Bezárás
Propagandagépezet

Helyreigazítási perek indulhatnak az MTI Országos Sajtószolgálata ellen a Kúria döntése nyomán

MTI OS

A Magyar Helsinki Bizottság pert indított az MTI Országos Sajtószolgálata (MTI OS) ellen. Az MTI OS azt a gyakorlatot alakította ki, hogy számos, a kormánynak kellemetlen ügyről szóló közleményt azok tartalmára való hivatkozással nem tesz közzé, azonban elhárítja a felelősséget magától azon kormánypárti közlemények miatt, amelyeket viszont megoszt a nyilvánossággal. Az MTI OS a saját szabályzatában megpróbálta levédeni magát, ám a Kúria kimondta: ha ténylegesen válogatnak a közlemények közzététele során, akkor vállalniuk kell a felelősséget a szűrőjükön átengedett szövegekért. Indulhatnak a helyreigazítási perek, és megfontolható a személyiségi jogi perek tesztelése is azoknak, akikről valótlan híreket tesz közzé az MTI OS.

Add az adód egy százalékát az Átlátszónak!

További részletek: atlatszo.hu/azenadombol

Az Országos Sajtószolgálat szerepe, gyakorlata

Az MTI OS feladata a közélet szereplői (pl. pártok, kormányszervek, társadalmi szervezetek, egyházak, szakszervezetek stb.) közleményeinek közlése, eljuttatása elsősorban a szerkesztőségekhez, de közvetlenül a nyilvánossághoz is. A közlemények szövegét nem változtatja meg az OS, de arról dönthet, hogy valamit enged-e közzétenni vagy sem. Sok-sok éven át ez a lehetőség egy biztonsági szelepként működött csupán, de ténylegesen az MTI OS szinte minden közleményt lehozott.

A közmédia és az MTI beszántásával párhuzamosan aztán ez a gyakorlat megváltozott: az utóbbi években egyeseknek a neve is alig jelenhet meg a közpénzből működtetett hírügynökség felületén, az MTI OS-en közzétenni kért közleményben kritika megfogalmazása pedig különösen nem kívánatos velük kapcsolatban.

Erre utal, hogy gyors keresés alapján Tiborcz István Elios-ügyben való érintettségéről vagy éppen vagyonosodásáról, Mészáros Lőrinc feljelentéséről, a közmédia pervesztességéről, a Fidesz-média kritizálásáról, Orbán Ráchel büntetőjogi felelősségre vonásának igényéről, vagy éppen Ghaith Pharaonról nem lehetett az elmúlt időben közleményt közzétenni ezen a felületen. Az ilyen közlemények visszautasítása során az MTI OS rendre arra hivatkozott: a közleményben foglaltak sértenék az abban emlegetett közéleti szereplők személyiségi jogait vagy éppen a közmédia reputációját. Korántsem voltak azonban ilyen finnyásak, ha a kormánypártok vagy a hozzájuk kötődő szervezetek ellenzéki pártokra, azok politikusaira vagy a kormánnyal ellentétes véleményt megfogalmazó civil szervezetekre fröcsögtek valótlanságokat.

Az alapügy és a bíróságok döntésének lényege

Az alapul szolgáló ügy kiindulópontja az volt, hogy 2017 decemberében az OS közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ kommünikéjét, amit átvett az anyacég, az MTI is, és arra hivatkozva közölt számos más sajtóorgánum. Ebben a közleményben többek között azt a valótlan tényt híresztelték, hogy a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) többszáz millió forintot kap külföldről átláthatatlan módon.

Az MHB emiatt helyreigazítási kérelemmel fordult az OS-hez, amit az megtagadott, mondván, a szabályzata szerint neki nincs jogi felelőssége, mert nem ő írta a közleményt.

Az MHB álláspontja szerint ugyanakkor az lehetetlen, hogy az MTI egyrészt válogat az OS útján közétehető közlemények között, másrészt a döntéseiért semmilyen jogi felelősséget nem visel. Ha már „cenzúrázza” a közleményeket az MTI OS, akkor a valótlan tényeket tartalmazó közleményeket legyen köteles helyreigazítani. Ez nyilvánvalónak tűnhet, ennek ellenére az MTI álláspontja szerint mivel nem ők írják a közleményeket, ezért nem végeznek szerkesztést sem, az pedig jogilag feltétele a helyreigazítási szabályok alkalmazhatóságának.

Csakhogy a törvény szerint a szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. És az nem lehet vitás, hogy az MTI válogat az OS-en lehozott közlemények között, ezzel pedig szerkeszt, hiszen végső soron ott döntik el, hogy mi jelenhet meg.

Külön nevetséges fordulat volt a perben, hogy a közmédia azzal védekezett, hogy az MHB nyugodtan közzétehette volna a cáfolatát az MTI OS-en, hiszen van vele szerződése, ezért teljesen fölöslegesen perelt. Ezen az alapon elsőfokon meg is nyerte a pert, bár az elsőfokon eljáró bíróság is egyetértett az MHB azon álláspontjával, hogy az MTI OS-t szerkesztői felelősség terheli.

Ezt követően az MHB megpróbált közzétenni egy közleményt, amely szerint valótlan tényeket híresztelt róla az MTI OS. És hogy mit történt? Ki nem találná senki. Az MTI OS megtagadta kiadni a közleményt, mert az sérti a jóhírnevét. És hogy még szebb legyen, ki írta alá a megtagadásról szóló értesítést? X.Y. „SZERKESZTŐ”. Vagyis valaki, akinek a munkaköre szerkesztés, aminek az eredményeképpen eldől, hogy valamit közzétesz-e az OS vagy sem, ennek ellenére a közmédia szerint ott nem végeznek szerkesztést. Vagyis a szerkesztőjük nem szerkeszt.

A másodfokon eljáró bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és kötelezte az MTI OS-t, hogy tegyen közzé helyreigazítást a Kormányzati Tájékoztató Központ közleményével kapcsolatban, amit az MHB kifogásolt.

Végül az MTI OS által kezdeményezett felülvizsgálatban a Kúria is megerősítette, hogy az MTI Országos Sajtószolgálata szerkesztést végez, így a valótlanul híresztelt tényeket köteles helyreigazítani.

Mi következik a döntésből?

Legszűkebb értelemben annyi, hogy az MTI OS-en megjelent valótlan hírek érintettjei az Alkotmánybíróság által meghatározott keretek között kérhetnek helyreigazítást. Már önmagában ez is érdekes lehet, hiszen ilyenre eddig nem volt példa, de a döntés elvi jelentősége ennél sokkal nagyobb is lehet.

Ugyanis a döntésből az következik, hogy az MTI OS a szerkesztés (válogatás) körében hozott döntéseiért jogi felelősséggel tartozik.

Ez jelen pillanatban csak helyreigazítási felelősséget jelent. De nem kizárt, hogy ennél tovább is lehet menni. A valótlanul híresztelt és sértő tényekért sérelemdíjat is megítél a gyakorlat (jóhírnév megsértése címén), így akár vagyoni felelősség is felmerülhet.

Sőt, az éremnek van másik oldala is. Azok, akiknek a közleményeit nem közli az MTI OS, a saját szólásszabadságuk korlátozására hivatkozva szintén próbálkozhatnak perrel, ami végül akár az Emberi Jogok Európai Bíróságán is kiköthet. Ahol el kell dönteni, hogy egy közpénzből fenntartott állami szerv megteheti-e azt, hogy egyes politikai pártok egyes kritikus közleményeit nem közli, miközben más párttal kapcsolatban ilyenre soha nem került sor.

M. Tóth Balázs

A perben a szerző képviselte a Magyar Helsinki Bizottságot.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom