Bezárás
fotóriport

Ilyen az élet napi 1 dollárból Kiberában, Afrika legnagyobb bádogvárosában – fotóriport

Fodor Zsuzsánna romániai magyar fotós az elmúlt években menekültútvonalakon, konfliktuszónákban – például a görög-török határvidéken –   dolgozott, tavaly decemberben pedig Kenyában járt tanulmányúton. Nairobi délnyugati külvárosa a Kibera bádogváros, amely Afrika legnagyobb városi nyomornegyede, ahol több százezer ember zsúfolódott össze néhány négyzetkilométeren. Fényképes útibeszámoló a városnegyedből, ahol nincs vezetékes víz, csatorna, vagy elektromos hálózat, és napi egy dollárból élnek az emberek.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Amint helyi vezetőmmel Kibera utcáin császkáltam, egy adott ponton egy fiatalember loholt utánunk. Amint lélegzethez jutott, magyarázta mennyire örvend, hogy ránk talált, mert hallotta, hogy a BBC egy munkatársa dolgozik itt az utcákon és ide szeretné adni az elérhetőségét, hiszen újságírói szakon tanul Nairobiban és nagyon szívesen együttműködne a külföldi sajtóval.

Elpirultam és hebegve próbáltam kimagyarázni magam: “Nagyon megtisztelő, de sajnos nincsen közöm a BBC-hez, más súlycsoportba tartozok…” Röviden vázoltam, hogy igazából Romániában élő fotós vagyok, több mint tíz évvel ezelőtt végeztem filmművészet, fotóművészet, média szakon és az elmúlt években mozdultam el a sajtófotó irányába. A kenyai utam pedig igazából egy tanulmányút. Nagyon hamar összerakta a képet. “Akkor igazából te is most építed a portfóliódat és a kapcsolatrendszeredet.” – mondta megértő mosollyal. “Ühüm.” – álltunk mindketten egy kis szakmai csalódással a lelkünkben. Egyidőben volt nagyon hasonló és nagyon különböző a helyzetünk.

A Minority Rights Group által szervezett online kurzusra 2018 második felében jelentkeztem. A kurzus célja közép- és kelet-európai újságírók, médiában dolgozó szakemberek szakmai továbbképzése, elsősorban a migráció és kisebbségek köré csoportosuló témakörökre összpontosítva. Az elmúlt években olyan munkákkal foglalkoztam, amik emberi jogi kérdések, menekültútvonalak, konfliktus zónák különböző szemszögeit vizsgálták. Egyértelmű volt hát számomra a kurzus által nyújtott tudás és terepgyakorlat haszna.

Az egyik ilyen tanulmányút juttatott el Kenyába, 2018 decemberében, a kurzus kilenc másik résztvevőjével együtt. Így kerültem Kiberába. Az itteni munkámat osztanám meg önökkel.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

Kibera, Nairobi. Bárhol is keresünk rá, a Kibera név Afrika egyik legnagyobb nyomortelepével egyenlő. A 2009-es kenyai népszámlálás pontosan 170 070 lakosról számol be, míg egyéb projektek 200 000 vagy 230 000 – 270 000 körüli eredményre jutottak. Más források viszont akár az 1 milliós lélekszámmal is bátran érvelnek.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

Ahogy az itt élő lakosok számát felbecsülő adatok is nagyon különbözőek, olykor megfoghatatlanok, maga Kibera is egy sokkal összetettebb képet mutat a nyomortelep meghatározásnál. Egy zsongó organizmus egyedi emberi történetekkel, életképes kezdeményezésekkel, amely ugyanakkor jól mutatja a tüneteit szélesebb skálájú jelenségeknek: gyarmatosítás, túlnépesedés, ingatlanbefektetések, korrupció, egyoldalú infrastrukturális fejlesztések.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

Kis vállalkozások százai szövik át a negyedet, a legkülönfélébb szolgáltatásokat nyújtva a közösség számára.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

Mecsetbelső. Kenya lakosságának több mint 80 százaléka keresztény, arányaiban ezt követi az iszlám közel 10 százalékkal. Jelentős a katolikus, illetve az ortodox egyházak követőinek a száma, viszont a keresztény lakosság nagy része protestáns. Ezen belül jelen van az anglikán, presbiteriánus, kálvinista, metodista, baptista egyház, a pünkösdi-karizmatikus mozgalom, illetve egyéb nem-katolikus és nem-protestáns mozgalmak is, mint az Új Apostoli Egyház, a Hetednapi Adventista Egyház vagy Jehova Tanúi. Ezt a felekezeti sokszínűséget tükrözik a főutcákon vagy sikátorokban felbukkanó templomok, imaházak és mecsetek.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

A Jeruzsálemi Keresztény Egyház (The Jerusalem Church of Christ vagy J.C.C.) vasárnapi szertartása.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

Az imaház épületében gyakorolja az egyik gyerekcsoport karácsonyi műsorszámát, mellyel versenyre is készülnek.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

A Kiko Kupa egyik meccse Kiberában. A focinak itt is – mint oly sok gazdaságilag és szociálisan hátrányos helyzetben levő közösségben – sokoldalú a szerepe. Nemcsak szórakozás, hanem egy kitörési lehetőség. A kiberai Youth Reform Self Help Group szárnyai alól több sportoló is kinőtte magát, többek között az egyre nagyobb sikereket felmutató Gogo Boys focicsapat is. A helyi kezdeményezésű szervezet olyan fiatalokat foglalkoztat, akik bűnözői múlttal rendelkeznek és változtatni szeretnének életvitelükön. A szervezet sporttevékenységeket támogat és bevonja a fiatalokat vállalkozói kezdeményezéseibe, amelyek, nem mellékesen, a helyi közösséget szolgálják. Ilyen vállalkozásuk például egy szanitációs központ működtetése, mely elérhető áron nyújt tiszta vizet, higiénikus WC-ket és zuhanyzási lehetőséget a lakosok számára. A munkalehetőségek teremtése nagyon fontos lépés a magas arányú bűnözés csökkentésében, ez a fajta közösségi pártfogás és összetartás pedig elengedhetetlen ezeknek a tinédzsereknek a megújulásában. Hisz ezek a fiatalok egy olyan világban mozognak, ahol a „közösségi összetartás” sötét oldala is megmutatkozik, kezébe veszi az igazságszolgáltatást és az emberélet jelentéktelenné válik („mob justice” vagy „jungle justice”, avagy dzsungeltörvénykezés).

Fotó: Fodor Zsuzsánna

Csatornázási rendszer hiányában a több háztartást kiszolgáló latrinák vagy a gyakran használati díjat feltételező közwécék jelentik az elfogadható alternatívát az illemhelyre (nem sokat javítva azonban az általános higiéniás viszonyokon). Ezen létesítmények használata viszont sajnos veszélyforrást jelent a nők és gyerekek számára, akik gyakran szexuális zaklatás és nemi erőszak áldozataivá válnak ezeken a helyszíneken.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

Kiberában temérdek nemzetközi és helyi civil szervezet tevékenykedik, a közösséget bevonva igyekeznek ideiglenes tűzoltást biztosítani vagy hosszú távú fejlesztéseket megvalósítani. Nők hátrányos helyzete; gyerekprostitúció; munkanélküliség; AIDS és más nemi betegségek magas aránya; oktatáshoz való hozzáférés; családon belüli erőszak; rossz higiéniás körülmények; szexuális nevelés. Csak egy pár az érintett területek közül.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

Kat, egy Kenyában legális és népszerű élénkítő szer. 1980-ban az Egészségügyi Világszervezet kábítószernek minősítette. Fogyasztói hosszan rágják, gyakran mogyoró- vagy diófélék, illetve rágógumi kíséretében, keserű mellékíze miatt. Bár több országban is illegális a fogyasztása, termesztése és kereskedelme, Kenyában jelentős gazdasági szerepe van iparának.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

A telep szűk sikátorai és egymásra rögtönzött kunyhói között néhol új lakóépületek bukkannak fel vagy épp zajlik valamilyen építkezés. A lakhatási viszonyok fejlesztésével több nagyléptékű program is foglalkozik (például a Kibera Slum Upgrading Initiative vagy a Kenya Railway Relocation Plan), fő szereplők a kenyai kormány, a Világbank és az ENSZ-Habitat. A legtöbb fejlesztési program azonban nem veszi figyelembe a helyi szocio-gazdasági összefüggéseket és így képtelen hosszú távú megoldást kínálni a célközönségnek. Az új lakások költségeit gyakran nem tudják fedezni a lakosok, ezért bérbe adják őket és egy kis plusz jövedelemmel visszaköltöznek a tákolt kunyhókba. A tranzit szállások egy része Nairobi egyéb negyedeiben található, kiszakítva az embereket abból a közösségből, amelynek támasza gyakran elengedhetetlen a túlélésben. Így sok esetben a projektek igazi haszonélvezője a város középosztálya, amely elérhető áron kap elfogadható lakhatási körülményeket az egyre emelkedő ingatlanárak közepette.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

Núbiai esküvő. Kibera kezdeti lakói núbiai katonák voltak (eredetileg Szudánból), akik a brit gyarmati hadsereg tagjaiként tett szolgálatukért kaptak itt némi földet és letelepedési jogot a XX. század első évtizedeiben. Az 1963-as függetlenedés után, hivatalos birtoklevelek és okiratok hiányában, a kenyai kormány sem állampolgárságukat, sem a földhöz való jogukat nem ismerte el. A núbiai közösség így az ország egyik hontalan (stateless) csoportjává vált, ami csak fokozta a munkavállalás, földvásárlás, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés területén tapasztalt nehézségeiket.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

2017 áttöréssel szolgált a núbiai kisebbség történetében a földjogokat illetően. Hosszas jogi cívódások után a kenyai kormány egy 116 hektárról szóló birtoklevelet állított ki a több ezer főt számláló közösség részére.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

A helyenként felbukkanó edzőtermek egyike.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

 Fiatal srácok faszenet rakodnak le egy teherautóról. Ez a fizikumot nem kímélő munka egyike a beszámítható jövedelemforrásoknak a telepen. A faszén még mindig a legjelentősebb energiaforrás Kiberában, ahol a lakosság csupán töredéke részesül legális és biztonságos villamosenergia szolgáltatásban. Ugyanakkor használata és ipari termelése egyre vitatottabb az országban a széles körű erdőirtások miatt, és egyre többet hallani a beltéri légszennyeződés egészségügyi következményeiről is.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

A kenyai kormány 2018-ban próbálkozott a faszénnel való kereskedés, illetve a fakitermelés részleges megszorításával, ami a faszén árának jelentős emelkedéséhez vezetett. Sokak szerint nem a betiltás jelent hosszú távú megoldást ezekre a problémákra, hanem sokkal hasznosabb a fenntartható termelésben gondolkodni.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

A núbiai teleprész házai.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

Kizush, kalauzom Kiberában. Kizush büszke tulajdonosa egy motorbiciklinek, amellyel utasokat szállít. A gyakran félelmet és lehetetlent nem ismerő boda boda (motorbicikli-taxi) jelentős közlekedési eszköz a túlzsúfolt forgalmáról hírhedt Nairobiban.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

A nők egymásnak nyújtott közösségi támasza elengedhetetlen a túlélésben. Több olyan önszervező női csoportot is találunk Kiberában, gyakran civil szervezetek formájában, amelyek célja a nők kiszolgáltatottságának csökkentése. Szakmai képesítés, vállalkozói ismeretek átadása, önvédelem oktatása, a HIV fertőzött nők elleni diszkrimináció megszüntetése, szexuális nevelés: csak egy pár az erre irányuló tevékenységek közül.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

A negyedet átívelő új főút lecsupaszított építkezési területe. Közel kétezer családot lakoltattak ki erről a területről 2018-ban, a kártérítés bármilyen ígérete nélkül. Mindaddig, amíg Kibera lakosai nem rendelkezhetnek saját birtoklevéllel, nincs egy hivatalos lakossági nyilvántartás, hanem a telep illegális építkezések halmazaként van hivatalosítva, az itt élő emberek teljesen ki vannak szolgáltatva az ingatlanbefektetésekből és infrastruktúrafejlesztésekből következő legális, illetve illegális kilakoltatásoknak.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

A „simba” szó jelentése „oroszlán”, szuahéli nyelven.

Fotó: Fodor Zsuzsánna

Utasok készülődnek (sokan közülük vissza) Ugandába. A nagyvárosok mindig is vonzerővel bírtak, főként a vidéki lakosság számára, így Kiberában is nagy a népesség fluktuációja.

Fodor Zsuzsánna

A tanulmányút a Minority Rights Group támogatásával valósult meg.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom