A helység kalapácsa

Ötödáron vett tésztagyári részesedést Kaposvár országgyűlési képviselője, Gelencsér Attila

Nem lesz könnyű dolga a krónikásnak, akinek egyszer majd az Azori-szigeteki kaland hősének, a kaposvári Fidesz helyi erős emberének elmúlt nyolc évi eredményeit kell számba vennie. Az idén harmadik ciklusát kezdő politikus nevéhez inkább kínos szituációk kapcsolhatók, semmint sikerek. Nagyratörő ambíciói ellenére Gelencsér Attila az országos politika színpadán csupán a parlamenti jegyzőségig vitte, és szűkebb hazájában, Somogyban sem sikerült egyeduralkodóvá válnia. Most viszont megvette élete első üzletrészét – és épp a trafikosztás helyi nyertesei lettek a cégtársai.



Társadalmi célú hirdetés

A taszári repülőtér sorsa markáns példája Gelencsér sikertelenségének: a 2010-es választási kampányban még gőgös magabiztossággal szólt be elődeinek: „… bízzák Taszárt a következő kormányra!” Azóta eltelet nyolc év, és a szebb napokat látott katonai repülőtérrel nem történt semmi: elhagyottan, gaztól felverve enyészik.

Ráadásul a körülmények arra utalnak, hogy 2010 elején a Nemzeti Vagyonügynökség munkatársai éppen a fideszes handabandázástól megijedve fúrták meg a privatizációs ügyletet, melynek során egy magánbefektető, az Ugarde Kft. hozta volna rendbe a repteret, és üzemeltetett volna egy logisztikai bázist.

Gelencsér egyetlen sikeres projektet tudott véghez vinni nyolc év alatt: 2016-ban megbuktatta párttársát, a megyei közgyűlési helyettesét, a Szita Károly barátjaként ismert Jakó Gergelyt.

Jakó, aki 2014-ben vette át Gelencsér helyét a közgyűlés elnöki székében, zavarta Gelencsér köreit, ezért addig áskálódott ellene a Fidesz legfelsőbb régióiban, amíg végül Jakó megromlott egészségi állapotára hivatkozva 2016-ban lemondott.

Igaz, várta őt egy direkt neki kreált „társadalmi kapcsolatok” igazgatói állás az állami tulajdonú somogyi erdőgazdaságnál, a SEFAG Zrt-nél.

Gelencsér viszont beleragadt a Szita Károllyal való végtelen és terméketlen rivalizálásba,

s mivel vetélytársa jóval ravaszabb, s beágyazottsága Kaposváron össze sem mérhető az övével, egyetlen esélye az országos politikai mezőny maradt, miután Szita ott – múltja miatt – nem rúg labdába. Ám Gelencsért is hamar beárazta a miniszterelnök: „helyben korlátozottan használható”, magyarul született kispályás.

A városban az a szóbeszéd járja, hogy Gelencsér esetleg kieszközli odafent, hogy jövőre indulhasson az öreg és fásult Szita Károly helyett a kaposvári polgármesteri székért. Ebben az esetben persze le kellene mondania a képviselőségről, de a képviselői helyre kiírt időközi választáson bejuttatná a maga helyére famulusát, a fidelitasos Olsovszky Árpádot, s így végre ő lehetne a térség ura. Állítólag erre van is némi muníciója – mármint Szita ellen.

Ha van is, valószínűleg nem trafik-ügyben: a 2013-as nagy dohánykereskedelmi osztozkodás idején fideszes körökből származó információk szerint

Szita kijelentette: őt nem érdekli a dohánybiznisz, meghagyja a kezdő játékosoknak. Az országszerte ismert politikai szempontok érvényesítésében így a rangsorban második Gelencsérnek is lehetett szava a trafikosztás során – azóta számtalan történet kering Somogyban, hogy hány stróman, fideszes, illetve Fidesz-közeli helyi képviselő, aktivista jutott trafikengedélyhez, különösen a Balaton-parton.

Kaposváron több olyan trafikkoncessziót elnyerő vállalkozó is van, akit közismerten személyes kapcsolat fűz a képviselőhöz. Ilyen pl. az a „Görény” becenéven közismert kaposvári vállalkozó is, akinek az egyik trafikjában történt három éve az országot megrázó brutális gyilkosság.

Az eset szomorú pikantériája, hogy éppen Gelencsér Attila volt, aki az ügy kapcsán a halálbüntetés visszaállítását követelte, ahogy utóbb kiderült, konkrét kommunikációs forgatókönyv részeként.

Az üzletet, ahol a tragédia történt, persze nem nyitották újra, s a vállalkozó a másik trafikjával is rosszul járt: most éppen kizsuppolták, ugyanis a régi autóbusz-pályaudvart lebontják, csak azért, hogy néhány méterrel odébb újra felépítsék. Információink szerint a Szita Károly vezette önkormányzat nem volt vele túl készséges, mikor az új, ideiglenes buszpályaudvar közelében kívánta újranyitni egy konténerben az üzletét. Végül egy magántulajdonban lévő területen sikerült csak elhelyezkednie.

Most pedig eljött az a pillanat, mikor Gelencsér Attila egészen közel került az egyik helyi trafikos céghálózathoz: a képviselő májusban tulajdonrészt szerzett a homokszentgyörgyi székhelyű Maza Tészta Kft.-ben.

A Mazáné Tésztája helyben közismert márka, számos üzletben kapható. A céget 2016-ban alapította négy magánszemély: Fekete László, dr. Fekete János – ők testvérek, Balatonfenyvesen egymás mellett is laknak – valamint Szánky Sándor kaposvári lakos.

Gelencsér a jelek szerint a negyedik alapító, dr. Fülöp Gábor részesedését vette meg, értesüléseink szerint harminc százalékot. A cégiratok szerint névértéken, 900 ezer forintért cserélt gazdát az üzletrész, miközben a társaság saját tőkéje 16,6 millió, tehát a részesedés alsó hangon ért vagy ötmillió forintot.

Sőt, a cég tavalyi adózás utáni eredménye tízmillió forint volt, vagyis ha ugyanilyen jó éve lesz a társaságnak idén is, a kevesebb mint egymilliós vételárral a vevő jövőre akár 3 milliós osztalékot is bezsebelhet.

Kérdés, hogy miért adja el valaki ötödáron egy jól prosperáló cégben fennálló részesedését egy országgyűlési képviselőnek.

A tésztaforgalmazás nyilván virágzó biznisz, ám Gelencsér szempontjából a tulajdonosi kör az igazán érdekes: a Fekete testvéreknek a jóval nagyobb haszonnal járó dohánytermék-forgalmazásban is jócskán van részük. Kültagok egyrészt a Figyel-M Bt.-ben, amely a NAV aktuális listája szerint Kaposváron négy dohányboltot üzemeltet, valamint a Zselic Market Bt.-ben, amely másik négyet – a nyolc üzlet összesen tavaly majdnem 1.4 milliárd forint árbevételt ért el.

A betéti társaságban való kültagi státusz mint ellenőrzési forma, kezdettől fogva általánosan elterjedt eszköz volt a trafikhálózatok kiépítésében. Gelencsér Attila tehát idén májusban egy olyan cégben lett tag, amely a tulajdoni érdekeltségeken keresztül kapcsolatba hozható két, összesen nyolc trafik üzemeltetését végző társasággal.

A történet további szépsége, hogy a Maza Tészta Kft.-ben való tulajdonszerzés a képviselő választások után kötelezően leadott vagyonnyilatkozatában nem szerepel,

annak ellenére, hogy a szerzés dátuma 2018. május 3., a nyilatkozaté pedig egy héttel későbbi, május tizedike. Hogy mi lehet ennek az oka, azt nem tudni, de azt azért nehéz elképzelni, hogy valaki néhány nap alatt megfeledkezzék élete első cégszerzéséről.

Gelencsér vagyonnyilatkozataiban amúgy is van néhány homályos pont: 2011-ben, az első nyilatkozat leadásakor 17.1 milliós megtakarításról számolt be, és egy vagyonmegosztással megszerzett 82 m2-es kaposvári lakás feléről. Ehhez társult egy 12.4 milliós családi kölcsön, amelyet azóta sem adott meg – türelmes rokonai vannak.

2012-ben vett egy félig kész családi házat Kaposvár legdrágább övezetében, melyet még abban az évben be is fejezett, s ez évben – mivel a vásárláshoz és az építkezéshez nem vett igénybe banki hitelt – el is tűnt a teljes megtakarítása.

A következő évi vagyonbevallásában viszont váratlan fordulattal a semmiből ismét felbukkan egy 12,8 milliós megtakarítás, és ez ettől az évtől kezdve dinamikusan gyarapodik, évente átlagosan négy millióval – annak ellenére, hogy ekkor már a képviselői tiszteletdíj Gelencsér egyetlen jövedelme.

2018 májusában a megtakarítás már 28,8 milliónál tart, vagyis nemhogy csökkent, hanem nőtt.

Kérdés, hogy mi lehet az értelme egy tésztaforgalmazó cégben való részesedésnek? Lehet persze mindenféle racionális üzleti megfontolás, de az előzmények alapján az is logikus, ha a NER koordinátarendszerében keresünk az ügyletnek értelmezési tartományt.

Huszka Imre (Kaposvár)

Megosztás