Balhés szocik és fideszes polgármesterek egyengetik a dunakeszi hulladéklerakó ügyét

Hétpróbás politikai kalandorokhoz vezetnek a szálak az Átlátszó által korábban bemutatott dunakeszi hulladéklerakó ügyében. Előző cikkünk hatására a fideszes vezetésű Dunakeszi új szerződést kötne az üzemeltetőkkel, szigorúbb feltételekkel, mint eddig.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A régi és az új 2-es főutat összekötő, most megújuló közút szomszédságában, a régi dunakeszi homokbánya területén működik az a hulladéklerakó, amelynek megkérdőjelezhető tevékenységéről nemrégiben cikkeztünk. Több munkatársunk, többször is járt a helyszínen júliusban, és csak megerősíteni tudta a környékbeliek panaszait, amelyek szerint a lerakó az utóbbi időben látványos gyarapodásnak indult, hulladékhegyek magasodtak a termőföldek szomszédságában. A porszennyezés az elviselhetetlenség határát súrolta helyszíni szemléink idején, ráadásul az út menti szemétben azbesztgyanús hulladékot is találtunk.

Dunakeszi önkormányzatát a jelek szerint mégis meggyőzte a botrányos hulladéklerakójáról elhíresült SA-HO Kft. A város polgármestere alig pár hete, előző cikkünk nyomán azonnal a SA-HO Kft.-vel való együttműködési megállapodás felmondását kezdeményezte és 3,5 tonnás súlykorlátozást rendelt el a lerakóhoz vezető útra – emiatt jelenleg a hulladékszállító teherautók nem tudnak eljutni a telepre.

Új szerződés készül?

A lerakó és az ahhoz vezető út azonban nincs lezárva – ezt a dunakeszi jegyzői hivatalban közölték érdeklődésünkre. Ez azért fontos információ, mert a cég az állítólagos zárlatra hivatkozva odázza el, hogy stábunkat beengedje helyszíni riportot készíteni, amit korábban ők maguk ajánlottak fel.

A társtulajdonos, Szűcs Gábor állítása szerint ugyanis a közterület-felügyelők senkit nem engednek be az útra, s így az Átlátszó munkatársai sem juthatnak be. Ez azonban nincsen így: személyesen ellenőriztük az állítás valódiságát, s nemcsak a közterület-felügyelők, hanem a dunakeszi jegyzői hivatal is megerősítette számunkra, hogy a korlátozás csak a hulladékszállító teherautókra vonatkozik.

Nem tudjuk tehát, hogy mi titkolnivalója van a SA-HO tulajdonosának, mindenesetre egy hónapja hiteget minket a lerakó megtekintésének lehetőségével. Ez egyebek mellett reklamáló hangvételű levelükben is olvasható.

A teljes levél itt elolvasható, a lényege, a porszennyezésről az útépítés tehet, a SA-HO nem kezel veszélyes hulladékot, és az odavezető úton sem lehetséges ilyesmire bukkanni – az utolsó állítást személyes tapasztalatunk is cáfolja.

Csakhogy egyéb titok is övezi a lerakóban folyó hulladékgazdálkodást: a SA-HO – tudtuk meg az Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya közérdekű adatigénylésünkre adott válaszából – 2017-ben nem küldött a tevékenységéről éves jelentést a hatóságnak. Hogy milyen következményekkel járt a kötelező jelentés elmaradása, annak megválaszolására a hivatal határidő-hosszabbítást kért, mondván, nagyon sok irat összegyűjtésére van ehhez szüksége.

Amennyiben a választ megkapjuk, azt természetesen ismertetni fogjuk. A szakhatóság ezen kívül a lerakó működésével kapcsolatos panaszunk ügyében is vizsgálódik; a vizsgálat eredményét viszont 2 hónapja nem küldi meg, szintén a SA-HO elmaradt adatszolgáltatására hivatkozva.

Július végén ugyanakkor újabb szerződés-tervezetet fogadott el a dunakeszi képviselőtestület. Eszerint a SA-HO kötelezettséget vállal, hogy három éven belül fasort telepít a lerakóhoz vezető út mellé, az illegálisan elhelyezett hulladékot elszállíttatja, a lerakót pedig szabályosan, az engedélyében foglaltak szerint működteti.

A szálak fantomszocik felé vezetnek

A SA-HO Kft.-t Molnár József ügyvéd képviseli, munkatársunknak egyebek mellett ő is azt mondta, hogy a zárlat miatt nem lehet bejutni a telepre. Molnár nem járatlan a zöldügyekben: Szabó Imre, a második Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormány környezetvédelmi minisztere kabinetfőnöke volt.

Szabó jelenleg a Pest megyei közgyűlés MSZP-s tagja. Korábban megyei pártelnök volt. Kettejük neve ekkoriban – a kétezres években – nem csak a zöldtárca kapcsán, de a régió MSZP-s taglétszám-duzzasztási botrányában is felmerült.

A kétezres évek közepén új pártalapszervezetek jöttek létre számos környékbeli településen, az új belépők jelentős része nem volt helyi lakos, föltűnő arányban akadtak köztük például szegedi romák. Az így megváltozott tagsági arányok révén utóbb, a tisztújításokkor megváltozott a városokban, majd a megyei pártszervezetben is a vezetés.

Több régi motoros is kiszorult a pártból, előbb például Tóth András egykori titkosszolgálati államtitkár, 2011-ben pedig a megyei gazdasági alelnök, Keller László. Keller távozását megelőzően maffiamódszereket emlegetett a pártfoglalással kapcsolatban.

Minden jel arra mutatott, hogy szálak bizonyos Fekete Zoltánnál futnak össze. A környékbe valósi – gödi, majd fóti – Fekete a nyilvánosság előtt észlelhető pártkarrierjét fóti városi elnökként kezdte.

Ekkoriban már hallani lehetett, hogy gazdasági kérdésekben rugalmasan működik együtt a környék egyes fideszes vezetőivel is. Fekete később az úgynevezett Népi Platform vezetője lett a pártban. Jelenleg is az, sőt, immár ő ül Szabó egykori befolyásos posztján: Fekete most az MSZP Pest megyei elnöke.

A gyanús taglétszámduzzasztás ügyét annak idején az MSZP szokás szerint a szőnyeg alá söpörte. A megyei elnök, ahogy már írtuk, Szabó volt, a párt megyei etikai bizottságát pedig Molnár doktor vezette akkoriban.

Molnár korábban, más ügyben személyesen is segítette Feketét. A Fóti lakosság nevű Facebook-csoportban legalábbis Fekete posztolta még 2012-ben, hogy a helyi salaklerakó ügyében szervezett rendezvényt részvételével és “építő jellegű támogatással” erősítette Szabó exminiszter, ekkor országgyűlési képviselő, és Molnár, mint “szakjogász”.

Elképzelhető persze, hogy a sok különös egybeesés csak a véletlenek összjátéka. Molnár most például azt hangsúlyozta érdeklődésünkre, hogy ügyfelei (azaz a SA-HO) sosem találkoztak Fekete Zoltánnal, sőt évek óta ő maga sem.

Fóton szerződést szegtek

A SA-HO, illetve a tulajdonos Szűcs-család egyéb érdekeltségei mindenesetre aktívak Fóton is. A SA-HO Kft.-vel azonos tulajdonosi körbe tartozó Szűcs Fuvarról azonban a helyiek nem őriznek szép emlékeket.

Szűcsék először 2011-ben tűntek fel Fóton, amikor egy barterügylet keretében legfeljebb 2 évig, legfeljebb 29 ezer köbméter tiszta földet teríthettek a fóti nyugati iparterületre. Bár Szűcs Gábor egyéni vállalkozónak kötelessége lett volna a szerződés alapján bizonyos terep-takarítási munkák elvégzése, és 5 ezer köbméterenként kontroll-méréseket csináltatni, egyik sem valósult meg – ez derül ki az Átlátszó birtokában lévő 2016-os önkormányzati tájékoztatóból. Ahogyan az is, hogy a fóti önkormányzat által csináltatott egyetlen mérés határérték feletti szennyezést mutatott ki az odahordott „tiszta” földben.

Ráadásul még 2016 nyarán is hordtak Fótra mindenfélét a Szűcs Fuvar teherautói – Vargha Nóra helyi önkormányzati képviselő mindenesetre elmentett egy zagyszállításról szóló fuvarlevelet ebből az időszakból, amit most meg is mutatott az Átlátszónak.

2016-ban nagy vihart kavart a Csömör határában található úgynevezett felsőkopaszi lerakó ügye is, a környezetvédők gyanúja szerint ide is veszélyes, azbeszt-tartalmú hulladék kerülhetett. Annak idején Vargha Nóra, az akkor még létező Együtt párt önkormányzati képviselője szorgalmazta a lerakott sitt hatósági átvizsgálását, valamint azt, hogy az önkormányzat a terület tulajdonosával közösen végeztessen méréseket.

Az erre vonatkozó sürgősségi előterjesztést azonban a képviselő-testület még napirendre sem volt hajlandó venni: sem kormánypárti, sem szocialista, sem jobbikos képviselők nem szavazták meg – mondta most Vargha az Átlátszónak.

A politikus minapi Facebook-posztja szerint a helyzet azóta is változatlan. Vargha az Átlátszónak elmondta: Szűcsék cégét annak idején barterüzlet keretében bízták meg, így kerülte el a város a közbeszerzést.

Később, 2018 májusában kevésen múlott, hogy nem kapott – ekkor már a SA-HO – újabb megbízást a Fóton “201-es Barackosként” ismert, lakó- és szolgáltató övezetként megjelölt terület tereprendezésére, polgármesteri előterjesztés is született a munkáról. A konstrukció a már ismert barter lett volna: a munkákért cserébe átlagosan fél méter magasságban feltöltheti a területet a vállalkozó. Közbeszerzés, pályázat megint csak nem volt.

A képviselőtestület ülésén egyedül Vargha emlékeztetett, hogy a SA-HO Kft. tulajdonosa véletlenül pontosan ugyanaz a Szűcs család. Végül mégis azon akadt el az ügylet, hogy a fejlesztési tanácsnok kiállt amellett, hogy elegendő a hepehupákat földmunkagéppel elegyengetni, nincsen szükség arra, hogy ide is – Vargha szerint – gyanús eredetű hulladékot szállítsanak.

A fóti önkormányzattól közérdekű adatigénylésben kértük a Szűcs-érdekeltségekkel kötött szerződéseket, ha megküldik, ismertetjük azokat.

És ismét a szocik

Korábban úgy tűnt, a VS riportja említi is, hogy Szűcsék Bartos Sándorral, Fót fideszes polgármesterével ápolnak jó kapcsolatot. Most ugyanakkor más szálak is a Pest megyei MSZP felé vezetnek. A SA-HO Kft. tevékenységéről az Átlátszónak küldött, a cég környezetvédelmi vállalásait – így például faültetés, kedvezményes sittlerakás a helyi polgároknak, stb, soroló közleményt, teljes változata itt olvasható – egy bizonyos Ambiante Tanácsadó Kft. jegyezte.

A cég a Duna túlpartjára, történetesen Szabó szűkebb pátriájába, Szentendrére valósi, akárcsak a tulajdonosok: Rédei Ottó és felesége.

Rédei az MSZP helyi politikusa, szentendrei forrásaink szerint jó viszonyt ápol Szabó Imrével és Molnár Józseffel is. Pár éve azzal került a hírekbe, hogy magánéleti jellegű vitájuk egy helyi fideszes képviselővel utcai balhévá fajult.

Bodnár Zsuzsa – Rádi Antónia

Címlapképünkön a dunakeszi hulladékrakó bejáratánál látható tábla, Bodnár Zsuzsa felvétele.