Május utolsó hete nem csupán egy szokásos hét volt a 750 európai parlamenti képviselő számára: Olaszországtól Svédországig több tucat médium számolt be egy eddig példa nélkül álló oknyomozás eredményeiről. A projekt során feltárt esetek alapján kijelenthető, hogy egyes képviselők az európai adófizetők pénzéből önmaguktól vagy pártjuktól bérlik az irodájukat. Fény derült arra is, hogy Hollandiától Bulgáriáig vannak olyan EP-képviselők is, akik nem hajlandóak elárulni, mire fordítják az Európai Parlamenttől kapott általános költségtérítésüket.
Member of European Parliament, MEP (az Európai Parlament képviselője, EP-képviselő) – innen származik a képviselői költségelszámolások után kutakodó összeurópai újságírói projekt elnevezése, a MEP Project, amelyben az Átlátszó is részt vesz.
Az összes EP-képviselőt megillető úgynevezett General Expenditure Allowance (GEA), vagyis az “általános költségtérítés” évente nagyjából 40 millió eurójába kerül az Európai Uniónak. A juttatás egyik nevesített célja az, hogy a tagállamokban irodákat béreljenek belőle, ám az újságírói kutakodásból most az derült ki, hogy számos EP-képviselő ezt a tételt rendkívül kreatívan könyveli.
Az összehangolt újságírói akció keretében napvilágra került eredményeknek köszönhetően nyomás alá kerültek az EU intézményei: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azonnal bejelentette, hogy vizsgálni fogja a bérleti díjat saját maguknak fizető EP-képviselők ügyét. Az OLAF főigazgatója, Giovanni Kessler odáig ment, hogy “strukturális problémákról” beszélt a képviselői költségtérítésekkel kapcsolatban. Az EP elnöke, Antonio Tajani pedig a képviselői kiadások “szorosabb ellenőrzését” ígérte.
3.700 eurós bérleti díja van, címe nincs az irodának
A MEPs Project újságírói által a múlt héten megszellőztetett ügyek között van Gerolf Annemans belga EP-képviselő esete is, aki havi 3.700 eurót fizet bérleti díjként két brüsszeli irodája után. Ám amikor a Knack magazin rákérdezett az irodák pontos címére, a képviselő “biztonsági okokból” nem volt hajlandó elárulni azokat.
Viktor Uspaskich litván EP-képviselő megadott ugyan egy címet – előző pártjának székházáét -, de amikor az újságírók odamentek, a párt alkalmazottaitól azt a felvilágosítást kapták, hogy Uspaskichnak nincs ott irodája.
A finn Hannu Takkula Oulu régióban bérel irodát, és a bérlemény tulajdonosa nem más, mint saját asszisztense.
Maryia Gabriel, aki egyben Bulgária európai biztosi jelöltje is, jelenleg a jobbközép GERB párt EP-képviselője és az Európai Néppárt tagja. A Bivol kutatása szerint a képviselőnő a pártja irányítása alatt álló szófiai önkormányzat tulajdonában lévő 120 négyzetméteres lakás bérletéből profitálhatott oly módon, hogy a 700 eurós piaci ár helyett mindössze havi 200 eurót fizetett. Gabriel asszony – állítása szerint – csupán aktái tárolásához keresett helyet – és arra nem válaszolt, hogy az általános költségtérítésből (GEA) fizette-e a bérleményt.
Hannu Takkula finn EP-képviselő az YLE televíziónak arról számolt be, hogy amikor 2015-ben megpróbált kb. 800 eurónyi összeget visszafizetni az Európa Parlamentnek, azt a választ kapta, hogy erre nincs szükség.
Az EP egyik szóvivője megerősítette, hogy az EP-képviselők könnyedén visszautalhatnak pénzeket az EP számlájára. Ellenőrzés hiányában azonban ez idáig nem nagyon ösztönözte őket erre semmi.
Politikai pártok a fizetési listán
Elvben az EP-képviselők nem használhatnák a parlamenti pénzeket saját pártjuk támogatására. Ennek ellenére 38 képviselő saját bevallása szerint is fizet saját pártjának irodabérleti díjat. Azt többen is hozzátették, hogy ez nem számít illegális pártfinanszírozásnak, mivel a bérleti díj megfelel a piaci árnak. Mások – úgy tűnik – ezzel sem törődnek. “Mi csak átadjuk a 4.000 eurót a pártnak, és ők kezelik a pénzt” – nyilatkozta a baloldali spanyol Izquierda Unida párt egyik képviselője az El Confidencial nevű lapnak.
Az összeurópai vizsgálat eredménye szerint 8 német EP-képviselő (köztük a Néppárt elnöke, Manfred Weber is) a saját tulajdonukban levő ingatlanban bérlik irodájukat. Két képviselő azt is megerősítette, hogy saját magától bérel irodát piaci áron vagy az alatt.
Pártjának szatirikus stílusához híven, Martin Sonneborn német EP-képviselő provokatív választ adott a Stern magazinnak a kiadásaira vonatkozó kérdésére. Facebook-oldalán közzétette költéseinek “bizonyítékait”: “Csupán a hecc kedvéért megrendeltünk 1.000 darab teljesen felesleges pólót, amit ezúton felajánlunk polgárainknak.”
Fabio De Masi német EP-képviselő állítása szerint az általános költségtérítés 4.342 euróját minden hónapban az utolsó centig felhasználta. Ugyanakkor elismerte, hogy az EP által nyújtott juttatások – ideértve a 307 eurós napidíjat a Brüsszelben és Strasbourgban töltött napok után – rendkívül nagyvonalúak. Saját számításai szerint körülbelül 3.000 eurót tud havonta félretenni. Honlapján azt is elárulja, hogy bevételeiből havonta összesen körülbelül 2.300 eurót adományoz pártjának és különböző alapítványoknak.
Elfelejtett ígéretek felelevenítése
A beszámolók megjelenése után az Európai Parlament vezetői nem tagadhatták tovább a probléma létezését. “Azt hiszem, változtatnunk kell a helyzeten” – mondta a parlament elnöke. Az EP Facebook-oldalán Antonio Tajani egy élő beszélgetésben is megismételte az olasz Il Fatto Quotidianonak adott nyilatkozatában elhangzottakat: Az EP elnökségének következő, június 12-i gyűlésén munkacsoportot kíván felállítani arra, hogy pontosítsák az általános költségtérítésből finanszírozható költségek körét, illetve hogy “a lehető leghamarabb” megalkossanak a témában egy reformtervezetet.
Sajnálatos módon ezen ígéretek egy része már több mint 13 hónapos. 2016. április 28-án az Európai Parlament plenáris ülése az általános költségtérítésre vonatkozó teljes átláthatóság bevezetését indítványozta. Az EP-képviselők arra bíztatták az parlamentet, hogy az “vizsgálja felül az általános költségtérítés által fedezett költségek listáját” – ugyanez hangzott el most Tajani elnök szájából is.
A Transparency International (TI) korrupció-ellenes szervezet számára ezek a hírek megerősítették “annak sürgető szükségét, hogy az Európai Parlament” végre megreformálja az általános költségtérítés rendszerét. Az újságírók beszámolói rámutatnak, hogy hol a hiba a jelenlegi rendszerben. Nick Aiossa, a TI munkatársa azt mondta a MEPs Project újságíróinak: “Ez történik, ha az EP-képviselők évente 40 millió euró közpénzt költhetnek el anélkül, hogy bármiféle bizonylatot be kellene mutatniuk.”
Reformellenes többség
Nem is olyan régen, idén április 27-én az EP-képviselők többsége leszavazta az átláthatóságra irányuló konkrét lépéseket. A Zöldek/EFA és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselő csoportjai módosító javaslatokat nyújtottak be annak érdekében, hogy a képviselők külön bankszámlán kezeljék az általános költségtérítést, őrizzék meg az összes bizonylatot, és térítsék vissza a fel nem használt összegeket. Javasolták továbbá a költések 5%-nak szúrópróbaszerű auditálását, és az eredmények nyilvánosságra hozatalát.
A parlament leszavazta ezeket a kezdeményezéseket. A MEPs Projekt keretében készített adatvizualizációs és EP-képviselői irodakereső segítségével megnézhetjük, hogy az egyes EP-képviselők hogyan szavaztak az ügyben. Azt, hogy mennyiben követték pártcsoportjukat, a Vote Watch jóvoltából derül ki – a MEPs Project is itt jutott hozzá az április 27-i szavazás eredményéhez.
Antonio Tajani EP-elnök is jelen volt a parlamentben aznap. De nicsak: ő tartózkodott a szavazástól.
Gyors és könnyű megoldás
A vizsgálat eredményei – nem először – felvetik a kérdést: az évi közel 40 millió eurós általános költségtérítést miért nem ellenőrzik ugyanúgy, ahogy az állami szervek vagy magánvállalkozások egyéb kiadásait.
Az EP elnökségének 2016. decemberi ülésén a Zöldek osztrák képviselője, Ulrike Lunacek emlékeztette kollégáit a növekvő átláthatósági elvárásra a társadalom részéről. De a testület akkori elnöke, Martin Schulz és két másik vezető német EP-képviselő a nagyobb ellenőrzés ellenében érvelt, mivel az a parlament “emberi és adminisztrációs erőforrásainak jelentős növekedésével járna”. A parlament főtitkára szerint körülbelül 45-75 új alkalmazottra lenne ehhez szükség. Ezt a véleményt az új elnök, Antonio Tajani szintén elismételte most kiadott sajtóközleményében.
Az azonban nem világos, hogy jött ki ez a szám. Az EP egyik szóvivője a képviselők által benyújtandó számlák és bizonylatok becsült számára utalt ezzel kapcsolatban.
De a Transparency International gyors és egyszerű auditálási megoldást javasolt: “A Parlament Elnöksége elkülöníthetné az EP képviselők juttatásainak egy részét egy független audit lefolytatásának céljára. Hasonlóra volt már példa, ezt a döntést az Elnökség már a következő ülésén meghozhatná. Ez csupán átmeneti intézkedés lenne a legjobb gyakorlat bevezetése céljából, amíg a Parlament be nem vezeti a megfelelő pénzügyi ellenőrzési mechanizmusokat.”
A spanyol konzervatívok és az Egyesült Királyság
Néhány ország EP-képviselői nem kívánják megvárni, hogy milyen döntésre jut az EP vezetősége.
A spanyol Néppárt (amely az Európai Néppárt tagja) ígéretet tett arra, hogy a jövőben nyomon követik az általános költségtérítési keretből finanszírozott kiadásukat, és benyújtják az Európai Parlamentnek is a vonatkozó könyvelési adatokat. Ugyanakkor a párt EP-képviselői igencsak vonakodtak a MEPs Projekt nevében érdeklődő El Confidencial újságírói előtt feltárni kiadásaikat.
Az Egyesült Királyság EP-képviselői magasabb szintű átláthatóságot biztosítanak a nemzeti parlamentjük 2009-es költségtérítési botránya óta. A munkáspárt és a konzervatívok EP-képviselői rendszeresen auditáltatják a tárgyalt költségeiket, és nyilvánossá teszik kiadásaik részleteit is. Jean Lambert és Keith Taylor zöldpárti képviselők, akik egy választókerületi irodán osztoznak, ennél is továbbmentek: ők már honlapjukon teszikközzé a kiadásaik bizonylatait.
Az uniós ügyekkel foglalkozó svéd portál, az Europaportalen.se nekiállt felderíteni, hogy valójában mire is költik a svéd EP-képviselők az általános költségtérítést. Példájukat várhatóan más watchdog-szervezetek is követni fogják.
Az EP-képviselők nemzeti irodáival kapcsolatos oknyomozást egy 48 újságíróból álló, mind a 28 tagállamot képviselő csoport folytatta több hónapon át a Journalismfund.eu anyagi támogatásával. A csoport magyar tagja az Átlátszó.
2015-ben a csoport formális megkeresést küldött az Európai Parlamentnek, hogy betekinthessenek az EP-képviselők közpénzköltéseivel kapcsolatos dokumentumokba. Az adatigényléseket az EP visszautasította. Az újságírók az ügyet az Európai Bíróság elé vitték, ahol az még folyamatban van.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az Európai Csalás Elleni Hivatal most 10,9 millió euró (nagyjából 4,4 milliárd forint) uniós támogatás visszavonását javasolja az Európai Bizottságnak.
Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott uniós támogatást a KEHOP programból egy a helyi önkormányzat részvételével megalakított konzorcium a Bács-Kiskun megyei Zsanán.
Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!