Bajnai Gordon is hallgat a Bilderberg-csoportról

bajnai_redin

A Bilderberg-csoportról született cikksorozatunk magyar érintettjei alapvetően két csoportba sorolhatóak: hallgatók és cáfolók. Pontosabban: hallgatók és hárítók. Előbbiek semmilyen módon nem reagáltak. Utóbbiak pedig néhány soros, az érdemi dolgokra nemigen válaszoló felelettel tudták le a dolgot. Bajnai Gordon a hallgatók csoportjába tartozik.

Az Együtt 2014-PM-et vezető egykori miniszterelnöktől ugyanazt kérdeztük, mint korábban a többi Bilderberg-vendégtől. Nem feltétlenül a rendezvény konkrét, tartalmi részleteinek feltárását vártuk Bajnaitól. (Ámbár egy ilyen jellegű vallomás elől se ugornánk el.) Hanem inkább a Bilderberg-találkozó technikai részleteire lettünk volna kíváncsiak. Ezek megválaszolásával némiképp oszlatni lehetne az eseményt takaró misztikus ködöt.

Milyen módon hívnak meg valakit erre a találkozóra? (Hagyományos levélben, elektronikus módon, szóbelileg, futár útján, egyéb úton?) Bajnai Gordon meghívása hogyan, milyen formában és pontosan mikor történt? Milyen aláíró/meghívó szerepelt rajta? A Bilderberg-csoport vezetősége indítványozza a meghívást, netán a korábbi résztvevők javasolnak neveket? Esetleg a meghívás pusztán az illető jelenlegi, illetve valahai funkciójának (miniszter, bankelnök, képviselő, cégvezető, stb.) szól? A költségeket (utazás, szállás, ellátás) ilyenkor teljes mértékben a szervezők/meghívók állják? Konkrétan melyik szervezet az, amelyikkel erre vonatkozólag meghívott-meghívó vonatkozású megállapodás, szerződés köttetik? (Ha köttetik ilyen szerződés.)

A legtöbb kritika amiatt éri a Bilderberg-találkozókat, hogy az ott történtek nem publikusak. És valóban, nem sok minden szivárog ki az ott zajló tanácskozásokról. Hogyan van ez a diszkréció? A résztvevőkkel aláíratnak valamiféle jogérvényes (megszegése esetén akár jogkövetkezményekkel is járó) titoktartási nyilatkozatot? Vagy a „hallgatási fogadalom” csak afféle gentleman’s agreement, aminek nincs kötelező érvénye? Mi volt az Ön tapasztalata a konferencián foganatosított biztonsági intézkedésekről? Igaz, hogy a meghívottak kísérőt nem vihetnek be a konferencia színhelyére? Illetve, hogy a lehallgató-berendezések után kutatva is átvizsgálnak mindenkit különböző elektronikus módon? Aki egyszer részt vett ilyen konferencián, azzal a Bilderberg-csoport később is kapcsolatban marad? Tehát kap az illető valamiféle tájékoztató anyagokat, belső hírleveleket a szervezettől, stb? – faggattuk a politikust. Bajnai hallgatott, amit mi, információéhes újságíróként őszintén fájlalunk. De vajon a maga szempontjából helyesen tette-e ezt?

Evidens, hogy a Bilderberg-találkozón összegyűlő vendégek többségében hatalmas és befolyásos emberek. De ebből nem következik, hogy egy ilyen találkozón való részvétel bárkiből hatalmas és befolyásos embert csinál. Vagy a meglévő hatalmát, befolyását automatikusan növelné. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Bilderberg-jelenléttől Bajnai vagyona és pártjának népszerűsége ugrásszerű gyarapodásnak indulna. Az pedig végképp a paranoid thriller műfajába sorolandó, hogy Bajnait itt kijelölték és kiképezték arra, hogy a Háttérhatalom prokonzuljaként átvegye Magyarországot. Valójában épp az a szituáció iróniája, hogy a találkozón való részvétel egy kisállam kis politikusa számára semmilyen látható, érzékelhető előnnyel nem jár. Hátránnyal, kompromittáló mozzanattal annál inkább.

A Kósáné Kovács Magdának tulajdonított bölcsességet parafrazálva: a konteók világában nem kell összeesküvőnek lenni, elég annak látszani. De nevezhetnénk mindezt Bilderberg-csapdának is. Jönnek a szenzációs (s persze bizonyíthatatlan) leleplezések arról, hogy micsoda terveket főztek ki itt. Meg célzatos tudósítások arról, hogy újabb titkos találkozón vesz részt Bajnai. A „pláne” ezekben a találkozókban, hogy igazából nem titkosak. Pontosabban legfeljebb a tartalmuk az, a létük semmiképp. Ha tényleg lenne valamilyen összeesküvés, annak vezetői nyilván találnának módot: úgy igazítsák el a helyi emberüket, hogy senki ne tudja meg. Másokkal Bajnai előzékenyebb volt, persze a konteóhívőket ez az érdemi konkrétumokban nemigen bővelkedő interjú aligha győzte meg. Miként valószínűleg az erőletett poénkodás sem.

Egy politikus iránytűje a kampány-haszonelv. Kérdés: nyert-e Bajnai valamit azzal, hogy részt vett a konferencián? Kimondhatjuk, hogy nem. Veszteni azonban veszthet abból a kevés potenciális bázisából, ami még van neki. Egy átlagembernek (ha egyáltalán foglalkozik még a politikával) valami olyasmi – vagy még durvább – juthat eszébe erről a Bilderberg-turnéról, mint Jászberényi Sándornak Konrád György legutóbbi művéről. Jelesül:

„…elkeserítő, hogy a modern liberalizmus meghatározó gondolkodója (belülről kifelé nézve:) a külső segítségben bízik, ezt látja megoldásnak a jelenlegi politikai helyzetre, holott nyilvánvaló, hogy a magyar liberális értelmiséget ugyanannyi – vagy több – felelősség terheli.”

Ergo, az ilyen dolgok csak megerősítik a sztereotípiákat, hogy a liberális és/vagy liberálisnak tartott közszereplők gyökértelenek, nincs társadalmi bázisuk, így mindig külső beavatkozásért fohászkodnak. Bajnai kétféle módon tudta volna előnyére fordítani a meghívásból adódó helyzetet. Az egyik: a transzparenciahiányra, illetve a belőle eredő hitelesség-veszélyeztetésre tekintettel visszautasítja az invitálást. Mindig nagyobbat üt, ha valaki elutasítja az Oscar-díjat, mintha átveszi. A másik pedig, ha elmegy, aztán – mint afféle politikusi Snowden-klón – szépen elpofázza, mi volt odabent. Hogy titoktartást ígért? És akkor mi van? Ugyan mi fog történni? Kilövi egy drón a limuzinját? Elhurcolják Guantanamóra?

Az összeesküvés-elméletek gyógyírja lehet, ha valós információkat közreadva lerántjuk a Bilderberg-csoport szörnyű titkát. Hogy csupán magukat elitnek képzelő, fontoskodó politikai sznobok gittegylete.

„…az egész tanácskozás meglehetősen unalmas volt. Nemhogy nem volt benne semmi jó kis világromboló összeesküvés, fő baja az volt, hogy kevés volt a nagyívű, alapos elemzés és intellektuális töltetű vita.”emlékezett az egyik korábbi magyar vendég, Bokros Lajos.

Kinek ártanak a Bilderberg-konteók? Legkevésbé épp a Bilderberg-csoportnak. Ők jót profitálnak az üldözési mániából. A rájuk vonatkozó konteók forrásbázisa nemigen tartalmaz titkos iratokat, ahogy primer tényközlést sem. Általában összeollózott másodközlések, amelyek semmilyen valódi titkot, kompromittáló adatot nem rejtenek. Az összeesküvés-elmélet viszont időnként bumerángeffektust produkál. Mivel olyan, mint egy szocreál propagandafilm. Ahol a pozitív hős olyan nyálasan jóságos, hogy a néző inkább a dekadens rosszfiúnak szurkol. A konteó a visszájára fordulhat. Amennyiben sokat hangsúlyozzák: ez a Bilderberg-csoport mindig elnyom bennünket, mindig fölénk kerekedik, mindig ők szakítják a nagy dohányt, a tanmese következménye nem az, hogy sajnáljuk az áldozatokat, hanem, hogy a franc fog ezekkel a lúzerekkel együtt haladni, inkább csatlakozom a győztesekhez. Senki nem akar áldozat lenni.

Bokros Lajos mondataiból olyasmi derül ki: az, hogy itt a politikusok nyíltan beszélhetnek, ezért itt a „maguk között vagyunk” szellemében kimondják a frankót, csak blöff. Hogy semmi nem szivárgott ki, annak tán oka lehet az is, hogy a politikusok épp a kiszivárgástól, a konspirációgyanútól félve pont hogy nem mondanak semmit. S az egész üres süketelésbe fullad.

Ha már itt tartunk: a KGST-nek is volt Bilderbergje. Momentnek hívták. Így nevezték azokat a titkos tanácskozásokat, amelyeket szovjet kezdeményezésre a szocialista országok állampártjainak külügyi osztályvezetői részvételével tartottak a Kínai Népköztársaság ügyében.

„Ezekre a tanácskozásokra a rendkívüli zártság volt a jellemző, titokban szervezték őket és felváltva tartották az egyes országok fővárosában, a világtól elzártan, rendszerint egy-egy kastélyban.” – írja az egyik résztvevő, Horn Gyula. (Cölöpök. Zenit Könyvek. 1991. 44. o.)

A „Moment”-tanácskozásokon mindig megfogalmazták a szovjetek azt a követelményt, hogy a kínaiakkal nem szabad érdemi kapcsolatokat fenntartani, főképpen gazdasági területen, mert a „mi áruszállításaink segítenék a maoizmus fennmaradását”, a Kínai Népköztársaság megerősödését. (Uo. 47.o.) De a valóság inkább volt röhejes, mint borzongató.

„Mi tudtuk, s egyre inkább rájöttünk arra, hogy mennyire képmutatóak, hiszen ezek az országok, miközben képviselőik a süket szöveget mondták, titokban, vagy talán nem is annyira titokban, komoly szállításokat, komoly üzleteket bonyolítottak le Kínával. A csehszlovákok, a lengyelek vagy a bolgárok „az üzlet az üzlet” alapon nem vették túlságosan komolyan a szovjet dörgedelmeket. Arról már nem is beszélve, hogy miközben a szovjetek ilyesmiket ajánlottak nekünk, azért maguk is megpróbálták minden lehetséges eszközzel építgetni a gazdasági kapcsolatokat Kínával.”  – írta Horn. (Uo. 47-48. o)

Hát körülbelül ennyire lehet komolyan venni Bilderbergéket is.

Akik, köszönik szépen, a paranoia ellenére (vagyis épp annak köszönhetően) jól elvannak. Kiket érint akkor hátrányosan a konteó-burjánzás? Azokat a pehelysúlyú balekokat, akik (lásd Bajnait) elhiszik: attól lesznek fontosak, hogy ilyen rendezvényekre járnak. S olyan fórumokat (mint portálunk is), amelyek legfeljebb oknyomozóhoz illően bedrótozva, fedősztorival akarnának beosonni egy Bilderberg-rendezvényre. Mégis megkapjuk, hogy Bilderberg-gyíkemberek vagyunk. Mit lehet ez ellen tenni? Hát nem sokat. Ha valamit igen, azt csak új, rendhagyó módszerekkel.

Korábbi cikkeink a titkos társaságokról

Titkos társaságok: Hallgatnak vagy cáfolnak a magyar „Bilderberg-vendégek”

Bilderberg-csoport: a paranoiaipar aranybányája

Rejtőző rítusok rendszertana – titkos társasági világpanoráma

Az EX-től a Szamuráj Terrorszövetségig – magyarnak legyen magyar a titkos társasága!

Titkos társaságok Magyarországon és a világban

Két amerikai jogászprofesszor, Cass Robert Sunstein (Chicagói Egyetem) és Adrian Vermeule (Harvard Egyetem) „látva, mennyire erős az elme természetes hajlama az összeesküvés-elméletek befogadására”, radikális következtetésre jutott:

“…minthogy sem az oktatás, sem a racionális bizonyítékok nem hatnak arra, aki az összeesküvések létezéséről meg van győződve, egyetlen megoldás marad: az ilyen elméletekre szakosodott miliőbe való beszivárgás. A komplottisták ugyanis csak a hozzájuk hasonlókra hallgatnak, s csak azt hallják meg, ami őket igazolja. Ha úgy teszünk, mintha közülük valók lennénk, s elnyerjük a bizalmukat, belülről még talán megkérdőjelezhetjük érvrendszerüket és következtetéseiket. Csak ez képes meggyengíteni az összeesküvés auráját. Más szóval: összeesküvés az összeesküvés ellen.” (Jakabffy Éva: Az összeesküvés-elméletek igazsága. IPM Magazin, 2014. június.)

Paranoiasárkány ellen sárkányfű. Épüljünk be.

Papp László Tamás