Kevesebb mint 2%-os társasági adó? Csak a pálmafák hiányoznak a GE Hungary tavalyi beszámolójából

A világ legnagyobb szemfényvesztéseinek toplistájába esélyes a Fidesz-kormány multiellenes retorikája. Számításaink szerint a célzottan jóárasítottnak tűnő növekedési adóhitelnek, plusz az előzetes adójóváírásnak, és persze saját (naná hogy Big Four) könyvvizsgálói kreativitásának köszönhetően akár 1,3 százalékra is lefaragható az amerikai multi General Electric magyar leányának társasági adókulcsa. Ráadásul négyezer milliárd forintos, javarészt Svájcból importált adóalap után adózhat így Magyarországon a GE.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A magyar költségvetés „megmentésén” – más magyarázatok szerint éppenséggel a szétzilálásán – kívül testes adóoptimalizálás is lehetett a célja a General Electric magyar cége bonyolult cégeladási tranzakciójának. Ahogy az Átlátszó korábban már megjósolta: tényleg adóparadicsom lettünk. Legalábbis a kiválasztott, parádés kormányzati kapcsolatokat ápoló nemzetközi nagyvállalatok számára. Mutatjuk, miért.

Első lépés: a magyar parlament 2015 nyarán megszavazta a növekedési adóhitel lehetőségét. Ezzel a nyereségüket egyik évről a másikra legalább meghatszorozó keveseknek a többlet utáni társasági adót a következő két évben, negyedéves részletekben kell csak megfizetniük, ráadásul részletekben. Mi több, az adóalap 90 százalékára további kedvezményeket vehetnek igénybe.

Második lépés: bonyolult vállalati tranzakcióhoz egyes multik feltételes adómegállapítást kérnek a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Ahogyan korábban már megírtuk, az NGM-ben adótitokra hivatkozva nem árulják el, mely cégek kértek feltételes adómegállapítást 2014-2015-ben, mindössze az eljárások számát tudhattuk meg: e szerint a két év alatt 150 ilyen ügyben hoztak határozatot.

A NAV-ügyet kirobbantó Horváth András és névtelenséget kérő egykori kollégái éppen a feltételes adómegállapítást emlegették elsősorban, mint ahol tapasztalatuk szerint tetten érhető a multik, s adott esetben az őket képviselő nemzetközi sztárkönyvvizsgálók, a Big Four cégek lobbija.

Harmadik lépés: kezdődhet a cégek osztódása, nemzetközi adásvétele, valós vagy állítólagos jogdíjak, szellemi termékek oda-vissza vásárlása.

Így optimalizál adót a General Electric

A módszer könnyen nyomon követhető a General Electric magyarországi leányvállalata, a GE Hungary Kft. tavalyi pénzügyi beszámolója kiegészítő mellékletében. Annak a GE-nek, amely a NER-rel amúgy is selymes viszonyban áll: a cégcsoporttól vette meg például a magyar állam tavaly a Budapest Bankot 700 millió dollárért.

A pénzügy beszámoló szerint a GE Hungary tavaly november 2-án megvásárolta a pár hónappal korábban alakult svájci GE Energy Switzerland GmbH-t a GE Energy Europe BV-től 40 ezer svájci frankért. A magyar kft a tulajdonába került svájci cég részére örökös hozzáférést adott különféle szerzői jogokhoz: ügyfélkapcsolatokhoz, technológiához, folyamatszabályozó utasításokhoz.

Majd még aznap „piaci áron” értékesítette a svájci vállalkozást az eredetileg tulajdonos GE Energy Europe BV-nek, amely azonban vételárat azonban nem készpénzben, hanem „kölcsönszerződésekhez kapcsolódó pénzkövetelések” átruházásával egyenlítette ki.

A mérlegben a GE Hungary a vállalatszervezés ésszerűsítésével indokolt – konkrétan azzal, hogy miután a GE felvásárolta az Alstom cég energia üzletágát, a meglévő hasonló funkciókat az Alstom svájci központjába telepíti.

Erre nem találtak kevésbé kacifántos megoldást? – egyebek mellett ezt kérdeztük a GE Hungarytól, ahol azonban csak az éves beszámolót, illetve a menedzsment korábbi MTI-nyilatkozatát ajánlották a figyelmünkbe.

Kapcsolódó cikkek

Multira szabták a növekedési adóhitelt?

A forgóajtó lovagjai: a multifaló NER és a nemzetközi sztárkönyvvizsgálók románca

Volt NAV-vezető a bíróságon: 40 milliárdos ügyet tussolt el a felsővezetés

Horváth András: Európai cégek és multik is érintettek korrupciós ügyekben

3550 milliárd forintos nyereség eltüntetése

A GE Hungary forgalma tavaly 4400 milliárd forintra nőtt a 2014-es 1524 milliárdról, 14 milliárdos veszteségük pedig 3550 milliárdos profitba fordult – amit, nem csak az utolsó fillérig, de még 99 milliárd eredménytartalékkal megfejelve osztaléknak szavazott meg a társaság.

Minden feltétel adott a növekedési adóhitel igénybevételéhez.

A növekedés oroszlánrészét az egy nap alatt lezavart svájci üzlet adta. Szintén a kiegészítő mellékletben olvasható, hogy az első ügylet (a cégvétel és a jogdíjak átadása) nyomán 2360 milliárd forint árbevételt, a második tranzakció (a svájci cég eladása) után 1860 milliárd forint rendkívüli eredményt könyvelt el a magyar GE.

Mivel a jogdíjak eladása 50 százalékos adókedvezményt élvez, eleve csak 9,5 százalék az első tétel társasági adóalapja (a másodiké elvileg 19 százalék marad, a két tranzakció „átlaga” 12,5 százalék). Erre a csökkentett adóra lényegében automatikusan jár a kétéves haladék és a részletfizetés, ráadásul az adózó 90 százalékos további adókedvezményt is igénybe vehet. Vagyis a társasági adókulcs akár 1,3 százalékig is csökkenthető – a Kajmán-szigeteken pirulnak.

A tavalyi mérleg közzététele után az első cikkek még a magyar költségvetés megmentőjeként méltatták a GE-t. A 444 elemzése szerint a GE Hungary 4087 milliárdos adózás előtti eredménye meghaladja a magyar GDP tíz százalékát, az adófizetési kötelezettségként jelzett 530 milliárd pedig az ország költségvetési bevételei 5 százaléka.

Történetesen egyébként csaknem annyi, mint amennyire (542 milliárdra) az NGM közleménye szerint magyarországi cégek 2015-ben mindösszesen növekedési adóhitelt igénybe vettek.

Utóbb ugyanezen számok alapján ellentétes következtetésre jutott ugyanakkor a Magyar Nemzet, amely szerint a kétéves csúsztatás éppen, hogy szétzilálja a költségvetést.

Reméltük, hogy a Központi Statisztikai Hivatal segíthet eloszlatni a homályt. A KSH ugyanis rendszeresen beszámol az EU Eurostatjának a magyar adóbevételekről, ezért azt tudakoltuk: a tavalyi társasági adóbevételeket melyik évre és mekkora összegben számolták el az úgynevezett EPD-jelentésben.

A KSH válaszából az sejlik föl, hogy a növekedési adóhitel-ügyben uniós szinten is akadnak gondok:

„A növekedési adóhitel statisztikai elszámolásával kapcsolatban több módszertani probléma is felmerült, amelyeket az Eurostat-tal az EDP jelentés lezárása előtt nem sikerült tisztázni, ezért az EDP jelentésben ezen a címen költségvetési bevételt 2015-re egyáltalán nem számoltunk el.

A növekedési adóhitelből a bevételek pénzforgalmilag 2016-2017-ben folynak be, tudomásunk szerint az első részletet az adózók februárban befizették (a májusi befizetésekről még nincs információnk).

A statisztikai elszámolás szempontjából a fő bizonytalanságot az esetleges adókedvezmény igénybevétele jelenti, amely a jogszabály szerint elérheti az adókötelezettség akár 90%-át is.”

Mindeközben azonban a magyar kormány a GE adófizetési kötelezettségét (a kétéves részletfizetési kedvezmény szerint) teljes összegben szépen betervezte mind a 2016-os, mind a 2017-es költségvetésbe, értelemszerűen el is költve azt. Nagyrészt ez a bevétel szolgál egyébként a KLIK és az egészségügy többletforrásainak, valamint a CSOK-nak a fedezetéül.

Ezzel azonban több gond is van. Ha a GE végül igénybe veszi a 90%-os adókedvezményt, ez a bevétel értelemszerűen nem folyik be, vagyis jelentősen növekszik a költségvetés hiánya, mind pénzforgalmi, mind pedig eredményszemléletben. Ha viszont nem érvényesíti a kedvezményt a GE, akkor élesen el fog válni egymástól az EU által figyelt eredményszemléletű hiány és a pénzfogalmi hiány – aminek az eredményeként 2017-ben visszakerülhet Magyarország a túlzott deficit eljárás hatálya alá.

Arról nem is beszélve, hogy az egész konstrukciót az Európai Bizottság könnyen tiltott állami támogatásnak minősítheti.

Ahol még alighanem fejtörést okoz a tavalyi GE-tranzakció, az Svájc lehet. Ami ugyanis a magyar oldalon bevétel, illetve rendkívüli eredmény, az az alpesi országban jegyzett GE-cégnél költség – ami levonható az ottani adóalapból. Márpedig 4220 milliárd forintnak megfelelő svájci frankkal alighanem a zürichi adófizetők is tudnának mit kezdeni.

Rádi Antónia

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.