A kormány az állatkert igazgatóját okolja a Biodóm az eredetileg tervezett 12 milliárd forinthoz képest most már ötszörös drágulása miatt, és nem ad több pénzt az építkezésre. A főváros átvilágíttatja a projektet, és minden lehetőséget megvizsgál a minél költséghatékonyabb befejezés és üzemeltetés érdekében. Nagyon úgy tűnik, hogy hiba volt az állatkertre bízni egy ekkora beruházás lebonyolítását.
A Liget-projekt keretében zajló építkezések árnyékában sokáig kevesebb figyelem jutott a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) nagyszabású beruházására, az Állatkert bővítéseként épülő Pannon Parkra, és annak központi építményére, a Biodómra. Azonban tavaly decemberben mindenki felkapta a fejét, amikor Persányi Miklós, a FÁNK igazgatója közölte, hogy a kormány által eddig biztosított nettó 43,7 milliárd forinton felül még további mintegy 20 milliárdra van szükség a Pannon Park, és benne a Biodóm építésének befejezéséhez. Az eredetileg nettó 12 milliárd forintra becsült projekt ötszörös drágulása még a folyamatosan emelkedő költségű állami beruházások közül is kitűnik.
A Biodóm egy monumentális építkezés, „mert ha már építünk valamit, mondhassuk, hogy miénk Európában a legnagyobb” – hangoztatta egy korábbi interjúban az igazgató. A Pannon Park a Vidámpark helyén, mintegy öthektárnyi területen helyezkedik el. A nem egészen 11 hektáros állatkert a volt Vidámpark megszerzésével 6,53 hektárnyi területtel gyarapodott.
A fő attrakció, a Biodóm egy hatalmas méretű, átlátszó óriáskupola, ami négy összefüggő „buborékból” áll. Alapterülete 17 ezer négyzetméter, ami vetekszik a Parlament alapterületével, és több mint három focipálya. A kupola legnagyobb magassága 36 méter, ami nagyjából egy 10 emeletes panelház magasságának felel meg. Az épületben helyet kapott egy 2,5 millió literes medence is.
A Biodómhoz egyébként kitaláltak egy sztorit is: az épület belseje a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti majd fel, s mivel azok az ősállatok már rég kihaltak, így csak a leszármazottjaikat, illetve a hozzájuk hasonlító rokonaikat fogják bemutatni. A szubtrópusi dzsungelben élő állatok közt lesz például manátusz (tengeri tehén), csimpánz, bonobó (törpecsimpánz) is, az elefántok pedig nagyobb kifutót kapnak. Az épületben helyet kap a Pannon-tenger akvárium is, aminek része többek között egy több mint kétmillió literes cápamedence, ami Közép-Európa legnagyobbja lesz.
A Pannon Park kivitelezését a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. végzi. Az üzletember érdekeltségei az elmúlt években számtalan állami pénzből finanszírozott munkát nyertek el. A Pannon Park beruházáshoz kapcsolódó költségbecslési, költségmenedzseri, műszaki lebonyolítói szolgáltatásaira kiírt közbeszerzést a Biodóm Mérnök Konzorcium nyerte el 2017-ben. A konzorcium három tagjából kettő, a Főber Zrt. és az Óbuda-Újlak Zrt. szintén gyakran kap állami megrendeléseket, például a Puskás Stadionnál is hasonló feladatokat láttak el.
A kivitelezést Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. végzi.
Persányi Miklós bejelentése után először a főváros közölte, hogy nem biztosít pénzt egy kormány által finanszírozott beruházás befejezésére. Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár pedig január közepén azt nyilatkozta, hogy a kormány nem ad több pénzt a Biodómra. Fürjes Persányit okolta a kialakult helyzetért: szerinte az állatkert igazgatója „nagyon nehéz helyzetbe hozza nem is annyira a kormányt, inkább az országot”. Az állatkert teljesen önállóan irányította a projektet, ő terveztetett, és ő írta ki a közbeszerzéseket is.
Kíváncsiak lettünk volna, hogy mit gondol Persányi Miklós arról, hogy Fürjes Balázs őt okolta a drágulásért. Az igazgató nem szeretett volna nyilatkozni, „ugyanis jelenleg egy olyan egyeztetési folyamat zajlik a főváros és a kormány képviselői között, aminek során mi azt az instrukciót kaptuk a fenntartótól, hogy ne adjunk nyilatkozatot, ha valakinek kérdése van, akkor a fővároshoz kell fordulnia.”
„Nincs szó nyilatkozatstopról a FÁNK esetében, abban egyeztünk meg az igazgatóval, hogy amíg nem történik előrelépés az ügyben, addig nincs értelme annak, hogy az állatkert újabb nyilatkozatot tegyen. Persányi Miklós magyarázatai messziről nézve sem elegendőek, ezért át kell vizsgálni, hogy mi okozta a drágulást, és hogy milyen forgatókönyvek szerint lehet véghezvinni a projektet” – mondta el megkeresésünkre Kiss Ambrus, Budapest általános főpolgármester-helyettese.
A főváros szerint mind a mai napig nem született egyértelmű és mindenki számára kielégítő válasz arra a kérdésre, hogy pontosan mi áll amögött, hogy ötszörösére emelkedtek a projekt költségei.
„Nem hiszem, hogy lenne olyan verzió, hogy nem fejeződik be a Biodóm. Valamilyen formában meg kell valósulnia, mert az építkezésbe már súlyos adóforintok folytak be” – mondta Kiss Ambrus.
A főváros továbbra sem akar egy forintot sem beletenni abba projektbe, ami a kezdetek óta a FÁNK beruházása, és amit 100 százalékban a kormány finanszírozott. Tudomásuk szerint még rendelkezésre áll körülbelül 6 milliárd forint a kormány által biztosított 43,7 milliárdból, amit még nem költött el a FÁNK, ebből az összegből valamilyen szinten megnyitható lesz az intézmény. Arra a kérdésre, hogy vajon elképzelhető-e, hogy Persányi Miklós álma nem fog megvalósulni, azt a választ kaptuk, hogy „minden verziót le kell tenni az asztalra”.
A Biodóm a Róbert Károly körúti felüljáró felől.
A főváros felkérte az Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft-t, a főváros egyik cégét, hogy világítsa át a projektet, és nézze meg, hogy mennyibe kerül pontosan a befejezése, ugyanis a FÁNK által közölt hiányzó 20 milliárd csupán „egy hasra ütött szám”. A vizsgálat 4-6 hónapot is igénybe vehet, hiszen mégiscsak egy állatkertről van szó, ahol például egzotikus állatokkal is számolni kell.
Tehát a mérnöki irodának két fontos feladat is jutott:
Az iroda egyébként 2017 óta részt vett a projekt utólagos dokumentum-alapú ellenőrzésében, de egészen eddig csak a már megtörténteket tudta abszolválni.
A FÁNK gazdasági vezetői posztját január elsejétől Mézes Rózsa tölti be, aki több mint egy évtizede a főpolgármesteri irodában dolgozott önkormányzati tisztségviselőként. Kiss Ambrus hangsúlyozta, hogy a sajtóban eddig megjelent információkkal szemben az új gazdasági vezetőnek nem az a feladata, hogy átvilágítsa a projektet, hanem hogy stabilizálja a FÁNK gazdasági működését.
Nyilván az sem véletlen, hogy az utóbbi időben sokat cserélődtek az állatkert gazdasági igazgatói, és a tavaly érkezett Sándorfalvy Éva az év végén távozott a posztjából.
Az adófizetőknek nem túl jó hír, hogy Persányi Miklós legutóbb azt nyilatkozta, hogy „két dolgot nem tudunk még: hogy mennyi lesz a bevétel és mennyi a kiadás”. Az igazgató kalkulációja az üzemeltetéssel kapcsolatban kimerül abban, hogy az ilyen fedett állatparkok népszerűek, így sok látogatóra lehet számítani, akik még több pénzt hoznak majd, ami pedig fedezi majd az üzemeltetési költségeket.
2014-ben a FÁNK kicsit bizakodóbb volt: akkor úgy gondolták, hogy a Biodóm „jelentősebb fenntartói támogatások nélkül is képes lesz önfenntartóan üzemelni”. 2024-re támogatások nélkül 500 millió forint körüli cashflow-t vártak, mindezek alapján a megtérülés idejét 10 év alatt 50 százalékosra tették.
Kiss Ambrusnál arra is rákérdeztünk, hogy vajon reális-e a sajtóban felröppent akár havi 1 milliárdos üzemeltetési költség. „Nehéz megmondani, hogy mennyi lesz az épület üzemeltetési költsége, mert nem tudni, hogy milyen lesz az épület beltartalma. Más költsége van, ha teli van egzotikus állatokkal, és más, hogyha egyéb megoldás mellett döntenek. A papíroknak és a számoknak higgyünk, először a szakemberek nézzék meg, hogy milyen üzemeltetési költségek jöhetnek számításba.” – válaszolta Kiss.
Arról még nincs döntés, hogy mi lesz a Hermina Garázs sorsa, az ügyben újból összeül majd a főváros és a kormány képviselőiből álló Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (ezen a fórumon dőlnek el a Budapestet érintő fontosabb kérdések).
A törvény előírja, hogy a közintézmények mellett parkolót kell biztosítani, azonban jelenleg két verzió van az asztalon: az egyik, hogy egyáltalán nem épül fel a garázs, a másik pedig, hogy majd csak később fog elkészülni.
Egyébként a garázshoz a környezetvédőknek is volt egy-két szavuk. Korábban a civilek fellebbeztek a határozat ellen, amely szerint a Városliget mellé tervezett Hermina Garázsnak „jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges”. A határozatot 2018-ban a bíróság megsemmisítette, mert az ügy érdemére kiható súlyos eljárási jogszabálysértéseket tárt fel.
Az állatkert főbejárata. Ha nem készül el a garázs, akkor a platánok ágain is autók fognak lógni.
A Biodóm építése 2017 nyarának végén kezdődött meg, s tavaly decemberre már befejeződött az építkezés leglátványosabb része, helyére került a háromrétegű, fényáteresztő ETFE (etiléntetrafluoretilén) fóliamembrán az acél tartószerkezetre. A Biodóm belsejében előre haladt az állattartó terek, édesvízi és tengeri medencék kialakítása. A beruházás első üteme 2020 tavaszán várhatóan lezárul, majd következik a második ütem, amikor is otthonossá teszik a betonmonstrumot az állatok számára: hátravan még a növényesítés, a parképítés, a dekorációs és belsőépítészeti munkák, valamint az állatok beszerzése is.
A jelenlegi ígéretek szerint várhatóan 2021 végén nyílik majd meg a Pannon Park. Persányi Miklós a sajtó terepbejárásával egybekötött interjúban tavaly év végén elmondta, hogy az eddig elvégzett munkák összértéke mintegy 28 milliárd forint, és a rendelkezésre álló nettó 43,7 milliárd forint az I. ütem befejezéséhez biztosan elegendő lesz. Persányi megerősítette a sajtó korábbi értesüléseit, miszerint a második ütemhez további 20 milliárd forintra van szükség, ami körülbelül nettó 63 milliárd forintos teljes projektköltséget jelenthet.
Az állatkert főigazgatója a bejáráson arról is beszélt, hogy a költségek azért szaladtak meg, mert a projekthez új területrészeket csatoltak, módosult a műszaki tartalom, és a büdzsé része lett néhány kerítésen kívüli munka is, továbbá a 3-4 évvel ezelőtti becsléshez képest nőtt bizonyos projektelemek ára, és elkészültek például a hullámvasút korszerűsítésének tervei.
A Fővárosi Közgyűlés 2012 végén döntött arról, hogy 2013-ban bezárja a FÁNK szomszédságában lévő Vidám Parkot, és annak területét az állatkert használhatja tovább. Az állatkert a vidámparkkal szemben fő érvként azt hangoztatta, hogy ráfizetéses volt a működése, hiszen négy év alatti egymilliárd forintot nyelt el. Mindez persze most a 63 milliárdos Biódom árnyékában már egészen máshogy hangzik, valószínűleg az örök vetélytárs vidámpark forog a vastelepen lévő sírjában.
„Az utolsó négy évben a fővárosnak összesen mintegy egymilliárd forintjába került a Vidámpark működésének fenntartása, (…) Meggondolva azt, hogy a Vidámpark nem közfeladatot lát el, csupán szórakoztató funkcióval bír, nyilvánvaló, hogy tartósan nem képzelhető el olyan helyzet, amelyben a Vidámpark fenntartása csak a fővárosi költségvetést terhelő »pénzügyi lélegeztető gépre« kapcsolva lehetséges.”
2012-ben Persányi Miklós még egy olyan kéthektáros, fedett, 30-40 méter magas biodómot vizionált, ami optimális esetben 12-15 milliárd forintba került volna (280 forintos euró mellett). Az összegbe akkor még az is belefért, hogy a parkolást is megoldják, és úgy tervezték, hogy 2014-2015-ben elkészülnek az építkezéssel.
A fővárosi közgyűlés 2014-ben fogadta el a Pannon Park projekt előterjesztését, amiben még nettó 15,7 milliárdos összeg szerepelt. A FÁNK egyébként már akkor megjegyezte, hogy az ehhez hasonló külföldi fejlesztések magasabb beruházási költségbe kerülnek. Persányi Miklós a budapesti biodómot a lipcseihez szokta hasonlítgatni, és ha utánanézünk a németországi épületnek, akkor láthatjuk, hogy a 2011-ben átadott Gondwanaland 1,65 hektáros fedett csarnoka 66,8 millió euróból (a jelenlegi körülbelül 338-as árfolyammal 22,5 milliárd forint) épült fel.
Csak néhány játék maradt meg a vidámparkból.
A kormány 2015-ben 25 milliárd forint támogatásról döntött az állatkert fejlesztéséhez, akkor még 2019-ig ígérték a beruházás befejezését.
A 2016-ban kiírt közbeszerzési eljárás az első körben eredménytelenül zárult. Ketten pályáztak, azonban egyikük sem vállalta a munkát nettó 20,8 milliárd forintért. Itt el kellett gondolkodnia az állatkertnek azon, hogy pluszforrást szerez, vagy lefarag az álmaiból. Az állatkert ezután hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kereste a kivitelezőt, aminek az eredményét 2017 augusztusában tették közzé: a tendert a Market Építő Zrt. nyerte el 32,698 milliárd forintért.
32,7 milliárd forintért építik Garancsi cégei a Pannon Parkot a Vidámpark helyére
Az állatkert eredetileg 20 milliárd forintot szánt a projektre.
Majd 2017 júniusában a Pannon Park megvalósítására még 18,7 milliárd forint állami ámogatást hagytak jóvá, így az állatkert már 43,7 milliárd forintból gazdálkodhatott. A létesítményhez csatlakozó 700 férőhelyes garázsra pedig az eredeti 3,5 milliárd forinton felül 2,2 milliárdot többletforrást adtak. Akkor azt ígérték, hogy épület és a Hermina Garázs 2020. december 31-ig elkészül. Ekkor egyébként felhívták a nemzeti fejlesztési miniszter figyelmét arra, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket arra, hogy az állatkert vagyonkezelésébe kerüljön az egykori ISZKI Országos Toxikológiai Intézet, a Fővárosi Nagycirkusz ingatlana is. Persányi irodája aztán 2017-ben átköltözött a volt ISZKI Országos Toxikológiai Intézet épületébe, de nem tudni, mennyibe került a költözés és az épület felújítása.
Ha belenézünk a közbeszerzési értesítőbe, akkor láthatjuk, hogy Garancsi cégével kétszer módosították a vállalkozási szerződést. Először 2018 decemberében, miután a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) jelezte, hogy nem tudja az ígért hőmérsékleten biztosítani a vizet, csak magasabb hőmérsékletű vízzel tud szolgálni. „Az előre nem látható probléma” esetében arra jutottak, hogy alternatív megoldással biztosítják a vizet. Továbbá egy 100 fős szociális blokk kiépítése is szükségessé vált, ez 3,5 millióval drágította a kivitelezést.
A második szerződésmódosítás 2019 augusztusában történt, addigra már az is kiderült, „hogy olyan magas a vas- és mangántartalma a kútvíznek, hogy többlet vízgépészeti rendszerek, plusz vízgépház és többlet víztározó kialakítás szükséges.”, mindez 170 millió forint pluszköltséget jelentett.
„Egyre nagyobbat és nagyobbat álmodott az állatkert igazgatója” – mondja Garay Klára, a Budapesti Városvédő Egyesület Környezetvédelmi csoportjának vezetője. A városvédő szerint akkor vált megalománná a Biodóm terve, amikor 2013-ban meghozták a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényt.
A környezetvédők szemében „akkor szabadult el a pokol”, mert a törvény a Városliget területén zajló építkezéseket kiemeli az országos építési szabályokat és előírásokat tartalmazó OTÉK alól. A Biodóm építési engedélye sem ütközött akadályba, amit 2016 februárjában Kosztyu Anikó hivatala adott ki, – az ő a nevéhez több kiemelt kormányzati beruházás gyors engedélyeztetése is kötődik.
A vidámpark területén néhány fa a helyén maradhatott.
A városvédő szerint a Biodómnak a Ligetben zajló más építkezésekkel szemben mindig is pozitív volt a fogadtatása, ezért nem túl hálás feladatot vállalt magára, amikor kritizálni kezdte az építkezést. Sokan egyáltalán nem sajnálták, hogy megszűnik a vidámpark, ahol az elmaradt fejlesztések miatt sok játék már „ócskának” számított, ugyanakkor a kisgyerekes családok álmodni sem tudnának jobb programról egy hideg vagy egy esős hétvégén, mint hogy egy fedett csarnokban állatok között sétálgassanak. Garay Klára szerint az is aggályos, hogy Persányi a legutóbbi sajtótájékoztatón már nem dobálózott számokkal: „borzasztó nagy a baj, ha ő már számokat sem mer mondani.” – vélekedik a városvédő.
Garay Klára szerint nem csak az ár ötszörös emelkedése botrányos, hanem az is, hogy hogyan költhetett el az állatkert ennyi pénzt mindenféle állami vagy fővárosi ellenőrzés nélkül. Problémásnak tartja azt is, hogy az építkezések előtt a környezetvédelmi hatóság nem írt elő részletes környezeti hatásvizsgálatot.
A városvédő azt sem érti, hogy 2016-ban a Városfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottság hogyan fogadhatta el, hogy a Városligeti építési szabályzatot (VÉSZ) több ponton is módosítsák, ami szerint már a zöldfelületbe beleszámít az üvegtető alá beültetett növényzet is. „Ilyen alapon az én fokföldi ibolyámat is beleszámíthatnánk a zöldfelületbe, ami a párkányon van, miközben a szobám fűtésével terhelem a környezetet.” – mondja Garay.
A VÉSZ módosítása során Persányi Miklós azt is kérvényezte, hogy az építkezés miatt vegyék le a csillagot a védett épületekről és a védett fákról is. Garay Klára aggódik a műemléki védettséget élvező Hullámvasút jövője miatt is, ami 2016 óta nem jutott karbantartáshoz, és amitől egy karnyújtásnyira fúrták a Biodóm cölöpjeit a földbe.
A városvédő szerint a Biodóm nem egy környezetbarát beruházás, hanem egy környezetszennyező épület. Az a korszerűsítés szerinte is előremutató, hogy a fűtésben részben a Széchenyi Fürdő hulladékhőjét használják fel, azonban a termálvíz önmagában nem elegendő az épület fűtéséhez, ezért az állatkert 2017-ben szerződést kötött a Főtávval.
Garay Klára szerint a távhő használata ebben az esetben nem környezetbarát, – persze jobb, mintha a biodóm kéménye a belvárost szennyezné –, de néhány kerülettel arrébb elő kell állítani azt a hőt a gáz elégetésével. A távhő környezetbarát, ha például egy korábban szénfűtéses lakóházba vezetik be, de nem akkor, amikor egy zöldfelület helyére építenek egy olyan épületet, amit fűteni kell. Az sem igaz, hogy a Biodómhoz nem használnak fel EU-s pénzeket, hiszen a távhővezetékeket EU-s támogatásból építették ki. Persányi Miklós végül tehát felépít egy épületet a Ligetben, aminek az áramfogyasztása a számításaik szerint is egy közepes plázáéval lesz egyenlő.
A biodóm szellőzői.
„Ki kötelez minket arra, hogy Persányi álmát valósítsuk meg?” – teszi fel a kérdést a városvédő. Az állatkert területén valóban szűkös helye van egyes fajoknak, nekik kellene külső és belső kifutókat építeni az új területen, és csupán néhány új állatot kellene beszerezni. Garay Klára szerint a fővárosnak nem szabad bevállalnia az épület jövőbeli üzemeltetési költségeit. Át kellene gondolni, hogyan lehetne a projektet, és akár az épületet úgy módosítani, hogy a későbbiekben a lehető legkevesebb adófizetői pénzt nyelje el, ehhez pedig szükség lesz egy alapos költséghatékonysági elemzésre.
Úgy tűnik, hogy elhibázott döntés volt az állatkert kezébe adni egy ekkora projekt lebonyolítását. Az állatkertnél nincs meg az a tudás, és az az intézményi szervezet, ami alkalmassá tette volna őket egy ekkora feladat lebonyolítására.
Egy kis önkritikát egyébként Persányi is elejtett a december végi sajtóközleményben, amikor közölte, hogy „többlet szakértelem 2019-től jelent meg az Állatkertnél is, amikor üzemeltetési szakemberek is bekapcsolódhattak a beruházásba, akik a megoldásokat elemezték, javításokat javasoltak.” A sajtóbejáráson pedig azt mondta, hogy a FÁNK nem professzionális ingatlanfejlesztő. Szerinte a legjobb szakemberekkel próbálták a költségvetést elkészíttetni, de fel kellett, hogy ismerjék a korlátaikat: „ebben voltak olyan területek, amihez kevesek lehettünk.”
Zsilák Szilvia
A fotók a szerző felvételei.
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Összegyűjtöttük, hogy melyik fővárosi kerületben mennyit keresnek az alpolgármesterek, a képviselők, és a bizottsági tagok. Alpolgármesterekre átlagosan havi 2,4 millió...
Az Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrincék által is előszeretettel használt osztrák magánrepülőgép 2019-ben is járta a világot, és többször...
Az elmúlt egy évben megnőtt a bejelentett tüntetések száma, ám szervezőik egyre kevesebb emberrel számolnak – többek közt ez derül...
A gazdák közül van, aki belehalt a csalódásba, mások felszámolták a gazdaságukat, sokan legeltetés helyett egész éven át fedett karámban...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!