A DFT körüli cégháló milliárdos bevételei: pénzáramoltatás bullshitgenerátorral

A DFT-Hungária Zrt. körül kialakult céghálózatban tökéletes módszertant fejlesztettek ki az uniós fejlesztési pénzek becsatornázására: a hálózat tagjai az elmúlt három évben legalább 6 milliárd forintot pályáztak össze. Cikksorozatunk első részében egy belső használatra szánt prezentáció segítségével bemutatjuk, hogyan csinálják ezt a profik, és összevetjük ezt néhány megnyert és lezárult projekt eredményével.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A hangyaszorgalommal és szervezettséggel elhordott uniós pénzek egyik legmarkánsabb példáját évek óta a DFT-Hungária tulajdonosi köre körül működtetett cégháló nyújtja. 2014-ben az Átlátszó mutatta be azt a szervezeti felépítést és módszertant, amelynek révén a társaság – egyebek mellett – kérdéses hatékonyságú felnőttképzési támogatásokból vagy éppen önkormányzatoknak tartott értelmetlen szervezetfejlesztési tréningekből jutott milliárdos bevételekhez.

A bemutatott esetek nemcsak a nyertes pályázók és a DFT-cégháló tagjai közti nyilvánvaló összejátszást szemléltették, de azt a pazarlást is, ahogyan például a foglalkoztathatóság javítására szánt uniós milliárdokat felesleges és haszontalan képzésekre szórják el.

Így alakult ki az a rendszer, amelyben a DFT és proxycégei – a továbbiakban az egyszerűség kedvéért a szervezetet csak DFT-csoportnak fogjuk nevezni – komplett szolgáltatásként biztosították a teljes pályázati folyamatot („projektötlettől a záró elszámolás elfogadásáig, kockázatvállalással!”), és amelynek keretében például hajdúnánási henteseket képeztek 20 millió forintért „lean menedzsmentre”, vagy tartottak az államigazgatási reform (ÁROP) keretében több tucatnyi önkormányzatnál „Process-Ouality Managment (PQM)- sztenderdizálási mesterkurzus”-t.

Legalább két tucat cég működik együtt az általunk DFT-csoportnak nevezett hálózatban. A társaságok többségét nem feltétlenül konkrét tulajdonosi vagy egyéb cégjogi kapcsolatok kötik össze, hanem a különböző cégekben tulajdonosi/vezető pozícióban lévő személyek közös múltja.

A központi cég a DFT-Hungária Zrt., önmagában is mintegy 200 különböző közbeszerzés nyertese. Hadházy Ákos cikke 18 céget azonosít – köztük a most tárgyalt projektben szereplőket is -, a csoport által elnyert közbeszerzések értékét pedig 6-7 milliárdra teszi. A mi kutatásunk alapján a hálózat 29 cégből, illetve más szervezetből áll, a cikksorozatban bemutatandó példák összértéke 2 milliárd forint.

A DFT-csoport legfontosabb szerepet játszó négy központi figurája Csikesz Tamás (DFT-Hungária Zrt.), Pablényi Attila (DFT-cégek, IR Consulting Kft., korábban Agenda Projektház Kft.) Györke Béla Péter (Humán Aspektus Kft., korábban Projektőr Kft. és Munkaszervezetek Kft.), illetve Zsuffa Ákos (Learning Innovation Kft.)

 

A DFT-csoport tagjai nemcsak mások projektjeit „menedzselik” – a fenti értelemben-, de maguk is igen eredményesen pályáznak különböző uniós forrásokra: az egyes pályázatokon elnyert összegek 10 és 300 millió között szóródnak. A saját cégekkel történő pályázást a belső anyagaikban „értékteremtést közvetlenül támogató vertikális főfolyamat”-nak nevezik, míg a – mondjuk így – projektügyintézés az „értékteremtést közvetlenül támogató horizontális főfolyamatok” –hoz tartozik.

Eljutott hozzánk egy belső használatra készült prezentáció, amelyik hemzseg az ilyen és ehhez hasonló hangzatos kifejezésektől: a DFT-marketing egyik alapvonása az ismeretlen forrásból származó, homályos jelentésű, de nagyon tudományos hangzású terminológia használata. Csakhogy az, ami első hallásra a DFT-től megszokott folyamatirányítási blablának tűnik, valójában inkább tolvajnyelv.

A következőkben néhány DFTcég-projekten keresztül bemutatjuk, hogy a belső képzési anyag által leírt folyamatok hogyan valósulnak meg konkrét projektekben.

Vertikális értékteremtés uniós milliárdokból

Az első dia, a prezentáció címe: „Közvetlen pályázatok keretében megvalósuló projektek főfolyamata”. A fordítókulcs elég egyszerű: a „közvetlen pályázat” a DFT-csoport által megpályázott uniós forrásokat, a „főfolyamat” pedig ezek megszerzését jelenti.

A következő diák a DFT már ismert lózungjait reciklálják („projektek azonosságának meghatározása” sat), majd jön egy valóban jelentéssel bíró mondat: „belső ügyfelek oka: költségoptimalizálás” – vagyis a cégháló tagjai azért pályáznak, hogy spóroljanak a saját költségeiken. A „Cél”-dia még egyértelműbben fogalmaz: „felmerülő infrastrukturális igények pályázati forrásból történő finanszírozása, vállalati költségcsökkentés”.

Valamiért nem ide, hanem a „Koncepció”-diába került a legkarakánabb mondás: stratégiai cél „meglevő cégeink által a lehető legtöbb pályázati forrás lehívása”. Fontos követelmény még a főfolyamat megvalósításában a „tényleges önerő minimalizálása”, illetve a „számlázás árajánlatok szerinti biztosítása”, de a prezi szerint azt is végig kell gondolni, hogy „milyen cégeket érdemes létrehozni a következő évek során megjelenő közvetlen pályázati lehetőségekhez.”

A főfolyamatokat szemléltető lépéssorban projekttervezéstől az elszámolásig mindenről szó esik, egyvalamire nincs utalás, ez pedig maga a megvalósítás, a létrejövő termék, a pályázat eredménye és ennek hasznosulása. A főfolyamat, vagyis a „forráslehívás” szempontjából ez teljesen érdektelen.

A K+F és a vertikális főfolyamat

Éppen ezt példázza a cégcsoport egyik legtöbbet foglalkoztatott tagja, a Humán Aspektus Kft. 315 millió forinttal megtámogatott projektje, a Vesta („közvetlen pályázat”). A 2013 végén született támogatási döntés alapján a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon keresztül ennyi közpénzből a Humán Aspektus „Mobil alkalmazásokra kifejlesztett intelligens és integrált megoldások”-at hoz létre. A projekt teljes költsége az adatok szerint kerek 700 millió volt.

A Vesta lényegében egy mobilapp segítségével is kezelhető épületenergetikai felügyeleti rendszer, „Building Management System”– lenne, ha lenne belőle bármi több, mint egy statikus honlap. A fellelhető dokumentumok szerint a projekt tavaly júniusban lezárult, bár az erről szóló egy oldalas szöveg gondosan kerüli a konkrét eredmények bemutatását.

Igaz, cserébe megtudjuk, hogy a rendszer segítségével „bárhonnan be lehet avatkozni egy folyamatba, ehhez csak internetkapcsolatra van szükség.” Ez még igaz is lehet, de nagyon úgy néz ki, hogy nincs mivel beavatkozni. A Vesta honlapján ugyanis a „Töltse le applikációnkat” gomb alatt az olvasható, hogy „Hamarosan!” meg hogy „fejlesztés alatt”.

Bár hasonló épületfelügyeleti rendszereket és szolgáltatásokat cégek tucatjai kínálnak, és az is 20 éve számított újdonságnak, hogy távolból lehet irányítani egy épület gépészeti berendezéseit, az időközben megszűnt Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. mégis a Humán Aspektus Kft. pályázatában látta meg a piaci résre törő innovációt. Iparági forrásaink szerint ugyanakkor ilyen rendszereket egy 200 nm-es családi ház esetében 1 és 3 millió forint közti áron kínálnak, de komolyabb gépészeti vásárlás esetén akár bónuszként, ajándékba is lehet kapni.

A „Building Management System” tényleges fejlesztési költségeit pedig – a honlapon megadott képességek alapján – egy mérnök forrásunk néhány százezer forintra becsülte. Ezek után adódik a kérdés, a projekt mely költségeleméhez kellett felhasználni a 385 millió forint önrészt.

Próbáltunk vásárolni is, felhívtuk a honlapon megadott telefonszámot, de a kérdésre, hol és hogyan lehet megtekinteni, illetve kipróbálni a rendszert, az derült ki, hogy a cég munkatársának fogalma sincs az egészről, próbáljuk holnap, vagy inkább ne is, majd ők visszahívnak. Végül írásos anyagokat ígértek, illetve azt mondták, egyelőre nem kezdődött el a termék piaci bevezetése.

Hogy a minimális bekerülési költség ellenére miért nem készült el egy, a pályázatnak megfelelő alkalmazás, arra talán az a magyarázat, hogy ezzel a „Közvetlen pályázatok keretében megvalósuló projektek főfolyamata” sem foglalkozik.

Kapcsolódó cikkeink az uniós támogatásokról

Európai sajtódíjra jelölték az Átlátszó EU-támogatásokat feltáró cikksorozatát és interaktív térképét

Az ember, aki ott se volt: Köpeczi-Bócz Tamás tündöklése és bukása

Négyes metró: az adófizetők bűnhődhetnek a 2006-os tenderek szabálytalanságai miatt

„Kérjük vissza az arzénos vizet” – így sikerült a 6 milliárdos ivóvíz-projekt Felső-Bácskában

Fantomkalandpályák, begerjedt pályázatírók, családi projektek – így költöttük az uniós pénzt 2016-ban

Az egyik sikerül, a másik nem

A K+F projektek támogatására kiírt Piac_13 konstrukció nyertesei közt felbukkan még egy, a DFT-hálózathoz tartozó cég: az Agenda Projektház Kft. 364,5 millió forintot nyert a „Multidimenzionális audit – Innovatív eszközök a munkaszervezetek folyamatos fejlesztésének érdekében” című pályázatával. Erről a pályázatról aztán végképp semmit nem lehet tudni, és nemcsak a hangzatos címre nem ad találatot az internet, de magáról a projektről sem lelhető fel információ.

Megkerestük a kiíró Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt (NKFI) is a projekt ügyében – a hivatal válaszából az derül ki, hogy a Vestához hasonlóan itt is minden stimmelt a pályázat körül, csak éppen a megvalósítással volt egy kis probléma: a cég a támogatói szerződés hatálybalépését követő 3 hónap eltelte után sem kezdett hozzá a megvalósításhoz, és a tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget – viszont a határidő kitolása érdekében szerződésmódosítást kezdeményezett.

A hivatal ezt elutasította, majd némi huzavona után végleg elállt a szerződéstől, így az Agenda bukta a 365 milliót. A hivatal által mondottakat lényegében megerősítette az Agenda ügyvezetője, Kovácsné Hajdu Csilla, bár ő a hivatal rugalmatlanságában látja a kudarc okát.

Akkora probléma azért nem lehet a Pablényi Attila alapította cégnél, a 2015-ös évet 750 milliós forgalom mellett 11 millió forintos eredménnyel zárták. Feltűnő, hogy – akárcsak a DFT-csoport számos cége – az Agenda, dacára annak, hogy viszonylag alacsony ráfordítást igénylő tevékenységet folytat (képzés, tanácsadás), minimális nyereséget ér el, vagy egyenesen veszteséges.

A cégadatbázisok szerint egyébként sem az Agendának, sem Kovácsné Hajdu Csilla tulajdonos-ügyvezetőnek nincs cégjogi értelemben vett kapcsolata a DFT-csoporttal, vagy a Csikesz-Pablényi-Zsuffa vezérkarral. Pedig – a DFT saját dokumentumai szerint – ő az egyik kulcsfigurája a „horizontális értékteremtésnek”. Kovácsné legalább egy szerződésben a DFT-Hungária kapcsolattartójaként szerepel, de ami ennél fontosabb, hogy a módszertani útmutatóul szolgáló DFT-prezentációban többször is felbukkan a neve: nemcsak „folyamatvezető”, de ő felel a „controlling”-ért és az elszámolási folyamatért is, illetve ő az egyetlen nevesített „mester”.

Egy harmadik projekttel maga a DFT-csoport zászlóshajója, a DFT-Hungária Zrt. nyert 171 milliónyi támogatást a GOP 1.1.1-11 konstrukcióban: a kutatás-fejlesztés itt a „Komplex strukturált szabadidő- és egészséginformációs rendszer fejlesztése” című projektben valósult meg. A projektről – akárcsak az Agenda Projektház meghiúsult „Multidimenzionális audit”-járól – semmilyen információt nem találtunk.

A kormány pályázati honlapjának adatai szerint ugyanakkor a kedvezményezett 2015. augusztus 28-án leadta a projektzáró jelentést, amit el is fogadtak, ennek alapján pedig tavaly januárig összesen 134 millió forintot ki is fizettek. Némi fogódzót jelent, hogy a projektvégrehajtás helyszíneként Mezőszilas van megadva – Mezőszilason, a Tábor utca 7. alatt az éppen 2015. augusztus 28-án bejegyzett törlésig telephelye volt a DFT-Hungáriának.

Az Opten adatai szerint ezen a címen működik a Tudásaudit Kft. – a Közbeszerzési Hatóság adatbázisa alapján a cég összesen 10 közbeszerzési eljárásban pályázott, mindannyiszor rivális ajánlattevőként valamelyik DFT-céggel szemben; kétszer nyert és nyolcszor vesztett.

Lehet véletlen egybeesés is, de a Tudásaudittal megegyező címen található a Mezőszilasi Idősek Otthona Közösségéért Alapítvány, melynek kuratóriumi elnökét Pablényi Józsefnének hívják, és a Tábor utca 7. a bejelentett lakcíme Pablényi Józsefnek is.

Emlékeztetőül: a  mezőszilasi céggel szemben tízszer induló DFT-csoport központi cégének vezérigazgatóját Pablényi Attilának hívják.

(folytatjuk)

Becker András – Telepi Miklós