A jó gazda gondossága – újabb furcsaságok a Nyíregyháza-Sóstó-fejlesztés körül

Költségvetési csalás gyanúja miatt tavaly novemberben nyomozást rendelt el a Nyíregyházi Járási Ügyészség a botrányos nyíregyházi Sóstó-projekt ügyében. Időközben újabb dokumentumok kerültek a birtokunkba, amelyekből többek között az is kiderül, a projektet már a tervezési szakaszban meghekkelték.

Előzmények

Kétes sikerű uniós projektek: végigjártuk a nyíregyházi pénznyelőt

Pofátlanul túlárazott projektek, feketefoglalkoztatás – így költik el Nyíregyházán az uniós milliárdokat

Kérdéses törvényességű módon üzemeltet közterületi térfigyelő kamerákat egy önkormányzati cég Nyíregyházán

„Kész volt minden, csak a cigányok széthordták” – lepusztult és életveszélyes a tavaly felújított játszótér a Huszár-telepen

A hozzánk eljutott dokumentumok, engedélyes tervek, valamint a sóstói pályázat dokumentációja alapján az látszik, hogy már a projekt előkészítése során, az engedélyezési tervek készítésének időszakában is történtek furcsaságok. Így például valószínűsíthető, hogy az önkormányzat jóval a tényleges teljesítés előtt fizetett ki 50 millió forintot a tervezésre.

A nyíregyházi önkormányzat 2012. október 15-én kötött nettó 49,5 millió forintért tervezési szerződést a Fatum Property  Kft-vel a sóstói fejlesztésre. Akkor arra hivatkozva kerülték ki a nyílt közbeszerzést, hogy a Fatum Property kizárólagos joga a tervezés, mivel a megyei önkormányzat által alapított Esélyt az Ifjúságért Alapítvánnyal (EIA) korábban kötött szerződés alapján a Fatum készítette el a fejlesztés koncepciót és az elvi építési tervdokumentációt.

A nyilvántartásban valóban találtunk egy elvi engedélyt – ez azonban nem a sóstói beruházásra, hanem az alapítvány tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozott, és a szerződés aláírását megelőző napon (!) vált jogerőssé.

Egy általunk indított, az EIA által kezelt közérdekből nyilvános adatok megszerzését célzó perben kiderült: az alapítvány iratanyaga 2010-ig erősen hiányos.

A város jelenlegi polgármestere, Kovács Ferenc elnökölte 2009-2011 között az alapítvány kuratóriumát; a hivatalos verzió szerint éppen ebben az időszakban kötött az alapítvány és a Fatum Property támogatói szerződést a Sóstó-fejlesztés koncepció és az elvi engedélyes tervdokumentáció elkészítésre. Erre vonatkozóan viszont semmilyen, a munka elvégzését bizonyító dokumentumot nem sikerült fellelnünk.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a korábbi, Csabai Lászlóné vezette (MSZP-s többségű) önkormányzat 2009 októberében már rendelkezik a Sóstóra vonatkozó fejlesztési koncepcióval: a több száz oldalas dokumentumot 20 millió forintért készítette el az EconoConsult Kft. Ennek ismeretében érthetetlen, hogy az EIA kuratóriumi elnöke 2010-ben miért köt szerződést a Fatum Property-vel ugyanerre a feladatra.

Azt kizárhatjuk, hogy Kovács Ferenc ne tudott volna a kész koncepcióról, hiszen ebben az időben főállásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat jogtanácsosaként dolgozik. Mivel 2012 októbere előttről semmilyen érdemi információ nincs a Fátum által készített anyagokról, felmerül a kérdés, hogyan tudott ezekkel a város a fejlesztési forrásokra pályázni.

Komplett tervek 15 nap alatt

Ilyen előzmények után kötött 2012. október 15-én az akkor már Kovács Ferenc vezette nyíregyházi önkormányzat a Fatum Property Kft-vel szerződést a „Fenntartható, komplex szolgáltatásfejlesztés és funkcióbővítés Sóstó-Gyógyfürdőn” nevű projekt engedélyes építési tervdokumentációjának elkészítésre.

A megállapodás értelmében a Fátumnak 15 napja volt arra, hogy elkészítse a projektterveket, és elkezdje az engedélyeztetési folyamatot.  A végteljesítésre, azaz az építési engedély megszerzésre 2013. január 31. volt a határidő.

Ezt a szerződést 2013. január 31-én módosítják, és a véghatáridőre vonatkozó dátumot eljárási nehézségekre hivatkozva kiveszik a szövegből. A módosított szerződésben a felek nem kötnek ki új véghatáridőt, viszont a megrendelő önkormányzat nyilatkozik, hogy a Fatum Property Kft. az eredeti szerződésben vállalt részhatáridőt szerződésszerűen teljesítette – vagyis 2012. október 30-án átadta az önkormányzatnak a teljes tervdokumentációt, illetve benyújtotta az engedélyes terveket a hatóságnak.

A Fatum Property a Kovács Ferenc által aláírt teljesítésigazolás alapján 2012. október 30-án számlázott, az önkormányzat pedig november 29-én kifizetett 50 millió forintot a cégnek.

Az építésügyi engedélyekhez benyújtandó terv kötelező tartalmi elemeit a szerződés aláírásakor hatályos 37/2007. (XII.13) ÖTM rendelet 5. melléklete határozta meg, így többek közt az engedélyezésre benyújtott tervdokumentációnak tartalmaznia kellett a szakági, villamos, tűzvédelmi, felvonó, talajmechanikai szakvéleményeket és terveket.

Viszont a birtokunkba került tervek egy része jóval a szerződésben vállalt és leigazolt határidőn túl készült el. Sőt, van olyan tervelem, ami a kifizetés után három hónappal állt csak a megrendelő rendelkezésre.

A törvény szigora

2009-ben két Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő tett feljelentést a Sóstó Zrt. akkori ügyvezetője ellen, mivel teljesítés nélkül utalt át egy másik önkormányzati cégnek megközelítőleg 14 millió forintot. A szerződések egy informatikai rendszer beüzemelésre vonatkoztak.

A bíróság végül az ügyvezetőt egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A bíró indoklásában kiemelte: „(…) a Zrt. vezetőjének teljes mértékben tisztában kellett lennie azzal, hogy a szerződés szerint olyan beruházást nem fizethet ki, amely nincsen elvégezve, vagyis szerződésellenes, ezzel bűncselekményt megvalósító, tudatos cselekvés volt a számla kifizetése”.

Az élményfürdő tűzvédelmi műszaki leírása például a dokumentumon szereplő dátum szerint a teljesítés leigazolása után egy hónappal, 2012 decemberében lett kész; az épületvillamossági tervek, amelyeket a Hungaroproject Mérnökiroda Kft. készített a Fatum megbízásból, 2013 februárjában, a felvonó tervei pedig csak 2013. január 24-én készültek el.

De az alapozási terveket alátámasztó talajvizsgálati szakértői jelentések kapcsán sem stimmelnek az időpontok. A birtokunkba lévő dokumentumok szerint a fúrásokat, szondázásokat 2012. október 27-én és 29-én végezték el a NyírGeo Kft. szakemberei.

Ehhez képest – legalábbis a teljesítési igazolások szerint – a Fatum a talajvizsgálat másnapján, 2012. október 30-án már komplett terveket nyújtott be a hatóságnak.

Maga az engedélyezési eljárás Nyíregyházán kezdődött el, de egy jogszabályváltozás miatt – kijelölés alapján – Kemecse Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzője folytatta le azt. Az eljárás 2012. december 7-én kezdődött meg, a projekt végül 2013 márciusában kapott építés engedélyt.

Egy nagyvonalú megrendelő

Más ügyekben is feltűnően előzékeny volt az önkormányzat a sóstói fejlesztésben közreműködő vállalkozásokkal. Így például az önkormányzat a hálózatfejlesztés díjak megfizetésének könnyítésével juttatta plusz profithoz a konzorciumot – ezek a díjak egyébként a vállalási összeg részét képezték, így a kivitelezőt terhelték volna.

Az ún. Pálinkaház gázellátását például nem az épület előtt futó gerincvezetékről, hanem – meglehetősen szokatlanul, de a kivitelezőnek jelentős megtakarítást eredményező módon – a szomszédos ingatlanon található épület, a Múzeumfalu hálózatáról oldották meg. Noha a tervekben a „normál” bekötés szerepelt, az önkormányzat engedélyezte a buhera megoldást.

Így viszont a kivitelezőt terhelő hálózatfejlesztési díj csupán 20 ezer forint lett, a normál bekötéssel járó több millió helyett.

Az már csak hab a tortán, hogy a szomszédba vezető „szekunder” vezetékeket jóval a tervek benyújtása előtt kiépítették. Ezzel együtt az épületre csak az átadás után egy évvel kapott az önkormányzat használatbavételi engedélyt.

A közpénzek ésszerű felhasználása

A Sóstó-projektben nem ritka az ilyen furcsaság: előfordul, hogy a tervekben előírt nyolc centi vastagságú térkő csak a széleken van lerakva – a belső részeken már csak hat centi a kő vastagsága.

A csónakázótavi híd felújításánál több millió forint értékben szerepelnek olyan tételek, amelyekre semmi szükség nem volt, így nem is csinálta meg a vállalkozó.

A pálmát itt egyértelműen a csónakház 20 milliós felújítása viszi, ahol olyan munkát is megrendelt az önkormányzat, amit nem kellett elvégezni. Ezt a szerződést az átadás, és a botrányt kirobbantó cikkünk megjelenése után egy hónappal, 2015. november 23-án módosították:

„Vállalkozó és Műszaki ellenőr műszaki átadás-átvételi eljárás és teljesítési igazolás kiállítása során részletesen megvizsgálta Vállalkozó tényleges teljesítését. Megállapítást nyert, hogy Vállalkozónak az alábbi költségvetési tétel szerinti munkák elvégzése a tényleges állapot feltárását követően műszaki-szakmai szempontból nem volt indokolt, ebből következően a közpénzek ésszerű felhasználása alapelvét is betartva ezen munkák elvégzését a műszaki ellenőr nem kérte (elmaradó munka). Érintett tétel: Cölöpalapozás Icos- Veder fúrási technológiával; Anyag + Díj összesen: 1.069.500,- Ft + ÁFA”

A közpénzek ésszerű felhasználását figyelembe véve a műszaki ellenőr a csónakház előtti stég cölöpalapozásának kivételével az összes többi tételt mint jól teljesítetett elfogadta: így a 650 ezerért elszámolt 7 500 forintos lámpákat, a nyolcezer forintos LED csíkot 80 ezerért stb.

Kétes sikerű uniós projektek: végigjártuk a nyíregyházi pénznyelőt from atlatszo.hu on Vimeo.

De a műszaki ellenőr szerint beépítésre kerültek a „HEB gerendák és a 80×80 mm-es zártacél szerkezetek-tartók” is, potom 1 millió 400 ezerért – holott a valóságban a meglevő tartószerkezetre barkácsoltak valamit a terv nélkül dolgozó al-allvállakozók.

A műszaki ellenőr szerint valóban kihelyeztek két darab információs táblát 800 ezer forintért – igaz, a táblák vagy egy éve kint vannak, mivel a projekt első ütemében állították fel őket.

Hogy hol van a 405 ezer forintot érőegyedi acélszerkezetű homlokzati dísz, talán az önkormányzat tudja, hisz átvette ezt a tételt is hibátlanul – mi viszont nem találtunk ilyet. Hacsak nem az épület homlokzatára ragasztott, fémes hatású, valójában hungarocellből készült feliratról van szó.

Móricz Csaba

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.