MTVA: az Átlátszó a versenytársunk, ezért ne kapjanak adatot

Múlt kedden zajlott a Fővárosi Törvényszéken az első tárgyalása annak a pernek, amit azért indítottunk, mert az MTVA megtagadta az adatigénylésünket a Kunigunda utcai székházra vonatkozó hitelfelvétel miatt. Az alperesi védekezést meglepő elemek színesítették. Az MTVA szerint az Átlátszó tevékenységi köre „szinte teljes egészében megegyezik […] az alperes [vagyis az MTVA] tevékenységi körével.” A közmédia szerint ő és az Átlátszó „nem is túlzottan közvetett módon akár egymás konkurensei is lehetnek”.

Az MTVA székházára vonatkozó hitelszerződéseket azért szeretnénk megismerni, mert – túl azon, hogy tartalmaz egy 140 000 000 eurós, azaz mintegy 42 milliárd forintos tételt, azaz óriási összegről van szó – egyértelműnek tartjuk, hogy a közpénzből működő óriáscég ilyen mértékű pénzköltése automatikusan a nyilvánosságra kellene hogy tartozzon, adatigénylés és pereskedés nélkül.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az MTVA azonban – szokásához híven – megtagadta a kért adatok kiadását, szintén szokásához híven üzleti titokra való hivatkozással. Bizonyos adatokra nézve pedig homályosan utalva kijelentette: azok fent vannak az MTVA honlapján. (Az adatigénylést pontos link küldésével teljesítette volna.)

Az üzleti titokkal kapcsolatban számtalan alkalommal mondta már ki a bíróság: egy közpénzből működő szervezet nem hivatkozhat erre, csak nagyon szűk körben (lényegében csak know-how-ra vonatkozó kérdésekben).

Az alperes ezúttal meglepő eszközökhöz nyúlt védekezésében.

Egyrészt kijelentette, hogy szerinte az Átlátszónak bizonyítania kell, miért kíváncsi az adatokra. Szerinte az Infotv. azon mondatában, miszerint a közérdekű adat megismerése iránti igényt bárki benyújthatja, a bárki „nem egy abszolút és korlátlan alanyi kör meghatározása”. Ráadásul szerintük a közérdekű adatot azért nevezik közérdekű adatnak, mert „csak közérdekből lehet indokolt az adatigénylés teljesítése”. Az MTVA szerint „pusztán a kíváncsiság, vagy egyéb […] magánérdek, legyen annak üzleti vagy politikai vagy egyéb indíttatása, nyilvánvalóan nem elégséges”. Az MTVA védekezésében úgy véli: „a felperesnek […] elő kellene adnia egyrészt azt, hogy mi az a közérdekű ok, cél, amelyre tekintettel az adatok kiadását kéri, és azt is, hogy ő az adatok birtokában hogyan tudná szolgálni ezt a közérdeket”. Ha ez megtörtént, a bíróságnak mérlegelnie kellene, hogy az igénylés eléggé közérdekű-e, vagy pedig „az alperes [az MTVA] elutasítást indokoló érvrendszere mögött nincs-e szintén olyan méltánylást érdemlő közérdek, amely esetleg erősebb”.

Az alperes MTVA úgy hiszi: az, aki meg szeretné ismerni a nála lévő közérdekű adatokat, joggal való visszaélést követ el, amikor nem mondja meg, milyen célból van szüksége rájuk.

A fentiek alapján világos: az MTVA még mindig nem érti. Nem érti, hogy a közérdekű adat az állami feladatot, valamint egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett (a személyes adat fogalma alá nem eső) információ vagy ismeret. Ami tehát közérdekű adat, az általában automatikusan nyilvános. Ezért amikor közadatot igénylünk, vagy emiatt perre megyünk, egy már eleve mulasztásban lévő szervet kérünk a mulasztás pótlására. Ez egyébként olyannyira nyilvánvaló, hogy a bíró nem is tette vita tárgyává: maga oktatta ki az alperest erről.

Az MTVA védekezésnek másik része egészen elképesztette az Átlátszót. Az MTVA szerint az Átlátszó tevékenységi köre „szinte teljes egészében megegyezik […] az alperes [vagyis az MTVA] tevékenységi körével”. A közmédia szerint ő és az Átlátszó „nem is túlzottan közvetett módon akár egymás konkurensei is lehetnek”.

Összefoglalva: az MTVA azért nem mondja el, mennyiért szerzett hitelt a székházára, mert fél, hogy ezzel az Átlátszó olyan versenyelőnybe kerülne, amely veszélyt jelentene rá a hirdetési piacon.

Ismételgessük ezt az érvet. Az összes közmédiumot és az MTI-t is magában foglaló közmédia. Amely 2013-ban 68,5 milliárd állami támogatásból gazdálkodik. A székházhitele miatt a hirdetési piacon lévő pozícióját félti. Egy olyan nonprofit civil szervezettől, amely évi pár millióból, elsősorban adományokból él. Amelynek nincsenek sem tv-, sem rádióadói, sem hírszolgálata, hirdetési bevétele pedig egyelőre nagyítóval is csak alig látható összeg.

Viszont nagyon kíváncsi, hogy az MTVA miért és mennyi közpénzt szór el. És, ha már itt tartunk, arra is nagyon kíváncsi, hogy gondolja az MTVA, hogy amikor kiderítjük: már megint közadatot rejtegetnek, nem kiadják az adatokat, hanem az egyébként szintén közpénzből működő bíróságon kell kiperelni belőlük (eddig 100%-os sikerrel), ahol ők olyan – természetesen még mindig közpénzből – fizetett ügyvédekkel képviseltetik magukat, akik a fentiekhez hasonló abszurd érvekkel körömszakadtáig védelmezik a védhetetlent.

Vajon miért teszik? Ennyire nagy mutyiba nyúltunk már megint?

Asbóth Márton