Antibiotikum-használat az állattartásban: Magyarország a legrosszabbak között

Miközben az teljesen megszokott dolog, hogy az emberek még a megfázásra is antibiotikumot szednek, kevés figyelem hárul arra, hogy Magyarországon az állattartásban is nagyon sok ilyen gyógyszer fogy. Ugyan az antibiotikumok nem válthatók ki teljesen, de az Európai Unióban szorgalmazzák a mennyiség csökkentését, sőt, a Szent István Egyetemen egy kutatócsoport az alternatívákat is keresi.

77%

Év végéig még

23 909 991 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Előzmények

Az Átlátszó cikksorozatot indított a kórházi fertőzésekről, amelyben egyedi kórházi eseteket és tágabb összefüggéseket – például az egészségügy alulfinanszírozásával vagy az antibiotikumok túlhasználatával kapcsolatos problémákat – is szeretnénk bemutatni.

Ha személyes tapasztalata vagy információi vannak a kórházi fertőzésekről, kérjük, jelentkezzen az [email protected] e-mailcímen, és foglalja össze tömören az esetet!

Kórházi fertőzések: orvos-, nővér- és fertőtlenítőszer-hiány egy dunántúli kórházban

Kórházi szuperbaktériumok – a szívműtét sikerült, de a beteg meghalt

„A kórházak azokat a betegségeket jelentik le, amelyekre nagyobb a támogatás” – egy orvos a kórházi fertőzésekről

„A boncolási jegyzőkönyvben szó sem volt fertőzésről” – kórházi horrorsztorik

Felmelegedett inkubátorok, újrasterilizált injekcióstűk, használt köpenyek – így gyilkol az egészségügy

Kipereltük a kilenc újszülött életét követelő kórházi járványról szóló eltitkolt ÁNTSZ-jelentést

Háromszorosára nőtt a többszörösen ellenálló baktériumfertőzések száma a magyar kórházakban 2005 – 2010 között

Így alakult a bejelentett fertőzések száma 2007-2014 között a magyar kórházakban

Vadászat a multirezisztens szuperbaktériumokra

Támadnak a szuperbaktériumok, a modern orvoslás következményei

A külföldi sajtó 2016. májusban szenzációként kezelte azt a hírt, hogy egy szokatlan szuperbaktériumot, vagyis a gyógyszereknek ellenálló, multirezisztens kórokozót (MRK-t) találtak egy amerikai nő testében. A hasmenést okozó E. coli ezen fajtáját eddig csak Kínában izolálták, többnyire sertésekben, illetve néhány emberben.

A baktérium ellenáll az antibiotikumok között utolsó mentsvárként kezelt Colistin nevű gyógyszernek, amelyet Kínában csak az állatok kezelésében használnak, nyugaton azonban az MRK-k leküzdésére használt egyik legfontosabb hatóanyag. A Colistin-rezisztens baktérium tehát az állatokból került át az emberekbe, ezzel azonban feladta a leckét az amerikai orvosoknak: hogyan győzzenek le egy olyan baktériumot, amely már az emberekbe jutás előtt ellenállóvá válik a humángyógyászatban használt antibiotikumra.

A Colistint az 50-es években fedezték fel, de a 70-es évekig nem nagyon használták, mert annyira toxikus, mérgező. Célzottan néhány kórokozó kezelésére kiváló, mert annyira gyors a hatásában, hogy nagyon kis százalékban alakul ki rezisztencia vele szemben. További előnye, hogy nem szívódik fel, így a hatóanyagra érzékenyeknek sem okoz problémát a Colistinnel kezelt állatok húsának fogyasztása.

Most akkor el kell kezdenünk aggódni? Csikó György, a Szent István Egyetem Gyógyszertani és Méregtani Tanszék egyetemi docense szerint nem:

„Tény, hogy ennek az ellenálló baktériumfajtának a felbukkanása sokkolta a humánorvos-társadalmat, de az állatorvosok már régóta tudtak róla.”

Nem lehet félvállról venni

Az állattartásban alkalmazott antibiotikumok túlzott használatának következtében nem csak az állatokra, de az emberekre is veszélyes MRK-k fejlődhetnek ki. Például úgy, hogy a gyógyszernek ellenálló baktériumok az állatokkal való munkavégzés során az emberrel érintkeznek.

Az antibiotikumokat azért kedvelik az állattartásban, mert képesek elősegíteni a hozamfokozást, azaz segítik az állatok növekedését, valamint fokozzák a hús-, tej- és tojástermelést. Mégpedig úgy, hogy a gyomorban és a bélcsatornában kellemetlenné teszik a környezetet a kórokozók számára, viszont kellemessé a jótékony baktériumoknak.

Az Európai Uniónak persze vannak irányelvei, azt már 1981-től tiltják, hogy hormonokat adjanak hozamfokozásra, a 90-es évektől 2006-ig pedig az antibiotikumok ilyen felhasználását is fokozatosan leállították. Ezzel szemben az Egyesült Államokban az antibiotikumok alkalmazása mind a mai napig bevett gyakorlat a hízómarhák, sertések és baromfi fajok tenyésztése során.

A BBC Panorama nemrég dokumentumfilmet forgatott arról, hogy mi a helyzet az antibiotikumokkal a brit farmokon. Erről szóló posztunkat itt olvashatják el.

Az azonban problémát jelenthet, ha ezeket a gyógyszereket nagy mennyiségben és intenzíven használják. Ugyanis a mikrobák és a baktériumok nem csak gyorsan szaporodnak, de közben genetikailag is módosulhatnak, és ki tudnak alakítani olyan védekező stratégiákat, amelyek segítségével ellen tudnak állni az antibiotikumoknak.

Sőt, az egyes baktériumfajok ezeket az információkat képesek egymás között átadni, így gyorsan adaptálódhatnak az antibiotikumokkal szemben. Azonban amilyen gyorsan tanulnak, olyan gyorsan felejtenek is: antibiotikum-mentes környezetben ez a védekezési mechanizmus egyszerűen törlődik a kórokozókból.

Ahogy minden tagállam, úgy Magyarország is küld rendszeresen jelentést az Európai Unió felé a gyógyszerhasználatról, amelyről az európai szakhatóságok statisztikát vezetnek és minden évben jelentést is adnak ki. Nem lehetünk büszkék az eredményeinkre, ugyanis Ciprus, Olaszország vagy Spanyolország mellett Magyarország évek óta ott szerepel a harmadik helyen, mint az 1 kg állati termék előállítása során legtöbb antibiotikumot használó ország.

Csikó György szerint jó lenne legalább az európai átlagra visszamenni. Mint sok más esetben, itt is a skandináv országok járnak az élen, ahol már a 80-as évek közepén elkezdték az antibiotikumok felelősségteljes alkalmazását.

Vannak alternatívák

Csikó György több megoldást lát a helyzetre. Az egyik az antibiotikumok ésszerű és átgondolt használata, amelynek során a fertőző betegségek megelőzésén van a hangsúly. Dániában ezt államilag ösztönzik, mégpedig úgy, hogy aki oltóanyagot vesz, annak nem kell áfát fizetnie.

Az antibiotikumok közül a penicillin származékokra alacsony az áfa, míg az emberi szempontból a rezisztencia kialakulására kritikus gyógyszereknél, például a fluorokinolonoknál már magas az áfa. Emiatt a gazdák csak akkor veszik meg a drágább gyógyszert, ha nagy a baj.

Ez azért is jó módszer, mert itt azért gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni. Az állattartók igyekeznek minél kisebb költséggel minél nagyobb haszonra szert tenni. Ésha az olcsóbb megoldást az antibiotikum jelenti, akkor azt fogják választani.

Egy másik út az lehetne, ha olyan új gyógyszereket fejlesztenének ki, amelyek az ellenálló baktériumok ellen is hatékonyak. A gyógyszergyárak azonban csak kevés új hatóanyagot tudnak bevezetni, mert ez nagyon drága és időigényes folyamat.

„A 60-as, 70-es évek a vegyi anyagokban való tobzódást jelentette”, mondja Csikó, mostanra azonban lényegesen többe kerül a gyógyszerek fejlesztése, mint korábban. A köztes megoldást a már meglévő hatóanyagok továbbfejlesztése jelenthetné, aminek során növelnék a hatékonyságukat.

A budapesti Szent István Egyetemen működő munkacsoportban is inkább ezt az irányt követik és a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. A kutatók azt vizsgálják, hogy a már forgalomban lévő takarmány-kiegészítőkkel hogyan növelhetnék az állatok ellenálló-képességét.

Természetesen ezek sem helyettesítenék teljes mértékben az antibiotikumokat, főleg egy fertőzött és súlyosan beteg állat esetében, azonban, ha tényleg működnek, kevesebb állat lesz beteg, hamarabb gyógyulnak és egységesebb lesz a védettség a csoportban. Így csak kisebb mennyiségben lesz szükség antibiotikumra.

Mivel intenzív kutatás még nem volt ezen a területen, a munkacsoport egyelőre adatokat gyűjt, áttörés ezen a téren később várható.

D. Kovács Ildikó

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.