Kis magyar abszurd: közvetlenül a Balaton partján fekszik Badacsonyörs, mégsem lehet lejutni a tó partjára. Az áldatlan állapot több mint tíz éve tart, most éppen félpályás útlezárással próbálták volna jobb belátásra bírni a döntéshozókat a helyiek. A demonstrációtól tartó illetékesek végül kényszerű megállapodást kötöttek, másfél millió forintot fizet a badacsonytomaji önkormányzat egy offshore tulajdonosi hátterű cégnek, hogy használhassák a partszakaszt. Az északi parton már alig maradt szabadstrand a Balaton mellett.
„Több Balaton, kevesebb Adria!” – adta ki a jelszót Orbán Viktor miniszeterelnök a minap. Sokan szívesen szót fogadnának neki, azonban a feladat teljesítése nem is olyan egyszerű. A strandbelépők ára ugyanis jelentősen megemelkedett, a szabadstrandok száma pedig drasztikusan lecsökkent: az északi parton mindössze 2-3 maradt. A magánkézben lévő területeken pedig vagy szabad fürdeni, vagy nem.
Itt van mindjárt a Badacsonytomajhoz tartozó Badacsonyörs példája, ahol több mint tíz éve küzdenek azért, hogy használhassák az egykori kemping strandját, amely az egyetlen lejáratot jelenti a helyiek és a nyaralók számára. A történet még a szocialista kormányzás idejére nyúlik vissza, ám a Fidesz-éra sem hozott megoldást.
A volt badacsonyörsi kemping a Badacsonytomaj Füredi út 65. sz. alatt, részben a 2157/3 helyrajzi számon található a badacsonytomaji önkormányzat nyilvántartása szerint. A tulajdoni lap alapján az ingatlan eredetileg az államé volt: a természetvédelmi terület táborhelyként működött 12 épülettel. Ezután a Veszprém megyei önkormányzat tulajdonában álló Balatonturist Idegenforgalmi és Kereskedelmi Zrt-hez tartozott, végül (kiválás útján) a Badacsony Park Kft.-hez és a Villa Park Badacsony Kft.-hez került 65-35 százalékos arányban.
A Badacsony Park Kft.-t 2007-ben jegyezték be (ebben az évben vezették rá a céget a terület tulajdoni lapjára is): az egyszemélyes kft. évek óta veszteséges. A Badacsony Park székhelye jelenleg a Ménesi út 22-ben, fióktelepei pedig Badacsonytomajon találhatók. A szállodai szolgáltatást végző kft. ügyvezetője 2019 november és 2020 február között Jászai Gellért volt. A Balatonturist Idegenforgalmi és Kereskedelmi Zrt. jogutódja korábban az SCD Group tagja volt, de rövid ideig tulajdonosa volt a GKB Invest Kft. (2017-2020) és a Kisörs Vagyonkezelő Kft. (2017-2020) is. Február óta a B-WELL Ingatlanhasznosítási Részalaphoz tartozik.
A B-WELL Esernyő Ingatlanbefektetési Alapnak (amelynek a B-WELL Ingatlanhasznosítási Részalap is a tagja) a B-Fund Zrt. az alapkezelője, amelynek az Open Credit Zrt. a tulajdonosa. Az Open Credit-nek is van tulajdonosa, a Perspector AG, ami viszont egy svájci székhelyű, a zugi adóparadicsomban bejegyzett cég. Az Open Credit ügyvezetője Pótz-Nagy Ágoston, emellett intézőbizottsági tag Balogh László (1988) és igazgatósági tag Balogh László Ferenc (1951). A helyik szerint velük, legalábbis egy Balogh László nevű emberrel folytatott egyeztetést a badacsonytomaji önkormányzat.
Kapcsolati háló
A legtöbb fent említett cég köthető Jászai Gellérthez, családjához és üzleti köréhez. A Kisörs Kft. tulajdonosa Jászai Henriett, ügyvezetője Jászai Gellért. A GKB Invest a Nagyörs Vagyonkezelő Kft. tulajdonában van, amely Jászai üzlettársa, Szatmári Gábor lányáé. A Kisörs, a GKB és a Nagyörs is Jászai Gellért címére, a Napraforgó utca 7-be van bejegyezve Budapesten.
A másik tulajdonos Villa Park Badacsony Kft. tulajdonosa a B-Fond Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság, amely – a Badacsony Park Kft.-hez hasonlóan – a Ménesi út 22-be van bejegyezve. Az ügyvezető is közös: Pótz-Nagy Ágoston. Mielőtt a B-Well alá került, a B-Fond szintén Jászai Gellérté volt (2020. március 17-ig). A Villa Park szintén veszteséges, évek óta nincs bevételük, ahogy alkalmazottjuk sem.
A badacsonyörsi kemping idén már nem tagja a Mészáros-Jászai féle Balatontourist kempingláncnak – erről a Mandiner írt tavasszal. Amúgy sem volt igazán szerves része a hálózatnak, annak területét „a csomagon felül szerezték meg Mészárosék, nem mást, mint Leisztinger Tamást kiszorítva onnan” – írta még 2017-ben a Népszava.
Hogy valóban az MSZP-közeliként számon tartott milliárdos Leisztinger állt a badacsonyörsi strandot is birtokló SCD Group mögött, a cégadatok nem bizonyítják. Ami viszont biztos, hogy – a ma már NER-kedvenc – Jászai Gellért neve a 2000-es évek elején akkor lett ismert üzleti körökben, amikor az SCD létrejött.
Az üzletember pályaképét a Magyar Narancs rajzolta meg részletesen egy 2018-as cikkében. Ebben többek között leírták, hogy a társaságot 3 millió forintos alaptőkével alapította meg Jászai két üzlettársával, Szatmári Gáborral és Bajka Zoltánnal. A tulajdonos egy londoni postafiókcég, az SCD (UK) Ltd. lett, amely mögött állítólag egy angol pénzügyi befektető állt.
Valódi tulajdonosként azonban felmerült Simicska Lajos, Csányi Sándor, Demján Sándor és Leisztinger Tamás neve is.
Az SCD főként balatoni turizmussal foglalkozott: 2004-ben felvásárolták a Siotourt az állami vagyonkezelőtől és a Somogy Megyei Önkormányzattól 3,12 milliárd forintért, egy évvel később pedig a Balatontouristot a Veszprém Megyei Önkormányzattól 4,04 milliárdért, valamint a Zalatourt a Zala Megyei Önkormányzattól 1,23 milliárdért. Ezzel szinte az összes part menti kemping egy kézbe került.
„A társaság garanciát vállalt a kempingek fejlesztésére és arra is, hogy a későbbiekben is kempingként működteti azokat. Az SCD mindezt nemzetközi befektetőtársak, hazai és külföldi bankok, valamint európai uniós pályázatok segítségével tervezte megvalósítani” – olvasható a portálon.
A Magyar Narancs riportja szerint a csúcson az SCD-csoport 25 cégből állt és mintegy 36 milliárdos értéket képviselt. 2011 tavaszán azonban megingott a birodalom, majd gyorsan össze is omlott. Kiderült, hogy a nagy balatoni beruházásoknak csak a töredékét fogja tudni megvalósítani az SCD – már ha talál hozzá forrást. Állami segítség nem érkezett, így az SCD kénytelen volt megválni a balatoni portfóliótól.
A cégadatbázist vizsgálva 2012-ben az Átlátszó azt találta, hogy a cégcsoport átalakítását a Malév felszámolóbiztosához, Varga Jenőhöz köthető üzleti kör vezényelte le, a portfolióból kivált projekttársaságok zöme pedig offshore tulajdonba vándorolt.
Az SCD-csoport széthordása: Irányított felszámolás
Bűzlik a különböző összeférhetetlenségek gyanújától az SCD-csoport balatoni turisztikai portfóliójának felszámolása. A Magyarországon és külföldön bejegyzett cégeket összekapcsoló, nehezen átlátható struktúrájú cégcsoport, amely korábban százmilliárdos fejlesztéseket ígért a tó környékére, 2011 nyarára gyakorlatilag szétesett, zilált tulajdonviszonyokat hagyva maga után.
Akkor a tóparti ingatlanokat már jelzálog terhelte – ez jól nyomon követhető a badacsonyörsi terület tulajdoni lapján is. Az ingatlanon 1999-ben 105 millió forintos jelzálog volt, 2005-ben pedig már 7,1 milliárdos. A partszakasz ugyanis része volt a fent ismertetett csomagnak balatonszepezdi, aszófői, balatonakali, balatonalmádi, balatonkenesei, balatonfűzfői, balatonfüredi, palóznaki, alsóörsi, veszprémi és badacsonytomaji ingatlanokkal együtt. Ez az összeg 4, 4,1, egy, majd 12 milliárd forintra változott. A területet jelenleg is több száz milliós jelzálog terheli hitelintézetek felé.
A dokumentumokból azonban az is kiderül, hogy a badacsonytomaji önkormányzatnak elővásárlási joga van az ingatlanra 2015 óta a Helyi Építési Szabályzatról (HESZ) szóló 24/2015 (X.01) önkormányzati rendelet alapján.
A tulajdonosi háttér változása többnyire akkor vált láthatóvá, amikor a kemping területét lezárták.
2009-ben az Index írta meg, hogy a Badacsonyörsi Érdekvédelmi Egyesület demonstrációt szervezett a partszakasz használata miatt. A portál idézte az egyesület levelét, amely szerint a „Veszprém Megyei Közgyűlés 2004-ben értékesítette a kempingeket üzemeltető Balatontouristot. A cég eladása során nem jártak el körültekintően, nem vették figyelembe azt, hogy az érintett településeken ezáltal az alapvető helyi érdekek sérültek.”
A badacsonyörsiek ugyanis ezzel elvesztették a közvetlen kapcsolatot a Balatonnal. A strand évtizedeken keresztül a volt kemping területén működött, és a vízpart mindenki számára télen-nyáron megközelíthető volt. A terület azonban a lakosság tudta nélkül gazdát cserélt, és a hatalmas fejlesztéseket ígérő cég látszólag nem kívánt foglalkozni a parton élőkkel. (Egy nyaralótulajdonos akkor az Indexnek azt mondta, a „jelenlegi tulajdonos, az SCD Group Zrt. villaparkot tervez a kemping egykori területére, tíz méter magas, azaz többszintes apartmanházakkal.”)
Ennek ellenére 2009. június 22-én mégis sikerült megállapodást kötni a tulajdonossal, aki vállalta, hogy „ezen a területen biztosítja a kulturált pihenés és fürdés lehetőségét Badacsonyörs állandó és üdülő népessége részére.” A Badacsonyörsi Érdekvédelmi Egyesület beszámolója szerint az ingatlan tulajdonosa ugyanebben az okiratban kötelezettséget vállalt arra is, hogy telekalakítási eljárás keretében az ingatlan egy kisebb, fürdésre alkalmas, közvetlen vízparti részére ingyenesen bérleti jogot, haszonélvezeti vagy használati jogot enged az Egyesület részére, végül azt az Önkormányzat tulajdonába adja.
A megállapodást Badacsonytomaj Város Önkormányzata tudomásul vette, záradékolta, és 2009. június 22. napjától jelenleg is hatályban van – bár az ingatlanrész kijelölése és tulajdonba adása azóta sem történt meg az Egyesület tudomása szerint.
Pár évig úgy tűnt, a kialakított rendszer működhet, azonban 2011. július 6-án a tulajdonos mégis lezárta a területet. Akkor a területileg illetékes jegyző az Egyesület kérelmére jogerős határozatában megállapította a birtoksértést, a birtoksértő cselekményektől eltiltotta birtoksértőt. Ezután kilenc évig minden rendben ment – egészen 2020 májusáig, amikor ismét lakat kerül a volt kemping kapujára.
„A strandolni igyekvőket „Építési terület, munkaterület, illetékteleneknek belépni tilos” tábla fogadta, bár munkálatok láthatóan nem folytak a partszakaszon” – írta Facebook oldalán az Egyesület. A civil szervezet helyi önkormányzat segítségét kérte a helyzet rendezésében, emellett ügyvédi felszólítást küldött a tulajdonosnak. Újabb birtokvédelmi eljárás indult, amelyet azonban elfogultság miatt a kövágóőrsi jegyzőhöz tettek át.
A Badacsonyörsi Érdekvédelmi Egyesület rendkívüli közgyűlésen határozatot hozott arról, hogy amennyiben a tulajdonos július 9-ig nem nyitja meg a területet, a helyi közösséget ért jogsérelem miatt 2020. július 11-én demonstrációt szervezve fordulnak a nyilvánossághoz. A tiltakozó félpályás útlezárásból azonban végül közös strandolás lett. A demonstrációról videóriportot is készítettünk:
Szabadstrandjukért tüntettek Badacsonyörsön a helyiek from atlatszo.hu on Vimeo.
Az Egyesület elmondása szerint ugyanis július 10-én este sikerült megegyezni a területet illetően a befektetőnek, Badacsonytomaj Város Önkormányzatának és a terület országgyűlési képviselőjének, Fenyvesi Zoltánnak köszönhetően.
A helyszínen a következőket tudtuk meg az egyezség részleteiről: Badacsonytomaj önkormányzata és a Badacsonyörsi Érdekvédelmi Egyesület közösen 1,5 millió forintot fizet azért a terület tulajdonosának, hogy a szezon végéig (augusztus 31-ig) a helyiek és nyaralók tulajdonosai használhassák a partszakaszt. Információink szerint a terület tulajdonosa ennél jóval többet, 4,2 millió forintot kért eredetileg az elkövetkező másfél hónapra. A terület gondozását (beleértve a fűnyírást, szemétszedést stb.) az Egyesület végzi, ennek minden költsége is őket terheli.
Végleges megoldás továbbra sem született.
Érdeklődtünk a badacsonytomaji önkormányzatnál, hogy:
Krisztin N. László polgármester, Hartai Béla alpolgármester és Wolf Viktória jegyző egyetlen kérdésünkre sem válaszolt.
A helyiek elmondása szerint a településrészt megviselte a kemping bezárása és a folyamatos huzavona. A környéken számos kisvállalkozás, amelyek a régi kemping turistaforgalmára építettek, bezártak: kisboltok, autószerelőműhely, gumijavító – mindre lakat került.
Egyedül a Füredi u. 29. (hrsz. 1715) alatt található Vánkos Panzió maradt Badacsonyörsön, amely három éve nyitott meg, miután teljes felújításon esett át. A panzió fenntartója a 2015-ben bejegyzett Kultúr Szektor Kft., amelynek tulajdonosa Jászai Henriett, Jászai Gellért felesége. A Kft. a Kisfaludy szállásfejlesztési programban 31,5 millió forintot kapott a panzió fejlesztésére. A cég egyelőre veszteséges, de az éves forgalma 1,6 millióról 7,2-re nőtt 2018-ra.
A Kisfaludy program nyerteseinek listája (részlet). Forrás: mtu.gov.hu
Jászai Henriettel a welovebalaton.hu is készített riportot a panzió kapcsán két éve. Ebből kiderül, hogy „Heni sokáig nem gondolt arra, hogy saját vállalkozása legyen Badacsonyörsön, de (…) mivel a közelben van a nyaralójuk, sokat járt erre, és csodálta a használaton kívüli, kicsit lepukkant állapotban is ikonikus épületet. Gyakran játszott el a gondolattal, hogy mire lehetne használni, aztán egyszer csak megjelent előtte az álompanzió képe.” Az elképzeléseket tettek követték, és így készült el a „vintage stílusú” szálláshely.
A beruházáshoz szükséges forrásról vagy a pályázati pénzről a cikkben nem esik szó, azt viszont megtudhatjuk belőle, hogy a Jászai család (legalábbis akkor még) nem költözött le a Balatonhoz. Bár a nyarakat ott töltik, Jászai Henriett évközben sokat ingázik, mivel a férjét a munkája, a gyerekeiket pedig az iskola köti a fővároshoz. (A helyiek szerint Jászai Henriett jelenleg a badacsonyörsi nyaralóban lakik a Kiserdő utcában.)
A 100 éves ingatlan – a tulajdoni lap alapján – régebben egy házaspáré volt, akiktől a Stony-Plusz Ingatlanforgalmazó vette meg az épületet. Ezután a ház (2015-ben) a GKB Invest Kft.-hez került. Ez az a cég, amely korábban évekig a Badacsony Park Kft. tulajdonosa volt, és amely jelenleg Jászai Gellért üzlettársának, Szatmári Gábornak a lányáé a Nagyörs Vagyonkezelő Kft.-n keresztül. Az ingatlanon 50 millió forintos jelzálog van, amelynek kedvezményezettje a Pannon 2005 Faktor és Hitel Zrt..
Jászai Henriett panziója Badacsonyörsön 2020 nyarán. Fotó: Dohi Gabriella
Hogy ezúttal miért adtak túl a jobb sorsra érdemes badacsonyörsi kempingen, egyelőre nem tudni. Ami tény, hogy a partszakasszal hosszú ideje senki nem kezdett semmit, és úgy tűnik, ezen a Jászai család jelenléte, és a fideszes országgyűlési képviselő lobbiereje sem segít.
Nem messze azonban lázas munka folyik: ahogy arról az Átlátszó beszámolt, a közeli Balatonhenyén ezer négyzetméteres kastély épül Mészáros Lőrinc feleségének, Mészáros Beatrixnak a médiacégét (Media Vivantis Műsorszolgáltató Zrt.) vezető Ruff Zoltán telkén, Badacsonytomajon pedig uniós forrásokból épít panziót és borászatot Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő.
Uniós pénzből épül a fideszes képviselő borászata és panziója a Badacsonyon
Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, a budapesti földutak leaszfaltozásáért felelős miniszteri biztos borászati cége 127,6 millió forint európai uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy badacsonytomaji birtokán borászati épületet és panziót alakítson ki. Az épületek előtti mesterséges rézsűk annyira kiemelkednek a hegy oldalából, hogy már messziről is jól látható a projekt.
Szöveg: Katus Eszter — Fotó és videó: Dohi Gabriella
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Csibi Barna oroszbarát székely aktivista is megjelent a magyar nyelvű koronavírusos dezinformációs játszótéren. Csibi az általa szerkesztett Ruszin Kárpátalja blogon...
Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, a budapesti földutak leaszfaltozásáért felelős miniszteri biztos borászati cége 127,6 millió forint európai uniós támogatást...
Az elmúlt két évben sokszor írtunk arról, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által is használt, osztrák bejegyzésű, OE-LEM lajstromjelű luxus...
A veszélyhelyzet utolsó napján Érd polgármestere 46 határozatot hozott olyan ügyekben, amelyekről pár nappal később a képviselő-testület is dönthetett volna....
