Bezárás
Cikkek

Százmilliárdos forrásvesztés az uniós vízügyi fejlesztéseken

Reális az a cél Magyarország számára, hogy 2015 végéig a 2007-2013. között rendelkezésre álló 8200 milliárd forint fennmaradó része is megérkezzen – mondta néhány hónapja Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár. Azonban ez az optimizmus kissé túlzónak látszik, sőt: inkább arra van komoly esély, hogy Magyarország százmilliárd forintnyi nagyságrendben bukjon uniós támogatásokat.

2015 június 30. a végső határidő a 2007-2013 közötti időszakra betervezett uniós források elszámolása szempontjából: azokat a költségeket, amelyek az ebben időszakban elkezdett projektekkel kapcsolatban ezután keletkeznek, már a magyar költségvetésnek kell állnia. A betervezett és elfogadott (allokált) források le nem hívása a mindenkori magyar kormányok legnagyobb mumusa, a rettegett forrásvesztés. Forrásvesztés akkor következik be, ha egy adott operatív programban (TÁMOP, KEOP sat) nem sikerül a teljes rendelkezésre álló keretre pályázatokat kiírni, és a pályázattal le nem kötött keretet sem sikerül átcsoportosítani más operatív programokra vagy más prioritásokra; illetve akkor, ha a konkrét, leszerződött projekteket nem sikerül határidőre megvalósítani. Ez a határidő esetünkben 2015 június 30.

A le nem hívott támogatás önmagában is veszteség, hiszen olyan rendelkezésre álló, de el nem költött „ingyen” forrás, amelyből a pályázók magyar munkaerőt foglalkoztathattak volna, illetve jellemzően magyar árut, szolgáltatást vásárolhattak volna. Ennél is súlyosabb veszteséget jelenthet, hogy a megkezdett, de határidőre el nem számolt projektekre az unió – hacsak nem születik a konkrét projektről külön megállapodás – nem fizet ki támogatást, azok tehát automatikusan átkerülnek a magyar költségvetésbe.

Ráadásul ha olyan projektekről van szó, amelyek derogációval érintett területeken zajlanak – tehát ha az adott területen Magyarország korábban haladékot kapott valamilyen közösségi norma teljesítésére, például az ivóvizek arzénmentesítésére -, a veszteségeket a várható súlyos büntetések is növelik. Márpedig úgy néz ki, éppen a vízminőség-javítást is magába foglaló programmal, azaz a Környezet és Energia Operatív Programmal (KEOP) van nagy baj. Jelen állás szerint, azaz a 2014 április 1-jéig megtörtént kifizetések alapján ugyanis a legnagyobb forrásvesztést az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a regionális vízügyi igazgatóságok fennhatósága alá tartozó vízügyi projektek okozzák majd. (Az OVF 2011 óta a Belügyminisztérium szervezetébe tagozódva működik.)

Vizes prioritások

A 2007-2013-as időszakban a KEOP céljaira (megújuló energiák, hulladékkezelés, vizeink jó kezelése, egyebek) összesen 1500 milliárd forintnyi forrás áll(t) rendelkezésre. A KEOP-ban az árvízi védekezés rendszerét és az ivóvízminőség javítást célzó vízügyi projektek kiemelt súllyal szerepeltek: 2009-től mostanáig 336 milliárd forintnyi forrást allokáltak erre a területre, azaz a jövő június 30-i végső határidőig ennyi pénzt kellene elkölteni ezekre a célokra. Csakhogy a programok 2009-es indulása óta eltelt 5 évben ebből a keretből mindössze 136 milliárd forintot sikerült lehívni, azaz a rendelkezésre álló összeg 40 százalékát. Vagyis a forrásvesztés elkerüléséhez arra lenne szükség, hogy az elkövetkező egy évben a teljes keret 60 százaléka, azaz 200 milliárd forint kerüljön kifizetésre.

keop

Ennek – ahogy az arányokat mutató fenti diagramból is kiolvasható -, nagyon kevés a realitása. Az persze elképzelhető lenne, hogy a kivitelező cégek extra kapacitásokat csoportosítanak át ezekre a területekre. Csakhogy ez pusztán elvi lehetőség: szakértők szerint a rendelkezésre álló komolyabb cégek (víz)építő kapacitásai így is csúcsra vannak járatva, hiszen minden uniós projekteket le kell zárni egy éven belül, rohammunka van a legtöbb területen.

Az alábbi táblázatban a 10 legnagyobb értékű vizes projekt adatai láthatók:

tablazatjo

A táblázatban szereplő 10 projekt összesen 187 milliárd forint értéket képvisel. Mint látszik, a tízből mindössze négy projekt esetében haladja meg a teljesítés mértéke a 67 százalékot: ezt a négy projektet a jövő júniusi határidőre valószínűleg be lehet fejezni. A többi hat projekt esetében az átlagos kifizetés mindössze 22, de a legmagasabb teljesítés is mindössze 29 százalék. A rendszerre rálátó forrásunk szerint gyakorlatilag biztos, hogy ez az összesen 101 milliárd forint értékű projekt nem készül el határidőre, azaz nem lesz elszámolható. Ebből, a de facto már elbukott 101 milliárdból közel 60 milliárdot képviselnek az árvízvédelmi beruházások.

Ezeknek a projektnek az elhúzódása érthető legkevésbé, hiszen az elmúlt években egymást érték a nagy árvizek, és sorra dőltek meg az árvízi rekordok – vagyis nemcsak az uniós finanszírozásból adódó kényszer miatt volt egyre sürgetőbb az árapasztók és egyéb árvízvédelmi beruházások megvalósítása. A beregi komplex árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztésre például 2011 végén írták alá a 33 milliárd forint értékű támogatási szerződést, és még abban az évben megérkezett a szerződés brüsszeli jóváhagyása is – ennek ellenére két és fél év alatt a projekt mindössze 22 százalékát (!) sikerült teljesíteni és kifizetni, vagyis a forrásvesztés elkerüléséhez egy év alatt kéne teljesíteni a hátralévő 78 százalékot. Még nehézkesebben halad a „Tisza hullámtér – nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállítása a szolnoki vasúti híd és Kisköre közötti szakaszon”-nevű projekt. A fejlesztésről öt évvel ezelőtt született döntés, 2010 januárjában pedig aláírták a támogatási szerződést – ennek ellenére a projekt 25 százalékos készültségi szinten van.

Biztos bukónak látszik a Békés megyei ivóvízminőség-javító program a maga 33 milliárd forint értékű támogatási szerződésével, amelyből eddig 9,4 milliárdot hívtak le. Ez 28 százalékos kifizetési arányt mutat, azonban szakértők szerint a projekt messze nem tart itt, ez teljesítés valójában főképp kifizetett előleget takar. Az Országos Vízügyi Felügyelőség által kiírt két részre bontott közbeszerzést csak idén januárban nyerte meg – mások mellett – a Duna Aszfalt Kft., Mészáros és Mészáros Kft. és a Békés Drén Kft. alkotta „Drén-Aqua” Konzorcium. Így összesen szűk másfél év (!) maradt a 34 milliárd forint értékű beruházást megvalósítani.

A pályázati kiírásból legalább egy további furcsaság is kiviláglik: az ajánlattételi felhívás a „Békés Megyei Ivóvízminőség-javító Program” című (…) projekt megvalósításához szükséges tervek elkészítésére és építési munkák elvégzésére …” szól a FIDIC „sárga könyv” alapján . (A „sárga könyv” azt jelenti, hogy a kiviteli engedélyes végső terveket a kivitelező készítteti el és nyújtja be engedélyezésre a hatóságokhoz)  Januárban tehát, szűk másfél évvel a végső elszámolás időpontja előtt még a végleges kivitelezési tervek sem álltak rendelkezésre – ami szakértők szerint önmagában is abszurdum egy ilyen volumenű projekt esetén. Az mindenesetre biztos, hogy a nyertes konzorcium tagjait nem fenyegeti a forrásvesztés kockázata, hiszen ha a projekt nem készül el a rettegett jövő június 30-i határidőre, akkor a teljes szerződött összeget az unió helyett a magyar költségvetés állja.

Becker András

(Folytatjuk)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom