Újabb pert indít az Átlátszó, ezúttal a Magyar Nemzeti Bank ellen. Az MNB-től a Giro Zrt. tulajdonrészének megvásárlásaival kapcsolatos adatokat kértük, de még csak válaszra sem méltattak – így bíróság fogja eldönteni, nyilvánosságra hozhatók-e a bevásárlás részletei.
Április 15-i a hír, hogy a Magyar Nemzeti Bank 86,21%-os tulajdonrészt szerzett a Giro Zrt.-ben, a cél pedig a száz százalékos tulajdon megszerzése. Az információ meglepő volt, mert a Giro Zrt. 21 bank plusz az MNB közös tulajdonában állt, a cél viszont szemlátomást az, hogy az MNB egyedül felügyelhesse a Giro Zrt. feladatait.
Mi a Giro feladata?
Röviden összefoglalva: a Giro Zrt. feladata a teljes elektronikus banki átutalási rendszer működtetése. Az MNB ugyanakkor nem indokolta, hogy miért történt a bevásárlás; bár sajtóközleményük szerint a Giro Zrt. tavalyi adózás előtti eredménye 1,7 milliárd forintnál is több volt. A tranzakció költsége 9,5 milliárd forint, azaz ennyi közpénzt költött a Nemzeti Bank a vásárlásra. Az Átlátszó szerette volna megismerni az ügylet hátterét és részleteit.
Aggodalmak
A vásárlás hírével egyidejűleg aggódó kommentárok jelentek meg az interneten. A Giro Zrt. megvásárlásával az MNB-nek ugyanis megvan az elméleti lehetősége arra, hogy valamennyi banki tranzakcióról tudomást szerezzen, azokat megfigyelje. Fontos azonban kiemelni, hogy az átutalásokra banktitok vonatkozik, azokat az MNB sem ismerheti meg; a rosszmájúaknak pedig azt érdemes figyelembe venni, hogy mivel a PSZÁF mint felügyelő szerv, amelynek szintén megvan a lehetősége az átutalások megismerésére, már az MNB részeként működik, az elvi lehetőség tehát hónapok óta adott erre. Ugyanakkor aki ezzel érvel, üzemszerű törvénysértést feltételez a Nemzeti Bank részéről.
Adatigénylés
A Nemzeti Banktól alapvetően két információra voltunk kíváncsiak. Egyrészt azt kérdeztük, hogy mi a megállapodás tartalma; kértük, hogy küldjék meg a tulajdonrész megszerzésére vonatkozó szerződést, valamint a Magyar Nemzeti Bank által a Giro Zrt.-ben gyakorolt tulajdonosi jogokat érintő minden további szerződést vagy más megállapodást. Így kiderülhetne, hogy pontosan mit és mennyiért vásárolt az állam. A másik kérdésünk a döntés előkészítésére irányult, hiszen talán még érdekesebb, hogy mi volt a motiváció, milyen érvek szóltak a vásárlás mellett, hogyan alakult ki a vételár stb. Kértük, hogy küldjék meg a szerződésekről, megállapodásokról született döntéseket megalapozó minden dokumentumot, így különösen a döntésre irányuló előterjesztéseket, döntési javaslatokat, az elkészült értékbecsléseket, megtérülési, kockázat- és hatáselemzéseket, valamint a döntések hatásaira vonatkozó más elemzéseket.
Per
A törvény szerint a közérdekűadat-igénylésre 15 napon belül kötelező válaszolni. A Magyar Nemzeti Bank ezt nem tette meg; nem utasították el a kérelmünket, nem kérték a határidő meghosszabbítását sem, egyszerűen csak nem válaszoltak, így most pert indítunk ellenük. Szerintünk egyértelmű, hogy amit kérünk, közérdekű adat: a vásárlás közpénzből történt, a tranzakció lezárult, a kért dokumentumok nyilvánvalóan a Nemzeti Bank kezelésében vannak. Reméljük tehát, hogy a bíróság is velünk ért egyet, és csakhamar megtudhatjuk, miért és hogyan vette meg az MNB a Giro Zrt.-t.
Asbóth Márton
Update (2014. május 12.): Május 12-én délután fél egykor a Magyar Nemzeti Bank levelet juttatott el az Átlátszónak, amelyben az olvasóközönség félrevezetésének nevezi azt, hogy cikkünkben nem teszünk említést az MNB által írásban megküldött válaszról. A Nemzeti Bank valóban küldött választ a kimittud.hu-n keresztül kezdeményezett közérdekáadat-igénylésünkre, csakhogy azt jóval a rendelkezésére álló törvényi határidőn túl: május 2-a helyett május 10-én érkezett meg a levelük. Ráadásul a 15 napos törvényi határidőt a jogszabály értelmében – ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik – az adat kezelője további 15 nappal még meg is hosszabbíthatja; az MNB ezzel a lehetőséggel sem élt. Így szerintünk mind a cikkünkben megfogalmazott állítások, mind a per oka valós: az MNB nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, amikor nem reagált határidőben. Igaz, a május 10-i levelükben az adatigénylésünket elutasították, így akkor is perelnénk őket, ha egyébként időben válaszolnak, hiszen természetesen továbbra is fenntartjuk, hogy a kért adatok közérdekűek és nyilvánosságra kell hozni őket.
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
A kormánymédiánál dolgozó újságíró szerint azok viselkedtek jogellenesen, akik feltörték a Midgård adatbázisát, majd „uszító, de minimum megbélyegző szándékkal” kereshető listát tettek közzé a vásárlókról.
Nem enyhít a közlekedési gondokon, hanem még nagyobb forgalmat generál és újabb ipari parkok létesítését segíti a 31-es út fejlesztése, legalábbis ettől tart a maglódiak egy része.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!