Már az adatvédelmi hatóság vizsgálja az Érd és térsége közműtársulás adatkiadási gyakorlatát

Az önkormányzati társulás szinte teljesen láthatatlan az interneten. A hivatalos honlapjuk 2015-ben frissült utoljára. Adatigényléseket nem teljesítenek, így azt sem tudni, hogy a csatornázás jogilag ellentmondásos útépítési alprogramjában mely cégek gazdagodtak a visszatartott lakossági pénzekből.

Október végén jelent a közbeszerzési hatóság honlapján az a hirdetmény, amely szerint a NER-közeli Dunaaszfalt Kft. nyerte Érden a Papi földek záportározó területén megvalósítandó városliget tereprendezési, füvesítési és kerítésépítési munkálatainak elvégzésére kiírt közbeszerzést egy négymilliárd forintos keretmegállapodáson belül.

A régi honlapot használják, de az évek óta nem frissül

Önmagában nincs semmi meglepő abban, hogy a Duna Aszfalt – amely a térségi csatornaberuházás egyik legfontosabb kivitelezője volt – Érden ismét elnyert egy pályázatot, és 353 742 431 forintos építési beruházásról köthetett szerződést. Érdekesebbnek tűnik, hogy kik voltak az ajánlatkérők.

Az érdi önkormányzat mellett felbukkant ugyanis egy, a helyi nyilvánosságban eddig alig szereplő szervezet, az Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Társulás. Ez valójában a térségi szennyvízberuházások levezénylésében központi szerepet játszott úgynevezett csatornatársulás – új néven.

Az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulást 2008 februárjában hozta létre Érd, Diós és Tárnok önkormányzata a térségi csatornaberuházás lebonyolítására.

Ha keresőbe beírjuk az „Érd és Térsége Közműtársulás”-t vagy a szervezet teljes nevét, némi kutatás után kiderül, hogy a Társulásnak nincs élő honlapja. A fent említett októberi közbeszerzési hirdetményből ugyanis az derül ki, hogy a közműtársulás a régi, www.erdszennyviz.eu url-t adja meg elérhetőségnek az ajánlatkérő általános címe és felhasználói oldala rovatban. Ennek az oldalnak viszont mindjárt a nyitóoldalán a következő szöveg fogadja az olvasót:  „Üdvözöljük! – Utolsó frissítés: 2015.08.04.” Beljebb még kiábrándítóbb a helyzet, az aktuális közbeszerzések aloldal például 2009. szeptemberében frissült utoljára.

Az új néven szereplő közmű társulásnak pedig nyomát sem találni az oldalon, és ennek láthatólag nem az az oka, hogy a társulás nem végez semmilyen tevékenységet.

Százmilliókról döntenek, de hol vannak a szerződések?

Az önkormányzat 2017. májusában a következő két évre majd kétmilliárd forintot rendelt átadni a társulásnak útépítésre, csapadékelvezetésre, ivó- és gázvezeték-kiváltásra. A határozati javaslat előterjesztője polgármesterként az a T. Mészáros András, aki egyben a kedvezményezett társulás elnöke is, vagyis a polgármester az általa irányított szervezetének szavaztatott meg a közgyűléssel kétmilliárd forintot.

Miközben a közfeladatot ellátó szervek esetében az Infotörvény előírja, hogy kötelesek elősegíteni a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását, a Társulás esetében az is kérdéses, hogy miként tesznek eleget a közzétételi kötelezettségüknek – törvény ugyanis részletesen előírja, hogy milyen adatokat kell megjelentetni a honlapon.

Az adatnyilvánossággal amúgy is hadilábon áll a Társulás: nemrég a csatornaberuházás úgynevezett B programjának szerződéseit kértük az Átlátszó közadatigénylő alkalmazásán keresztül.

Érd polgármestere, T. Mészáros András azonban azt válaszolta, hogy ő nem tud eleget tenni az adatigénylésben foglaltaknak, mert a beruházást nem az önkormányzat, hanem a társulás bonyolította – más kérdés, hogy a társulás vezetője épp a polgármester.

A B program a csatornaberuházás azon része, amelyet a társulás nem finanszírozhatott uniós pénzekből, így azt a lakossági önrészből fizették. A B program szerződéseinek áttekintésével meg lehetne határozni, hogy így mennyi pénzt költöttek el, és kik gazdagodhattak az aggályos indokokkal visszatartott lakossági pénzekből.

Az érdi polgármester ugyanakkor megadta a projekt vezetőjének a – vélhetően privát – email-címét. A projektvezető viszont hónapok óta hallgat, holott június 26-án (!) a teljesítési határidő tizenöt nappal való meghosszabbítását kérte. A hosszabbítás indoka az adatok hatalmas mennyisége, miközben nem magukat a szerződéseket kértük, hanem a B program keretében megkötött szerződések vagy azok metaadatainak internetes elérhetőségeit a közbeszerzési adatbázisban, a saját üvegzseb oldalukon vagy bárhol másutt.

Mint egy friss, de még nem publikus NAIH-állásfoglalásból kiderül, a fenti hivatkozás – a határidő meghosszabbítása után – kifejezetten jogellenes. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a dunaújvárosi polgármester vagyonnyilatkozatának kiadása körül kialakult jogvita miatt kiadott állásfoglalása szerint a jogszabályok megfelelő keretet adnak minden közfeladatot ellátó szerv részére annak érdekében, hogy az Alaptörvényben és az Infotörvényben foglalt kötelezettségnek eleget tegyenek, és érvényre juttassák az információszabadságot.

Kérdés, hogy az érdi polgármester által vezetett társulás miként változtat a hozzáállásán azután, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatot indított a közadatok kiadásával kapcsolatos gyakorlata miatt.

Péterfalvi Attila elnök egy tárnoki civil aktivista beadvány alapján rendelte el a vizsgálatot.

Mihályiné Opéczy Mária a társulástól a Tárnokot érintő szerződéseket kérte ki, de nem kapott választ. Adatigénylést nyújtott be a helyi víziközmű társulathoz is – ami nem keverendő össze a társulással – , de a társulat sem reagált, így a vizsgálat kiterjed a víziközmű társulat közadatkiadási gyakorlatára.

Az Érd melletti településen élő civil aktivista sok éves küzdelme többször megjárta az országos sajtót. Mihályiné Opéczy Máriának nagy szerepe volt abban, hogy az ország több településén sokan rádöbbenjenek, hogy jogellenesen halogatják az elszámolást a lakosság által kifejezetten a csatornázásra befizetett önerővel.

T. Mészárosék szerint nem vonatkozik rájuk a törvény

A törvény rendelkezése, majd 2016. júniusi módosítása és annak indokolása félreérthetetlenül meghatározza a szigorú szabályt: a feleslegessé vált pénzt minél gyorsabban vissza kell adni a lakosságnak – Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter „a pénz visszajár”-kijelentése annak idején szállóigeként terjedt a csatornapénzekért harcoló civilek között.

Az elszámolási eljárás szempontjából a legfontosabb időpont: a beruházás befejezése, átadása. Ezekkel nyílnak meg azok a szoros törvényi határidők, amelyek az elszámoláshoz és a pénz visszaadásához vezetnek. Érdi városvezetők többször befejezettnek nyilvánították a csatornaberuházást, de a legreálisabbnak a 2015-ös befejezési dátum tűnik.

T. Mészárosék szerint (és ez az álláspontja a regionális vízügyi igazgatóságnak is) a fenti szabályok nem vonatkoznak rájuk. A törvény azt írja, hogy a víziközmű-beruházást a társulat valósítja meg. Érd és térsége esetében azonban a projekt feltételéül szabták, hogy azt az önkormányzatok T. Mészáros által vezetett társulása hozza tető alá. Így a társulatok egyáltalán nem vettek részt a beruházás lebonyolításában, mindössze a pénzt gyűjtötték össze és utalták tovább. T. Mészárosék érvelése szerint ezért nem vonatkoznak rájuk a fenti rendelkezések.

A tárnoki nyugalmazott rendszerszervező mérnök a NAIH-nak küldött beadványában azt is kifogásolja, hogy a csatornázáson túl más célokra, így útépítésekre költötték a lakosság pénzét. Péterfalvi Attila október 10-én értesítette a tárnoki civil aktivistát a vizsgálat megindításáról.

T. Mészáros Andrást és a projektvezetőt írásban megkerestük, hogy reagáljanak az adatvédelmi hatóság által megindított vizsgálatról. Kértük továbbá, adjanak magyarázatot, hogy ha a közbeszerzési adatbázisban megadott internetes elérhetőségük 2015-ben frissült utoljára, akkor miként és hol tesznek eleget a közzétételi kötelezettségüknek. Kérdéseinkre nem kaptuk választ.

Kis Zoltán

Fotó: a szerző felvétele