Az elnök korábbi bizalmas munkatársa cégével szerződött a Budapesti Ügyvédi Kamara vállalkozása, amelyben az elnök régi ismerősének fia az ügyvezető – de nem ezért nyomoz a rendőrség, hanem azt vizsgálja, hogy a kamara a tagság pénzét célszerűen használta-e fel. Eközben Fidesz-közelinek mondott, de valójában a Fideszen belüli törésvonalakat is tükröző csapat sürgölődése nyomán jelenleg van is elnöke a Kamarának, meg nincs is. A helyzet rendezésére ötpártilag elfogadott jogszabály nem ír elő határidőt az ex-lex állapot megszüntetésére, mindenesetre már három párhuzamos bírósági eljárásban próbálják a szereplők az igazukat érvényesíteni.
„Fenntartjuk a 140 éves önkormányzatiságot” – ezt Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke mondta az Átlátszónak, magyarázva a múlt heti elnökségi határozatot, amelyben a Győr-Moson-Sopron megyei kamara elnökét bízták meg a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöki teendőinek ellátásával. Réti Lászlót, a BÜK tavaly újraválasztott elnökét ezek szerint kiskorúsították – ám ez nem függ össze azzal, hogy az általa szignált szerződések miatt hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda. Vagy mégis? – ennek jártunk utána.
Jogászberkekben alig tudják elhinni, hogy hamarosan felügyeleti biztos kerülhet a BÜK élére – bár az intézmény szerepel az ügyvédi törvényben, nem gondolták, hogy egyszer be is kell majd vezetni. Pedig Trócsányi László igazságügyminiszter keresetben kérte a Fővárosi Törvényszéket, nevezze ki jelöltjét. Hogy kicsoda az illető, kérdeztük Bánátit, de csak annyit árult el, budapesti ügyvéd, aki nem visel tisztséget a BÜK-ben, és jelölt sem volt a legutóbbi tisztújításon.
Lehet hőkölni, hogy a NER államosítja az ügyvédi kamarát, de a helyzet ennél bonyolultabb. Egy, a Fidesztől kétségtelenül nem túl távoli csapat, az úgynevezett Ügyvédi Összefogás 2014 hatalomátvételre készült a tavalyi kamarai tisztújításon, de jelöltjeik rendre alulmaradtak.
Giró-Szász, Martonyi – illusztris nevek szerepeltek az összefogásos jelöltek között (Giró-Szász János a volt kormányszóvivő unokatestvére, Martonyi Zoltán a korábbi külügyminiszter fia), de indultak a közmegbízásokkal tömött Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda frontemberei, a kormánypárti városok közműcégeiben ügyködő Szabó Iván, továbbá a korábbi igazságügyi közigazgatási államtitkár, Gál András Levente irodatársa, Bendzsel-Varga Katalin.
A vesztes csapat eljárási szabálytalanságokra hivatkozva megtámadta az eredményt a bíróságon: a nemrégiben megszületett jogerős ítélet megsemmisítette a tavalyi tisztújítást.
De mi történjék a következő választásig? – kezdtek jogászkodni a jogászok. A kamarai “hivatalos” álláspont az volt, hogy addig vinné az ügyeket a jelenlegi vezetés, lévén a törvény szerint mandátumuk a következő tisztújításig tart, ebbe azonban az Összefogás nem ment bele, s Trócsányi állásfoglalását kérte.
Közben ötpárti konszenzussal, nyilvánvalóan kifejezetten a mostani budapesti balhéra írt javaslattal módosította a T. Ház az ügyvédi törvényt, miszerint hasonló interregnumok idején a Magyar Ügyvédi Kamara köteles átmeneti vezetőt jelölni – ez lesz a múlt szerdán kiszemelt győri Havasi Dezső. Ő azonban nem a tisztújításig, hanem csak addig viszi a boltot, amíg a bíróság nem dönt Trócsányi felügyeleti biztosáról.
A sztárügyvéd nehéz napjai
Réti László az ítélettel megsemmisített mandátumú elnök szintén az ügyvédvilág nagyvada, irodája a PriceWaterhouseCoopers (PWC) nemzetközi könyvvizsgáló magyarországi jogi partnere. Mégis nehéz napok járnak rá, és nemcsak a tisztújítás körüli ügyek miatt.
A BÜK főtikára, Papp Géza idén márciusban feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen Réti és Takács Dániel, a BÜK-tulajdonú JogTudorPlusz Ügyvédi Szolgáltató Kft. ügyvezetője ellen. A birtokunkban lévő feljelentés szerint az elnök és az ügyvezető a kamara számára fölösleges és előnytelen szerződéseket kötött, ezért a kamara tagságát százmilliót meghaladó vagyoni kár érte.
A kisebb tételek között szerepel a JogTudorPlusz és a TaxArt 2005 Kft. között 2013 végén kötött havi nettó 800 ezer forint díjazásról szóló tanácsadási szerződés. A szerződést két hónap múlva felbontották, ekkortól viszont a maga a BÜK szerződött azonos tartalommal – igaz, “csak” nettó 600 ezer forintért – a TaxArttal. Információink szerint a BÜK egyébként – ezt a két hónapot leszámítva – 2010 óta, tehát Réti kamarai elnökké választása óta folyamatosan szerződésben állt TaxArttal.
A szerződés szerint a TaxArt ezért a díjazásért az alábbi területeken ad tanácsot a kamarának: általános üzletvezetés, szervezetfejlesztés, adóoptimalizálás, külső szervezetekkel való kapcsolattartás, külső könyvvezetés, de egyedi megbízás alapján a cégképviselet is feladata. Papp szerint a kamara számára ezek teljesen fölösleges tevékenységek: a BÜK gazdálkodási tevékenységet nem folytat, viszont saját 4 fős pénzügy pénzügyi apparátusa van.
Réti ezzel szemben ódákat zeng a cégről, az Átlátszó kérdésére írt válasza szerint például “az elnökség külön köszönetét nyilatkoztatta ki több közgyűlési jelentésében is. A cégtulajdonos-munkatárs felépítette a kamara modern számviteli rendszerét, folyamatosan végzi folyamatainak minőségbiztosítási jellegű fejlesztését, a pénzügyi folyamatok IT-támogatásának specifikálását, személyesen részt vesz a pénzügyi-gazdasági terület napi munkájában. 2009 és 2013 között kb. 100 milliós dologi költségcsökkentési programot valósított meg.”
Nyomozó lesz a talpán, aki igazságot tesz a két mondás alapján. Ugyanakkor felvethet némi összeférhetetlenségi aggályt, hogy a kamara részéről a teljesítéseket az a Wodzinsky Andrásné főkönyvelő igazolja, aki 2008-tól 2014 júliusáig tulajdonos volt a TaxArt-ban. (Wodzinskynét Réti vette fel a BÜK-höz nem sokkal azután, hogy felmondott az addigi főkönyvelő.)
A Taxart 21,9 millió forintos tavalyi árbevételének közel fele mindenesetre a kamarától (vagy cégétől) származott. A kft jelenleg a Hunyad-család érdekeltsége: Hunyad Ákosé, Hunyad Rékáé, illetve édesanyjuké, Hunyadné Szűts Veronikáé. Hunyadné 2001-2005-ben a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. pénzügyi igazgatója volt. Réti ügyvédi irodája, a Réti, Antall és Társai 2000 óta a PWC együttműködő irodája és partnere, két PWC-cégben Réti jelenleg is felügyelőbizottsági tag.
Papp Géza főtitkár tavalyi feljegyzése szerint Hunyadné 2010. év vége óta ad tanácsokat a kamarai elnöknek. “Hogy miről, előttem nem ismert, mivel azon részvételem nem biztosított” – írta Papp.
Réti maga sem titkolja az ismertséget, sőt, sajnálja, hogy Hunyadné a neki felkínált gazdasági vezetői állást nem fogadta el. Réti büszke rá és elégedett, hogy Hunyadné cége – egyébiránt a korábbi főtitkár és gazdasági vezető egyetértésével – a BÜK-nek dolgozik. Úgy véli, az efféle megbízás éppúgy bizalmi viszony, mint az ügyvéd vagy a fogorvos, ezért is nem pályáztattak annak idején.
Nem az ismeretlenségből érkezett a TaxArt-tal a kamara nevében szerződő BÜK-cég JogTudorPlus vezetője sem: Takács Dániel – aki a BÜK szolgáltatási igazgatója is – Takács Imrének, az Iparművészeti Múzeum volt főigazgatójának fia. Takács Imre 2006 és 2014 között vezette a múzeumot, Réti pedig 2004-től tíz éven át a múzeum baráti körének elnöke volt. Erre reagálva az elnök Takács Dániel könyvtáros-informatikus végzettségével indokolta alkalmazását, és azt hangsúlyozta, hogy a JogTudorPlus beszámolóját a BÜK közgyűlése hagyja jóvá.
Kicsit nyilvános szerződések
Más nagyságrend a kamara és az Opten, illetve a HVG-Orac Kft. közt létrejött szerződések ügye: a Kamara két évvel ezelőtt elindított Jogtudor programjához mintegy tucatnyi szerződés keretében összesen 488 millió forintért vásárolt a két cégtől, a HVG-Oractól és az Optentől jogi adatbázis-hozzáférést, CD-n és DVD-n jogi szakanyagokat, illetve szakkönyveket.
Papp főtitkár azt állítja, ezen beszerzések jelentős része – leginkább a lemezen vásárolt kommentárok, illetve a könyvek többsége – fölösleges volt. Réti ezzel szemben számos médianyilatkozatában érvelt azzal, hogy a kiadók az off-line termékeket “csomagban” adták az ügyvédek körében kétségtelenül nagy népszerűségnek örvendő online jogtárhoz – így az utóbbi előfizetése olcsóbb lett.
A szerződések teljes tartalma – a kamara elnöke és a szerződések 6.4/a pontja szerint – a BÜK-tagok számára nyilvános. A gyakorlatban a BÜK honlapjának zárt, csak a tagok számára hozzáférhető felületén csak az alapadatok találhatók, ráadásul a szerződések teljes értéke helyett gyakran csak a beszerzett termékek egységára. Így az egyszeri felhasználó számára az ott közölt adatokból nem egykönnyen derül ki, hogy pontosan mit és mennyiért vásárolt a kamara.
A BÜK elnöke azt mondja, a kamara első üzleti tapogatózása idején az online jogi adatbázisok tekintetében piacvezető Complex-szel (Wolters Kluwer Kft.) és az Opten Kft-vel tárgyaltak, majd bejelentkezett a HVG-Orac is – az állami tulajdonú Magyar Közlöny, Lap- és Könyvkiadóval eleve nem számoltak, mivel annak megítélésük szerint nem volt versenyképes minőségű szolgáltatása. Viszont az elnök elmondása alapján a gyengébb pozícióból induló HVG-Orac Kiadót a kamara igyekezett versenyben tartani, mondván, ha nem csak kétszereplős marad a piac, erősebb lesz a kamara alkupozíciója.
A tárgyalási folyamat eredményeképp a kamara 2013 márciusában két szerződést kötött (a szerződéseket a kamara elnöke bocsájtotta rendelkezésünkre): a HVG-Orac-kal évi 21 ezer forintos egységáron minimum 2000 felhasználó számára a Jogkódex Prémium-csomagra, az Optennel 45 ezer forintos egységáron ugyancsak kétezres kontigensre egy, a kamara számára összeállított csomagra. A szerződések egyértelműen csak az online szolgáltatásra vonatkoznak, és a szinte szó szerint megegyeznek.
A HVG-Orac jogtárának listaára évi 125 ezer forint, az Optené a szerződött tartalommal 210 ezer – vagyis mintegy 80 % árengedményt ért el kamara. Igaz, a HVG-Orac már négy előfizetésre is 35 % engedményt kínál.
A megállapodásokban a kamara mellett szerződő fél a Székház Kft., a BÜK és a Magyar Ügyvédi Kamara közös cége. A két szerződést egy hónappal később megszüntették, majd néhány napra rá újakat kötöttek – ekkor már nem a Székház Kft, hanem a BÜK saját cége, a szerződés aláírása előtt két nappal bejegyzett JogTudorPlusz Kft. a harmadik szerződő fél. A cég nevében Takács Dániel ügyvezető jegyzi a megállapodást.
Az új szerződések törzsszövege az online csomagok mellett megemlíti egyéb beszerzések lehetőségét is: „(…) az esetlegesen kapcsolódó könyvbeszerzések részleteit (…) a szerződés mellékletei és kiegészítései, vagy az azokkal azonos hatályú, más dokumentált iratváltások fogják tartalmazni.”
És valóban, a szerződés melléklete szerint a kamara és a JogTudor Plusz a 2000 online előfizetés mellé 24 kommentárt vásárol az Optentől lemezen, 5800 példányban. A birtokunkban lévő két számla alapján a kamara végül 5900 lemezt vett, összesen 57 millió forintért. A piaci árhoz képest itt is jelentős kedvezményt ért el a kamara – más kérdés, hogy a megvásárolt lemezek iránt mérsékelt érdeklődés mutatkozott.
A 2013. 03. 20-án aláírt alapszerződés megkötése után három héttel a kamara és cége új szerződést köt a HVG-ORAC-kal is: ezúttal kommentárokat vásároltak 5800 példányban 93 millióért, az online előfizetés mennyiségét pedig megháromszorozzák, 5800 felhasználóra szerződnek. A szerződésmódosítások révén a kamara tagjai akár mindkét szolgáltató csomagját elérhették.
Egy évvel később módosítják az alapszerződést is: 2014. február 19-én a kamara, illetve a JogTudorPlusz Kft immár 13 ezer előfizető számára vesz online hozzáférést a HVG-Orac-tól nettó 16 millióért. Ugyanazon a napon a JogTudorPlusz 93,3 millióért 11 ezer példányban megvásárolja újra az egy évvel korábban vásárolt kommentárokat – igaz, Réti elnök szerint azok frissített változatáról van szó, de ez a szerződés szövegéből nem derül ki: a címek és a szerzők szóról-szóra megegyeznek.
Tegyük hozzá, a vásárlás pillanatában az első szállítmányból még mintegy 3000 darab van készleten a BÜK-nél.
Két hónappal a megkötése után, 2013 júniusában módosítják az Optennel kötött szerződést is: az új megállapodás értelmében az Opten korlátlan hozzáférést biztosít a BÜK tagjainak a legdrágább csomagjához, cserébe a kamara vállalja, hogy vásárol egyéb tartalmakat is, és egy év alatt összesen minimum 154 milliót költ el az Optennél. Ezt a keretjellegű kontraktust egy évvel később pontosítják: e szerint a kamara 114 millióért kap 6000 online-hozzáférést, 50 millióért pedig 6000 nyomtatott Ptk-szöveget és kommentárt.
A tucatnyi szerződés végeredményeképp 2014 nyarára a Kamara 19 ezer online jogiadatbázis-előfizetéssel rendelkezik, az ingyenes hozzáférés lehetőségét kiterjesztik az alkalmazott ügyvédekre és a jelöltekre is. Eddig a pillanatig kamara a HVG-ORAC-tól két részletben 186 millió forintért vásárol 17 ezer lemezt kommentárokkal – a felhasználók körében mérsékleten kurrens lemezek egyharmada esetében lényegében ugyanazzal a tartalommal.
Beszállítók a tutiban
A HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. nem sokkal a szerződéskötés után ment át tulajdonosváltozáson, mind közvetlen, mind közvetett értelemben.
A HVG-t megjelentető HVG Kiadó Zrt.-nek 2000 óta nincsen érdekeltsége a HVG-Orac-ban, de azt nem lehet mondani, hogy távol állna egymástól a két vállalkozás. A HVG-Orac tavaly májusig 50-50 százalékban a brit hátterű osztrák LexisNexis Verlag ARD Orac GmbH, illetve a budapesti CD Press Kft. tulajdona volt, a bécsi cég 2014. május 12.-én adta át üzletrészét a CD Press-nek. Pár héttel korábban a CD-Press tulajdoni arányai is megváltoztak egy tőkeemelés révén, ekkor lett a hetilap kiadójában vezérigazgató és közvetetten szintén legerősebb tulajdonos Szauer Péteré a számottevően fő üzletrész (ami meghatározó maradt egy idén augusztusi tőkeleszállítás után is).
A CD Press addigi (2011-2013-ban kimutatott) vesztesége 2014 végére 78,7 milliós nyereségbe fordult. Az ügyvédi kamarai beszállító HVG-Orac pedig tavaly (a kamarai szerződés előtti utolsó, 2012-es forgalomnál 180 millió forinttal magasabb) 590 milliós árbevétel mellett 23,4 milliós eredményt és ugyanannyi osztalékot fialt a tulajdonos CD Pressnek.
A budapesti Tóth-család érdekeltségében álló Opten évek óta milliárd feletti, és egyre növekvő árbevételt produkál, 2013-ban és 2014-ben is 200 millió forint osztalékot könyvelhettek el a tulajdonosok.
Itt mindenki fideszes?
Papp főtitkár mind az elnököt, mind a kamara Ellenőrző Bizottságát megkereste a kifogásaival, illetve a vita az ügyekről jelentős részben a BÜK nyilvánossága előtt folyt, illetve folyik most is – furcsa mód egyébként a tagság szinte teljes érdektelensége mellett. Legalábbis az általunk megkérdezett vagy féltucat budapesti ügyvéd a vállát vonogatta, amikor a botrányokról érdeklődtünk.
Holott koránt sem érdektelen, hogy a BÜK-vezetés határozatai érvényesek vagy sem, ad absurdum ügyvédnek számít-e például, akit felvettek a kamarába, netán meg kell ismételni minden tárgyalást, amelyen részt vettek, újra szerkeszteni minden okiratot stb. De ha nem is a hatalomról, “csak” pénzről van szó, akkor sem kicsi a tét: 5500 budapesti ügyvéd (az országos létszám fele) fizet évente 108 ezer, összesen csaknem 600 millió forint tagdíjat.
A kamara elnöke elleni feljelentés, illetve a tavalyi tisztújító közgyűlés határozatainak jogerős megsemmisítése mégis egyre inkább politikai játszmaként kezd föltűnni. „A jelek szerint a Budapesti Ügyvédi Kamara egyre súlyosabb erkölcsi és jogi válságba süllyed.” – írta például nemrég a Magyar Nemzet. Ezt az értelmezést támogatják Réti elnök egyes megnyilatkozásai is: „(…) több jel mutat arra, hogy a fővárosi ügyvédek független demokratikus köztestülete ellen különböző csoportok, személyek összehangolt támadást intéztek” – írja pár héttel ezelőtti közleményében.
Réti értelemszerűen az Ügyvédi Összefogás nevű csoportra céloz – a csoport azon melegében vissza is utasította az elnök állítását. „Papp a legutóbbi kamarai választáson a kamara irányításának megszerzésével próbálkozó kormányközeli ügyvédek nevével fémjelzett Ügyvédi Összefogás előretolt hadoszlopa.” – így egy másik Réti-nyilatkozat.
Kérdés, valóban a pártállam nyomulását kell-e látnunk a két ügy mögött?
Egyrészt nehéz lenne azt mondani, hogy a Rétit támadó csoport különösen távol áll a kormánytól – ebből viszont nem feltétlenül következik, hogy kormánymegbízatással nyomulnak. Az igazságügyi vezetésben otthonosan forgó forrásaink szerint például kifejezetten kínos volt a decens szakmához méltatlannak tűnő, például utcai hengerplakátokon is folytatott tavalyi kampány.
“Nem álltunk mögöttük, igaz, főképp az ügyvédi függetlenség, de részben a nyilvánvaló kötődések miatt nyíltan ellenük sem fordulhattunk” – mondják a NER igazságügyi szakpolitikusaihoz közel álló informátoraink.
Ugyanakkor a 2012-ben a magyar érdemrend tiszti keresztjével kitüntetett jelenlegi(?) elnökről(?) szintén nem mondható, hogy diszkriminálta vagy akárcsak mellőzte volna a kormányzat: 2013-ban például a Réti, Antall és Társai iroda 153 milliós megrendelést kapott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól, szerződtek 70 millióért a BKV-val, és 2014-ben Réti irodája egyike volt annak a hat ügyvédi irodának, amelyek egy 2,3 milliárdos keretszerződés alapján az államot képviselhették a bankokkal szemben a devizahiteles perekben.
A Miniszterelnökség honlapján fellelhető ügyvédi megbízási lista szerint 2014 márciusa és év vége között hatályos keretszerződésük “legfeljebb 60 millió forint” értékre szól, amiért szakértői anyagokat, állásfoglalásokat várt a kancellária.
Kapcsolat és tőke
A kilencvenes évek elején Réti az akkor állami tulajdonú, a médiában pártfinanszírozás-gyanúval többször illetett Magyar Hitel Bank Rt. igazgatóságát erősítette – akkoriban, amikor Töröcskei István a politikai jobboldalt stafírozgató, nemrégiben azonban kegyvesztetté vált bankár volt a vezérigazgató.
Töröcskei, illetve a vele a rendszerváltozást megelőző idők óta együtt mozgó Boros Imre (az első Orbán-kormány PHARE-minisztere) voltaképpen akár Réti mentorainak is tekinthetők. Egykori hitelbankos berkekben legalábbis úgy emlékeznek, ők ajánlották a fiatal ügyvédet a Magyarországon frissen megtelepedő és az MHB-nak is bedolgozó Coopers könyvvizsgáló budapesti főnökei figyelmébe (a Coopers többszöri nemzetközi fúzió nyomán lett PWC utóbb). Egykori MDF-közeli üzletemberek most azt mondták az Átlátszónak: a Boros-Töröcskei páros egy állomáshellyel korábban, a Kulturbank Rt.-ben ismerték meg Rétit (az osztrák-magyar tulajdonú Kulturbank 1990-ben Glatz Ferenc akkori kultuszminiszter ötlete nyomán jött létre Borosék menedzselése mellett).
A klasszikus jogi ügyeket Bálintfy Gábor, a Hír Televízió későbbi alapítója, ingatlanbefektető intézte, a Magyarországon negyven évig nem sűrűn alkalmazott tőzsdei tranzakciókhoz azonban fiatalabb jogászokat kerestek Borosék, s történetesen a kor két legbefolyásosabb politikusának gyermeke fémjelezte irodákat találták meg. Így került a képbe az ifjabb Antall-Réti páros (Antall György Réti cégtársa, a néhai miniszterelnök Antall József fia), valamint Boross Péter későbbi belügyminiszter-miniszterelnök lánya, Boross Ildikó irodája is a Kulturbank környékén.
Az MDF holdudvarában a kilencvenes évek elején ismertté vált, majd (legalábbis részben) Fidesz-közelbe átzsilipelt régi vágású háttérfigurák adják a Regionvest Zrt. derékhadát is, amelyet az 1993-as alapítástól fogva Entz Géza, az Antall-kormány kisebbségügyi államtitkára, a Határon Túli Magyarok Hivatala egykori vezetője irányít. Az igazgatóságban, illetve a felügyelő bizottságban olyan nagyágyúk fordultak meg, mint a vegyépszeres Nagy Elek, az első Orbán-kormány udvari sztrádaépítője, vagy a már emlegetett, utóbb ügynökváddal illetett Boros Imre, vagy Cséfalvay Zoltán, aki a kilencvenes évek elején jegybanki elnöki tanácsadó, 2010-2014-ben gazdasági minisztériumi államtitkár volt.
Réti viszonylag hamar, 1995-ben csatlakozott hozzájuk: előbb az igazgatóságot, majd idén márciusig az fb-t erősítette, utóbbi testületben helyet kapott Antall György is.
Mentorváltás?
A BÜK vezetését támadó Ügyvédi Összefogás csoportról sokszor elhangzott, hogy jelentősek a kormányzati bekötései – a csapat mégis inkább a Fidesz-belharc mostohagyerekei gyülekezetének tűnik.
Meghatározó személyiségük, Bártfai Beatrix, az egyébként annó Papcsák Ferenc volt zuglói polgármestert ügyvédbojtárként foglalkoztató Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda tagja – az iroda névadója, Bártfai volt férje, Sárhegyi Zoltán a Fidesz delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban. Sárhegyiék irodája – személyesen Bártfai Beatrix – képviselte a magyar államot a Sukoró-perben, egy másik irodával közösen kétmilliárd forintot meghaladó megbízási díjért, de korábban is milliárdos értékben nyertek el állami megbízásokat.
Lehet, hogy Sárhegyiék Simicska Lajos emberének számítottak, mint ezt sokan mondják – tény, hogy az Ügyvédi Összefogás 2014-es kampányplakátjai főleg pesti Simicska-féle Mahir-cityposteres oszlopokon jelentek meg. Ha ez így van, akkor ők is a kegyvesztettek táborát kell, hogy gyarapítsák.
Ennek ellentmondani látszik ugyanakkor, hogy ügyvédként ők bábáskodtak a Győri Tibor – Habony Árpád-duó által gründolt Modern Media Group (Lokál) megalapítása körül is: sokan éppen Győri támogatását sejtik a vele kiváló személyes kapcsolatban álló Bártfai mögött. Ha Sárhegyiék esetleg ki is faroltak Simicska mögül az oligarcha-háborúban, tény, hogy az Összefogás mindmáig jellemzően Simicska-újságokban hallatja a hangját.
A Giró-Szász család azonban minden, csak nem Simicskás – magyarázzák a NER-es kremlinológusok, akik szerint ha lehet, még kevésbé csoportosíthatók oda Martonyiék, miközben egyik famílíát sem ismerni a feltörekvő Habony-féle csapat lelkes híveiként sem.
Ráadásul a Völner Pál igazságügyi államtitkár által beterjesztett – a kamarai válság gordiuszi csomóját átvágó – törvénymódosítás sem éppen a két nyertes bírósági ítélet után magát már birtokon belül érezhető Összefogásnak kedvez: egyebek mellett a Fidesz-közeli nyomulástól tartó jogászoknak is időt enged a tisztújításra felkészülésre, hogy Bánátiék ideiglenes BÜK-elnököt jelölhettek.
Nem szokásos ügymenet
Akárhogy is van, az a szimplifikáló magyarázat, amit időnként a kamara elnöke is sejtet, miszerint személye és a köztestület függetlensége elleni politikai támadásról van szó, egy az egyben biztos nem állja meg a helyét. Nem mintha a politika nem örülne további befolyásnak, ellenkezőleg – csakhogy úgy fest, „a” politika ebben a történetben legalább két-három önjáró csoportocskát jelent.
A BÜK esete e tekintetben nem egyedi: „családon belüli erőszak” folyik például a TV2 megszerzése körül is.
Eközben Papp főtitkár feljelentése is különös utat járt be: a hatóságok úgy dobálták egymásnak, mint a forró krumplit. A főtitkár 2015. márciusi beadványát a Központi Nyomozó Főügyészség áttette a Fővárosi Főügyészségre, ez viszont elfogultságot jelentett be, így az ügy tovább utazott a Pest Megyei Főügyészségre, ahol is a Budakörnyéki Járási Ügyészséget jelölték ki az eljárás lefolytatására.
Feltűnő, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség áttételről rendelkező határozata folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatti feljelentésről beszél, noha a főtitkár feljelentése büntetőjogi szempontból nem minősíti az ügyleteket.
Az eljáró ügyész egy hónappal később – bűncselekmény hiánya miatt – elutasította a feljelentést. A főtitkár ezt megpanaszolta, elsősorban arra alapozva, hogy az ügyészség olyan állításokra és tényekre hivatkozva utasította el a feljelentést, melyek nem is szerepelnek abban. A Pest Megyei Főügyészség május 11-i határozata alaposnak találta a panaszt, és utasította a Budakörnyéki Ügyészséget a nyomozás lefolytatására.
A járási ügyészség egy héttel később kelt határozata a nyomozás lefolytatására a BRFK-t jelölte ki – jelenleg az NNI nyomoz ismeretlen tettes ellen, de információink szerint április óta mindössze annyi történt, hogy a főtitkárt kétszer meghallgatták.
Rádi Antónia – Becker András
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon. Tudnivalók itt.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Két éve és idén is megkérdeztük a BGA-tól, hogy mennyi pénzt adott a CÖF-nek. 2022-ben mást mondtak, mint most. Mi lehet vajon a valóság?
A Transparency International kiperelte a Hunguest Hotels Zrt. közel 18 milliárd forintos állami támogatásának iratanyagát, vannak benne gyöngyszemek.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!