Cikkek

Ceterum censeo, a rágalmazás és a becsületsértés nem való a büntető törvénykönyvbe

Ma – a Fővárosi Főügyészség közreműködésével, a Kúria döntése alapján – eldőlt, hogy Spirk József indexes újságíró négy év után sem szabadul meg a vádlotti szereptől a magyar sajtójog egyik legabszurdabb rágalmazási ügyében. Ha ezt az eljárást ki tudta termelni a rendszer, akkor azon változtatni kell.  Javaslatunk változatlan: hatékony és gyors, komoly szankciókkal fenyegető polgári peres eljárás, egyben a rágalmazás és a becsületsértés bűncselekményének megszüntetése.

Olyan országban élünk, ahol egy komoly tényfeltáró újságcikk miatt lefolytatják a büntetőeljárást  – az újságíró ellen.  A hatályos sajtójogi szabályozásunk lehetővé teszi, hogy az ügyészség, ha mást gondol egy újságcikk helyes szerkesztéséről, mint az újságíró, akkor (köz)pénzt és fáradságot nem kímélve évekig packázzon a sajtómunkással akkor is, ha amúgy még szerinte is kis jelentőségű ügyről van szó, hiszen korábban egy megrovással elengedte volna az ügyet.

Spirk József, az index.hu újságírója még 2009. június 22-én írt az EMFESZ szokatlanul gyorsan jóváhagyott eladása kapcsán indult eljárásokról.  A cikknek egyetlen állításából – „Magyar Energiahivatal vezetője azonban részt vett az addigi ukrán tulajdonost kijátszó üzlet titkos előkészítésében” – lett rágalmazási per, ami 2011-ben első fokon megrovással zárult, és – ha az újságíró nem fellebbez – akkor itt véget is ért volna az ügy. Spirk azonban azt gondolta, hogy nem követett el bűncselekményt, így fellebbezett. Sikerrel: 2012 júniusában a Fővárosi Törvényszék másodfokon felmentette, mivel a bíróság arra jutott, hogy a cikk sérelmezett állítása nem keltette azt a látszatot, hogy a MEH elnöke ellen nyomozás folyna, hiszen a cikkben amúgy szerepelt, hogy ismeretlen tettes ellen folyt a nyomozás.

Mindez még beleférne a rágalmazási perek szokásos gyakorlatába, de arra aligha számított bárki is, hogy az ügyészség a hat hónapos felülvizsgálati határidő utolsó napjaiban felülvizsgálati kérelemmel él, azaz harcba indul azért, hogy megismételjék az eljárást, és még néhány év alatt megint kiszabják az újságíróra a megrovást. (Az igen tanulságos periratok a Zugügyvéden olvashatóak.) Erre adott ma lehetőséget a Kúria döntése, így az eljárás az ötödik éve után is folyik tovább, lassan beírathatjuk az iskolába.

Az ügy nagyon jól bizonyítja, hogy mennyire aránytalan eszköz büntetőeljárásokat lefolytatni, mennyire értelmetlen rendőrségi, ügyészségi és büntetőbírósági erőforrásokat lekötni rágalmazási és becsületsértési ügyekre. Az Átlátszó fontosnak tarja, hogy jól működő, de a tényeken alapuló újságírást feleslegesen nem akadályozó sajtófelelősségi szabályok legyenek, ezért tettünk korábban javaslatot a rágalmazás és a becsületsértés dekriminalizálására.

Kívánjuk a sajtó szabadságát, a rágalmazás és a becsületsértés eltörlését

Itt volna az ideje, hogy a sajtó útján folytatott közéleti viták ne büntetőbíróságokon kössenek ki, személyiségi jogi polgári pereket közszereplők esetében pedig csak a tudatos hazugságok miatt kaphasson a nyakába a média. Az atlatszo.hu most nem adatot kér, hanem törvénymódosítást javasol. Tovább a teljes cikkre.

Ez azonban természetesen nem jelentené azt, hogy szabadon lehet hazudni, sőt: ha az igazságszolgáltatás a Spirk-EMFESZ-ügyhöz hasonló eljárások helyett a polgári pereket folytatná le soron kívül, és az érintett keresete alapján szabna ki visszatartó erejű szankciókat, akkor azzal a jogkövetésen is javítani lehetne és a megrágalmazott is jobban járna.  A jogsértő közléstől nem az tartja vissza a sajtót, hogy többféle eljárást lehet miatta lefolytatni, hanem az, ha a szankció a jogsértés súlyához igazodik, gazdaságilag a lapkiadó is megérzi, és az rövid időn belül és kiszámíthatóan érkezik.

Öncenzúrára kényszerítik a büntetőeljárások az újságírókat from atlatszo.hu on Vimeo.

 

Megosztás