Közel két éves perfolyam végére tett pontot nemrég a Szegedi Ítélőtábla, amikor kimondta, hogy Fülöp Péter, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója „közérdeklődéssel kísért ügyek kapcsán mindenképpen közszereplőnek minősül”, miután „az igazgató színházat érintő döntései is a helyi közélet szerves részei, és ekként széleskörű médiaérdeklődésre tartanak számot”.
Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
Az ügy kiindulópontja egy, Kaposvár köz- és kulturális életével foglalkozó hírblog, a KAPOS-T felületén 2017. március 2-án megjelent írás – szerzője, így a per érintettje e sorok írója – melynek számos megállapítását a felperes színigazgató sérelmesnek találta. A cikk apropója az az emlékezetes, országos visszhangot kiváltó eset volt, melynek során a Csiky Gergely Színház vezetése négy középkorú színészt elbocsátott, hogy helyükre fiatalabbakat szerződtessen.
Fülöp direktor különös karrierívét ebben a cikkünkben rajzoltuk meg:
A pécsi sörbártól a kaposvári miniszteri biztosságig: Fülöp Péter színházmenedzseri karrierje
A pécsi vendéglős felemelkedésének története igazi gyöngyszem, még a csodálatos NER-karrierek világában is. Miniszteri engedéllyel hosszabbítgatott, ideiglenes igazgatói megbízással megszerzett szakmai tapasztalat, amivel már teljesíthető a „rendes” megbízás feltétele, majd még egy ugrás a színházvezetéstől a miniszteri biztosságig – mindezt három év alatt. A 32 éves Fülöp Péter pályaképe.
A leépítések miatt indított, szintén a közelmúltban folyó munkaügyi pert az elbocsátott színészek nagyobbrészt megnyerték, a kor szerinti diszkriminációt viszont nem mondta ki a bíróság.
A kifogásolt cikk ennek apropóján kétségkívül nem fest barátságos képet Fülöp Péterről: tevékenységének e részét „hentesmunkának” nevezi, őt magát pedig „kultúrkomisszárnak”. Megemlíti egy, a Magyar Művészeti Akadémiának készült, a színház marketingtevékenységéről szóló tanulmány „kamuszagú” voltát, továbbá hogy mindenféle színházi és vezetői gyakorlat nélkül került az igazgatói székbe. Valamint szó van arról is, hogy nyilvánosra állított Instagram-oldalán egzotikus utazások soráról számol be, miközben éhbérért dolgozó színészek kerülnek az utcára.
Két pert indított emiatt a direktor: egyet személyiségi jog megsértése miatt polgári bíróságon, a másikat pedig először rágalmazás, majd becsületsértés miatt magánvádas büntetőeljárásban. Ez utóbbit rövid idő alatt és teljes körűen elveszítette: a bíróság álláspontja szerint a fent idézett megállapítások „nem alkalmasak a becsület csorbítására” annak ellenére, hogy „nem tekinthető közszereplőnek”.
A másik, személyiségi jog megsértése miatt indított perben viszont a Kaposvári Törvényszék azon az állásponton volt, hogy a színházigazgató közszereplő. Ennek megfelelően öt sérelmezett pontban elutasította a keresetet: a nem túl hízelgő állításokat szabad véleménynyilvánítás körébe sorolta. Egy kérdésben viszont a felperes Fülöp Péternek adott igazat: a KAPOS-T a bíróság szerint megsértette személyiségi jogait azzal, hogy engedély nélkül használta fel a felperes egyébiránt nyilvánosra állított Instagram-oldalán látható fotókat.
Ezek ugyanis technikai okokból nem beágyazva, hanem képernyőprintként kerültek fel az oldalra, így azok, miután az érintett a cikk megjelenése után privátra állította az Instagram-oldalát, továbbra is láthatóak maradtak.
A pernek ez a fejezete megegyezéssel zárult: A KAPOS-T eltávolította a képeket, és helyreigazító közleményt jelentetett meg, a felperes pedig eltekintett a megítélt kétszázötvenezer forint sérelemdíjtól, és az ügy érdemi részét illetően egyik fél sem folyamodott további jogorvoslatért.
Fellebbezett viszont Fülöp Péter a Pécsi Ítélőtáblához közszereplői minősítése miatt. Beadványában arra hivatkozott, hogy „a felperesre nem vonatkoztatható, hiszen a színházigazgató nem gyakorol közhatalmat, a politikai közvéleményt legfeljebb csak esetenként befolyásolhatja és akkor sem feladatszerűen. Esetében a társadalom befolyásolása legfeljebb közvetve valósulhat meg, ugyanis nem az igazgató, hanem maga a színház tevékenysége fejthet ki hatást a helyi közösségre”.
A Szegedi Ítélőtábla – mert végül itt kötött ki az ügy – ítéletében rámutatott, hogy a közszereplői státuszt „a jogi megítélés szempontjából releváns konkrét élethelyzet dönti el, (… ) a közérdeklődésre számottartó ügyek szereplői is lehetnek azok, akár az ügyben való megnyilvánulásuk által, annak erejéig”.
Az ítélet szerint „a négy színész elbocsátásáról szóló hírt élénk érdeklődés kísérte a kaposvári lakosok részéről, amely ügy – értelemszerűen – a munkáltatói jogkör gyakorlóját is érintette”. Így olyan erősebb megfogalmazások, mint „kultúrkomisszár”, „hentesmunka” miatt sem perelhet sikeresen, ha azok közérdeklődésre számot tartó ügyben hangzanak el.
Huszka Imre
Fotó: Fotó: Fülöp Péter igazgató avatósisakban, a kép bal szélén Szita Károly polgármester. Kép forrása: Somogy Megyei Kormányhivatal
Mindössze nettó 30 ezer forintot fizet alkalmanként egy Fidesz közeli vállalkozó egy több száz embert befogadni képes koncert helyszínért Szombathelyen....
Van egy köztudottan nagyon nehéz pénzügyi helyzetben lévő nagyvárosi önkormányzat, a pécsi, amelynek nincs forrása a közterületi buszvárók felújítására. Ugyanakkor...
A Terv-Tár Tervező, Kivitelező és Szolgáltató Bt. 495 millió forintért készítheti el Debrecenben az Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés kivitelezési...
A kormányhivatal a napokban elkaszálta a sokat vitatott miskolci Avalon Center terveit. Nem ez az egyetlen dolog, ami miatt úgy...
