kivitelezők rendelkeztek-e fakivágási engedéllyel, amennyiben nem, akkor mennyi kártérítést kell fizetniük? A NIF Zrt. arról tájékoztatott minket, hogy „A jelzett MÁV területet a Colas Út Zrt. depózásra használja. A kivitelező a MÁV-val fog egyeztetni a jelzett – több korábbi sérüléssel is rendelkező – fa sorsát illetően.”

A szakaszon szintén nem jelzi tábla, hogy ki végzi a munkálatokat, azonban a munkaterületet határoló szalagokon a Colas neve látható. Az uniós közbeszerzési adatokból kiderül, hogy a Colas Út Zrt. kivitelezésben készülhet el a Balatoni Bringakör a Balatonőszöd és Balatonlelle közötti szakaszon, közel 2,8 kilométer hosszan, több mint 357 millió forintból. Balatonlellén 1,79 kilométeren szélesítik a Köztársaság utca meglevő burkolatát, és kétoldali irányhelyes nyílt kerékpársávot és parkolókat létesítenek.

Megkérdeztük a NIF Zrt.-t, hogy a Colas hagyta-e helyben a fákat Balatonlellén, a NIF viszont nem tudja, hogy a kivitelezői károsították-e meg a fákat.

„A Balatoni Bringakör Balatonlelle, Köztársaság utcai szakaszának fejlesztését a NIF Zrt. megbízásából a Colas Út Zrt. végzi. A munkaterületen a Colas Út Zrt. által megbízott alvállalkozó, illetve az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. is végez munkálatokat. Nincs tudomásunk arról, hogy a Colas Út Zrt. alvállalkozója, vagy E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. alvállalkozója által végzett tevékenység során sérültek volna meg ezek a fák.”

Megkérdeztük az E.ON Hungária Zrt.-t, akik azt válaszolták, hogy „Balatonlellén a kérdéses beruházás kapcsán kizárólag azokon a pontokon végzünk beavatkozásokat, ahol a közvilágítást arrébb kell helyezni az kerékpárút építéshez kapcsolódóan. Azon a részen, ahol a fotók készültek, erre nincs szükség, így ennek megfelelően ezen a szakaszon nem dolgoztak sem az E.ON munkatársai, sem vállalkozó partnerünk.”

Az önkormányzatot annyira nem hatotta meg az ügy, közölték, hogy azokat a fakivágási engedélyeket kiadták, amik szükségesek voltak,  és hogy „a kivitelezés során esetlegesen okozott károk felmérése és helyreállítása a kivitelezés befejeztével fog megtörténni”.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: Zsilák Szilvia/Átlátszó

Frissítés (2020. október 6.): Cikkünk korábbi verziójában tévesen szerepelt, hogy a NIF az utak fenntartója, így nagy szerepe van abban, hogy ilyen állapotok alakulhattak ki. A valóság ezzel szemben az, hogy a projekt keretében helyi önkormányzati utcák fejlesztésére kerül sor, ezeknek a kezelője pedig az illetékes önkormányzat, nem a NIF.