Bezárás
Igazságszolgáltatás

“Semmilyen viszonyban nincs a vádlottal”, végül mégis leadta a Safebroker-ügyet a fővárosi főügyész

Célszerűségből másik vádhatóság kijelölését kérte jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt emberek százait megkárosító vádlottak ügyében zajló büntetőeljárásban a Fővárosi Főügyészség vezetője, Ibolya Tibor. A történet érdekessége, hogy korábban az általa vezetett ügyészség több olyan lépést tett, ami a vádlottaknak volt kedvező. Így például a vádhatóság azt az álláspontot foglalta el a károsultak kérésével szemben, hogy a gyanú szerint milliárdos kárt okozó férfiak vagyona nem vehető zár alá. Az ügyészség szerint ugyanakkor ők mindent megtettek, hogy a vádlottak ne ússzák meg a felelősségre vonást.

Tavaly év végén váratlanul menesztették Ihász Sándort, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség vezetőjét, miután bűnpártolással gyanúsították meg. A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint Ihásznak a hivatali beosztásából adódóan tudnia kellett arról, hogy a hatóságok évek óta keresik azt a személyt, aki megbízást adott Fenyő János üzletember megölésére. Ugyanakkor Ihász Sándor – a gyanú szerint – az irodájában átvett Gyárfás Tamástól egy olyan iratot, ami fontos bizonyíték lett volna az ügyben, de azt mégsem adta tovább a nyomozóhatóságnak. Gyárfás ekkor még nem, csak később lett a felbujtással meggyanúsítva.

Nevük elhallgatását kérő forrásaink szerint a Fővárosi Főügyészség vezetője, Ibolya Tibor nem akart a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség korábbi vezetője sorsára jutni, ezért jelezte néhány hete azt, hogy egy, már bírósági szakban lévő eljárásban szerencsésebb lenne, ha nem az ő szervezete, hanem egy másik vádhatóság járna el.

Ez a bizonyos büntetőeljárás a Safebroker-ügy, amellyel korábban, még a hvg.hu munkatársaként foglalkozott e cikk szerzője. A nyomozás a Safebroker Szolgáltató Kft. működésével kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (jogutódja az MNB) kezdeményezésére indult el 2012 októberében, csalás gyanúja miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A hatóságok gyanúja szerint ugyanis a cég összesen mintegy egymilliárd forintot szedett össze 370 személytől engedély nélküli pénzügyi szolgáltatást nyújtva.

Az eljárásnak két gyanúsítottja lett, a Safebroker ügyvezetője, Nanszák Mihály, illetve a cég mögött álló vállalkozásban, az MTS Broker Ltd.-ben lévő tulajdonostársa, Madarász Mihály. A piacfelügyeleti eljárás egyébként az MTS Broker vonatkozásában is megállapította, hogy engedély nélkül befektetési szolgáltatást végzett, és mindkét társaságot jelentős bírsággal sújtotta.

Közben a Fővárosi Főügyészség kezdeményezésére a büntetőeljárást a csalásról átminősítették jogosulatlan pénzügyi tevékenység folytatására. A bírósági tárgyalás során pedig a vádhatóság sikeresen kardoskodott amellett, hogy a vádlottak vagyona nem vehető zár alá. A zár alá vétel mellőzése erősen megnövelte annak esélyét, hogy az MTS Broker egykori ügyfelei nem reménykedhetnek pénzük, vagy annak egy részének a visszaszerzésében sem.

A Fővárosi Főügyészség ezt korábban a hvg.hu-nak azzal indokolta, hogy

„Ennek a bűncselekménynek a kár keletkezése nem tényállási eleme (így ennek a bűntettnek nincs passzív alanya, ennek megfelelően sértettje sem). Ez azt jelenti, hogy az ügyben az indítványozók (a polgári jogi igény előterjesztői) nem tekinthetők az eljárás tárgyát képező bűncselekmény sértettjeinek. Így a polgári jogi igényt elő sem terjeszthették, illetve ez alapján a polgári jogi igény érvényesítése céljából elrendelt zár alá vételnek értelemszerűen nincs helye.”

Az ügy másodrendű vádlottját, Madarász Mihályt éveken át európai elfogatóparanccsal kereste a hatóság. Ennek csak idén lett meg az eredménye. A Fővárosi Törvényszék az Átlátszó megkeresésére azt közölte, hogy a férfit idén március közepén fogták el Spanyolországban, és egy hónappal később hozták haza.

Madarász Mihállyal szemben még érvényben van két másik körözés is a police.hu nyilvántartása alapján. A vádlottat a XV. kerületi rendőrkapitányság jogosulatlan pénzügyi tevékenység, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya pedig sikkasztás miatt szeretné kézre keríteni. Az Átlátszó értesülése szerint ezek a körözések is a Safebroker-ügyhöz kapcsolódhatnak.

Szerkesztőségünk úgy tudja, hogy miután Madarász Mihály a vádlottak padjára került a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, az eljárásban a vádat képviselő Fővárosi Főügyészség vezetője, Ibolya Tibor – információink szerint – jelezte hivatali felettesei felé, hogy a másodrendű vádlottat ismeri, felesége pedig barátnője a vádlott volt feleségének.

Az Átlátszó ezzel kapcsolatos megkereséseire reagált a Fővárosi Főügyészség és a Legfőbb Ügyészség (LÜ) is. A Fővárosi Főügyészség részéről azt írták, hogy csak felületes ismeretségről van szó, ami abból adódik, hogy Madarász Mihály „volt házastársa a Főügyész Úr házastársának barátnője. A Fővárosi Főügyész Úr és a másodrendű vádlott ugyanabban a kisvárosban éltek 30 évvel ezelőtt”.

Az LÜ szóvivője, Fazekas Géza hangsúlyozta, hogy a vádhatóság mindent megtett a büntetőjogi felelősségre vonás érdekében, így a terhelttel szemben 2013-ban európai és nemzetközi elfogatóparancsot adott ki, és távollétében, 2014-ben vádat emelt vele szemben, hogy a bűncselekmény büntethetősége ne évüljön el. Majd miután a vádlottat elfogták, a vádhatóság előzetes letartóztatásba helyezte őt, amit azóta is fenntart. Ezek mellett az ügyészség idén januárban újabb vádiratot nyújtott be a másodrendű vádlott ellen.

„Ezek a körülmények önmagukban bizonyítják, hogy a fővárosi főügyész nem elfogult a másodrendű vádlottal szemben” – írta az LÜ szóvivője.

„Azokban az esetekben, amikor az ügyésszel szemben nem áll fenn elfogultsági ok, azonban feltételezhető, hogy az eljárás elhúzásához és/vagy az elfogultságmentes eljárás látszatának megkérdőjelezéséhez vezethet egy ilyen felvetés, akkor az ügyész a felettes ügyészség megítélésére bízza annak eldöntését, hogy célszerűségi okból más ügyészséget jelöljön ki az eljárás további folytatására.”

Amint Ibolya Tibor tudomására jutott, hogy „az eljárást ilyen irányból támadhatják, azonnal felterjesztéssel élt a felettes ügyészséghez”. Hogy milyen jelekből jutott erre a fővárosi főügyész, és egy évek óta tartó eljárásban miért pont most, nem derül ki az ügyészségi tájékoztatásokból, pedig rákérdeztünk erre is.

Az LÜ közölte azt is, hogy idén május 24-én jelölte ki a Fővárosi Főügyészség helyett a Pest Megyei Főügyészséget az ügyben a vádhatóság képviseletére.

A nyomozóhatóság által végrehajtott „házkutatásig a terheltek fizetési kötelezettségeiknek legnagyobb részt eleget tettek, így annak bizonyítása, hogy ha tevékenységüket nem szakították volna félbe, akkor sem fizettek volna a későbbiek során, nem volt lehetséges”, ezért nem csalás, hanem jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt folyt az eljárás – magyarázta válaszában Fazekas Géza.

AZ LÜ szóvivője ezt kiegészítette még azzal is, hogy mivel a jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek a bírói gyakorlat szerint nincs sértettje, így a büntetőeljárásban nem álltak fenn a zár alá vétel törvényi feltételei. A Fővárosi Törvényszék emiatt mellőzte a teljes vagyonra elrendelt zár alá vételt.

Csikász Brigitta

Címlapotó: MTI/Bruzák Noémi. A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom