Bezárás
Cikkek

György Péter mégis elárulta, melyik állami cég fizeti Baán László tanácsadóit

Nyilvánosságra hoztuk az Átlátszó újságírójával folytatott pökhendi levélváltását, aznap este mégis érdemben válaszolt a megkeresésünkre György Péter. Az egyetemi tanár elsőre egy Örkény-novellával szerette volna elütni a kérdést, hogy melyik állami céggel és mennyi pénzről szerződött Baán László miniszteri biztos tanácsadójaként. Az érdemi válasszal György egyfelől sokat segíti a munkánkat, másfelől köteles is volt azt megadni, hiszen a törvények értelmében nem titkolhatja el közpénzből származó javadalmazását. Az érintett állami cégtől korábban is próbáltunk információkhoz jutni, de megtagadták adatigényléseinket, ezért már májusban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk.

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

Előzmények

Tanácsadói szerződése helyett egy Örkény-novellát kaptunk György Pétertől

A Szépművészeti Múzeum tíz értékes antik festményt kölcsönzött ki a Szerb utca 9-be

Nem mutatja meg a Szépművészeti a Habonyék által visszaadott képeket

Már három múzeum elárulta, kiknek és mennyiért adta bérbe műtárgyait és termeit, a Szépművészeti még mindig nem

Fillérekért lehet műtárgyakat kölcsönözni a Szépművészeti Múzeumból

Túl a tízmilliárd elköltött forinton a Városliget-projekt

Újabb hárommilliárd forintot költ tervezésre a Városliget Zrt.

A tüntetők miatt lesz 60 millió forinttal drágább a Hungexpo bontása a Városligetben

Illés: a fák védői az erkölcsi győztesek – a kopaszok agya újra eldurrant

Barbarizmus, vandalizmus és gyalázat a Ligetben zajló favágás

György Péter esztéta, az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék egyetemi tanára 2016. júliusában azt nyilatkozta a Magyar Narancsnak, hogy egy éve Baán László tanácsadója, és ezért a tevékenységéért anyagi juttatásban részesül. A szokásos módon igyekeztünk utánajárni a részleteknek. Mivel Baán László a Szépművészeti Múzeum és a Liget-projektért felelős Városliget Zrt. vezetője, adatigénylésekkel fordultunk az állami tulajdonú múzeumhoz és az állami tulajdonú céghez.

2016. augusztusában kikértük a Szépművészeti Múzeumtól Baán László tanácsadóinak listáját, ám azt a választ kaptuk, hogy “a Szépművészeti Múzeum nem alkalmaz semmiféle tanácsadót, ilyen típusú jogügyletek létrehozatalában nem érintett.” Szeptemberben kikértük a múzeumtól a György Péterrel és cégével kötött szerződéseket is, hátha nem tanácsadóként alkalmazták hivatalosan, de a Szépművészeti azt válaszolta, hogy György Péterrel mindössze egy elemzés megírására vonatkozó szerződést kötöttek 3 évvel ezelőtt.

A Városliget Zrt.-től már 2015 januárjában és 2016 márciusában is kikértük az előző évekre vonatkozó szerződéseik listáját, és egyiken sem szerepel sem György Péter, sem a cége, a Network/Media Médiatanácsadó és Oktató Kft. A biztonság kedvéért 2016. október elején kikértük külön a Liget-projekt tanácsadóinak listáját, ám György Péter azon sem szerepel. Mivel az Infotörvény lehetőséget ad erre, ezután kerestük meg György Pétert, hogy szíveskedjen közölni a saját maga által említett megbízása részleteit.

A magánszemély György Péternek is ki kell adnia a közérdekű adatokat?

A levelezés megjelenése után különböző felületeken érdekes felvetéseket olvashattunk arról, hogy György Pétertől miért nem lehetne kérni az olyan szerződésének másolatát, amelynek finanszírozási fedezete közpénz. A legjellemzőbb az volt különböző verziókban megfogalmazva, hogy nyilvános adatokat csak közfeladatot ellátó szervtől lehet kérni, és nem magánszemélyektől. Akkor sem, ha a magánszemély közpénzt kapott.

Az Alkotmánybíróság a kérdéskörrel több alkalommal foglalkozott. A 21/2013. (VII.19.) számú határozatában például így foglalt állást: „[a] közérdekű adatokra főszabályként a nyilvánosság-elv vonatkozik. […] Kötelezettek az alapjog céljára figyelemmel általában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervek és személyek. Figyelembe véve azonban azt, hogy az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése szerint a nyilvánosság előtti elszámolásra a „közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet” köteles, az általuk kezelt közérdekű adatokhoz való hozzáférést – különösen erre irányuló igény esetén – a közfeladatot ellátó szerveken kívüli szervezetnek is biztosítania kell.”

Vagyis nem kell ahhoz állami szervnek lenni, hogy valaki köteles legyen kérelemre kiadni nyilvános adatot. De hogy terjed ki magánszemélyekre is a kötelesség?

Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése értelmében az „állam […] tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele […]”, és 39. cikk (2) bekezdése szerint „a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.”

Ez alapján foglalt úgy állást az AB a jegybanki alapítványok pénzköltésének titkosításával próbálkozó („De sikerült?”) törvény kapcsán, hogy maga az Alaptörvény teszi nyilvánossá az összes, nemzeti vagyonra vonatkozó adatot, mégpedig az adatot kezelő személyétől függetlenül.

Az pedig nem vitás, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégben való tulajdon és az ilyen cég pénzügyi eszközei a nemzeti vagyonba tartoznak.

Az Alkotmánybíróság a Margit híd felújításával kapcsolatos milliárdos költségek eltitkolása kapcsán külön foglalkozott azzal, hogy mi a helyzet akkor, ha a nemzeti vagyonból szerződés alapján kifizetésben részesült személytől vagy szervtől kérnek közvetlenül adatot, és nem a nemzeti vagyont kifizető – a konkrét esetben – önkormányzattól.

Az AB szerint az Infotv. 2014. március 15-étől hatályos szabálya, mely alapján „[a]z a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő nyilvános adatra vonatkozóan bárki számára tájékoztatást adni”, lényegében az Alaptörvény közpénzügyi szabályának törvényi megfogalmazása.

Ebből következően elég erős jogi alap van amellett érvelni, hogy aki közpénzből részesül juttatásban, az a juttatással kapcsolatos tényekről kérelem esetén köteles számot adni.

Többen kommentelték azt is, hogy ha tényleg a magánszemélyeknek is számot kellene adni az államtól vagy önkormányzattól származó pénzről, akkor a közalkalmazottak, köztisztviselők fizetése (illetménye) is nyilvános lenne. Az a helyzet, hogy ez így is van. Erről konkrét rendelkezést tartalmaz a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény 179. §-a, és a közalkalmazott fizetési osztálya (besorolása) szintén nyilvános adat (a törvény 83/B.§ (2) bekezdése).

A fentiek ellenére lehet amellett érvelni – mint bíróságon szokás bármi mellett és ellen is -, hogy jogilag mégsincs igazunk. De amellett elég nehéz kitartani, hogy egy közügynek számító, nagy port kavart projektben közreműködő közéleti szereplő, vélelmezhetően közpénzből finanszírozott tanácsadói megbízásának részleteit firtatni a privátszférában való oktalan kutakodás lenne.

György Péter nem vette jó néven az érdeklődésünket, és a Liget-projektben végzett tevékenységének időtartama és javadalmazása közlése helyett egy Örkény-novellát küldött az Átlátszó újságírójának. Miután publikáltuk szellemesnek szánt válaszát, belátta tévedését, és aznap késő este mégis megküldte az általunk kért adatokat, így az ő ügyében nem kell az adatvédelmi hatósághoz fordulnunk:

“A szerződést, 2015. febr. 15-én kötöttem határozott időre 2016. december 31-ig a Kultúra 2008 Nonprofit Kft-vel. Ezt a szerződést mondtam fel 2016. július 1-én. Feladatom a Szépművészeti Múzeum és az új Nemzeti Galéria múzeumi koncepciójának kidolgozása volt, a teljesítést dr. Baán László igazolta. Ezért havi bruttó 300.000, azaz háromszázezer forintot kaptam.”

Már tavasszal panaszt tettünk a NAIH-nál a titkolózó állami cég miatt

A történetnek itt akár vége is lehetne, hisz kiderült, amire kíváncsiak voltunk, de most jön a kafkai csavar. A Kultúra 2008 Nonprofit Kft. ugyanis régi ismerősünk, még a Habony-féle képkölcsönzős botrány során ismerkedtünk meg vele. A Szépművészeti terembérlési szerződéseit szerettük volna látni, mert kiderült, hogy a múzeumban volt Habony Árpád esküvője.

Akkori, ezzel kapcsolatos adatigénylésünkre a Szépművészeti Múzeum azt közölte, hogy az ilyen jellegű ügyleteiket 2005-2008 között az azóta megszűnt Szépművészeti Kht., 2008 óta pedig a Kultúra 2008 Kft. intézi. Ez az a cég, amiről a 444.hu írta meg elsőként, hogy ezt a tevékenységet végzi, és a felügyelőbizottságában ott ül Habony Árpád egyik üzlettársa, Rostás Zoltán is.

A Szépművészeti 2016. április 4-én kelt válaszában azt kérte, hogy a teremkölcsönzésekről ennél a cégnél érdeklődjünk, amely nagyon úgy tűnik, hogy ezután éppen a a mi kíváncsiskodásunk miatt hozott létre egy honlapot.

“A Kultúra 2008 Nonprofit Kft. 2016. április 6-tól elérhető honlapján (www.museumevents.hu) teszi a nyilvánosság számára elérhetővé a vele a helyiségek bérletére vonatkozó szerződéses jogviszonyban álló szervezeteket. Bármilyen további – a fentieken túlmenő – információs igény esetén szíveskedjen a Kultúra 2008 Nonprofit Kft-hez fordulni.”

A honlapon a “Referenciák” menüpontban valóban szerepel egy sor vállalat és szervezet, ám közérdekű adatokat sehol sem találtunk, ezért a KiMitTud-on keresztül adatigénylésben fordultunk a Kultúra 2008 Kft.-hez, hogy megtudjuk, mekkora bevételre tett szert a Szépművészeti termeinek kiadásából. A Kultúra 2008 Kft.-től 2016. április 6-án kikértük a teremkölcsönzési szerződések listáját, majd 2016. április 20-án kikértük a 2008.01.01. és 2016.04.20. között kötött összes polgári jogi szerződés listáját.

Az állami cég mindkét igénylést megtagadta arra való hivatkozással, hogy az általunk kért adatokat nem kezeli. Emiatt 2016. május 19-én panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), és kértük a Hatóságot, hogy folytasson le vizsgálatot az ügyben.

Tanulság: ha a Kultúra 2008 Kft. megválaszolta volna a tavaszi adatigénylésünket, akkor nem kellett volna személyesen György Péterhez fordulnunk, és nem lett volna szükség a Szépművészeti Múzeumnak és a Városliget Zrt.-nek beadott igénylésekre sem György tanácsadói megbízásával kapcsolatban, hiszen azt már akkor megtaláltuk volna a cégtől kapott adatok között.

A Kultúra 2008 Kft. azzal, hogy megtagadta az igénylésünket, pluszmunkát okozott az ügy minden szereplőjének, és kellemetlen helyzetbe hozta György Pétert. Reményeink szerint azonban a NAIH jogosnak találja az érvelésünket, hogy a cég közpénzből működik, és kiadni kötelezi a gazdálkodásáról szóló közérdekű adatokat. Ebben az esetben még az is kiderülhet, hogy az esztétikaprofesszoron kívül ki ad(ott) még tanácsokat Baán Lászlónak közpénzen.

Erdélyi Katalin – M. Tóth Balázs

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom