A hatóság szerint nincs újságírói forrásvédelem – erre hivatkozni nem lehet

elutasit

A napokban vettük kézhez a rendőrség Brokernet-ügyben hozott határozatát, amelyben ismételten, immár írásban elutasítják Bodoky Tamás hivatkozását arra, hogy újságíróként a magyar törvényekben és a nemzetközi emberi jogi egyezményekben biztosított jogánál fogva nem köteles információforrását felfedni. Önmagában ezen nem lepődtünk meg, hiszen már a tanúkihallgatáson kiderült, hogy a rendőrség szerint a konkrét ügyben nem tagadható meg a tanúvallomás.

A határozat indokolása az igazán érdekes. Nem bíbelődik azzal, hogy alátámassza: miért különösen indokolt a jelen esetben az információforrás felfedésére kötelezni az újságírót, noha ez a nyomozó hatóságnak a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 6. § (3) bekezdése alapján kötelessége lenne. A rendőrség ehelyett nemes egyszerűséggel azt állítja, hogy az újságírót a büntetőeljárások során nem illeti meg tanúzási mentesség.

Természetesen panaszt nyújtottunk be a határozat ellen. Érdeklődve várjuk az ügyészség döntését ebben. Őszintén reméljük, hogy nem akarja a magyar állam azzal égetni magát, hogy egy ilyen ügyben elmeszelje az Európai Emberi Jogi Bíróság.

A rendőrségi határozat letölthető innen (PDF)

A panasz letölthető innen (PDF)

  • a magyar állam sohasem égeti magát, mindig az aljas külső körülmények, és az elpusztításunkra szövetkezett gonoszok szövetsége a hibás!

  • Tutty

    Abban az ügyben szivárogtathatna valaki ide a T. szerkesztőségnek, hogy vajon mi közük a titkosszolgálatoknak + a rendőrségnek a budapesti lakásmaffiákhoz? Makacsul tartja magát egy pletyka, kiszerint az V. kerületben több érdekes eset történt, kilakoltatásokkal, álrendőrökkel, okirathamisításokkal és hasonló nyalánkságokkal.

  • miért nem teszed ki az oldalt egy külföldi szerverre nick név alatt ? akkor majd behívhatnak tanuskodni…

    • vvv999

      Azért, mert Magyarország jogállam.
      Legalábbis jó lenne, ha az lenne.

    • gyors offshorecég alapítás, külföldi szerver és máris garantált a névtelenség és követhetetlenség,ez a 80-as évek elejének nyomozó újságírói gyakorlata(persze net nélkül). Képzeld el, amikor idézést küldenek a szerzőnek és kiderül, hogy teljes nevén Bodoky Tamás nevű belizei CÉGről van szó. Mehet az idézés, mert az tuti, hogy sosem adnák ki az adatokat ilyen ügyben,sőt postafordultával küldik a francba az információkérőt a hülyeségeivel együtt.

      • atlatszo

        Sziasztok, elvi döntés volt a magyar nonprofit cég, a magyar joghatóság, a .hu domain és hogy saját nevünkön visszük az oldalt. Hiszünk a jogállamban ugyanis. Ugyanígy elvi döntés volt az is, hogy ablakon befújt levél helyett az újságírói forrásvédelemre hivatkoztunk ebben az ügyben. Most majd kiderül, hogy a médiatörvény mennyire jogállami.

        • Hodzsa Naszreddin

          Kétségbe ejt, hogy több a kezdeményezéssel egyetértő, jószándékú ember is olyan jellegű tanácsokat kínál, hogy a kiskapuk logikáját kövesd, trükkökkel játszd ki a rendszert, hogy ilyen-olyan részlet ügyben elérhess valamit. Nem veszik észre, vagy nem is fogják föl, hogy az igazi cél, ha helyesen interpretálom, a rendszer egészségessé tétele, a hírdetett, de nem követett demokratikus elvek betarttatása, az azokat kijászók szavukon fogása. Ezzel a kádárista kiskapuzással csak a viszonyokat lehet konzerválni, jótanácsaik ilyen értelemben mélyen kértékonyak, önmaguk ellenségeiként adják cinikus álbölcsességgel romboló jótanácsaikat. Akinek inge, legyen szíves magára venni, átgondolni, revideálni.

  • Nem értem, igaz, nem vagyok jogász. Az Stv szerint jogosult vagy, de a BE szerint kötezettnek kell lenned? Ezek szerint szar valamelyik törvény, rosszul van kodifikálva, zagson, fülkeforradalmi hevületben előfordul az ilyesmi. De eddig nem ez volt? Eddig mi garantálta, hogy nem kellett kiadni a forrást? A BE nem erősebb, mint az a szaros kis Stv.?

    Mit nem értek? Túl azon, hogy igazad van, ezt szeretném leszögezni, de: ha csak a törvény bötűjét óvasom, m iért nincs igazuk? Elmondaná nekem valaki?

    (Nem kötekszem, kérdezek.)

    • noname.hu

      azért nincs igazuk, mert a rendőrségnek nemcsak a Be.-t kell betartania, hanem minden törvényt. az Stv.-t is. meg az Európai Emberi Jogi Egyezményt kihirdető törvényt is. még akkor is, ha ez megerőltető.
      persze, a törvényalkotó lehetett volna gondosabb, és csinálhatott volna koherensebb szabályozást. de ez nem ok arra, hogy a rendőrség szelektáljon, hogy melyik törvényt tartja be és melyiket nem.

  • Okker

    Na Bodoky úr, most hogy 12 év alatt eljutottunk odáig, hogy Önnek fel kell fednie a forrását, kérem tájékoztasson minket az illető nevéről.

    – Fogalmam sincs.
    – Hogyhogy?
    – A postaládámban találtam az adatokat.

    Ügy lezárva :D.

  • Ez a rendőrségi fecni IMHO több tárgyi tévedést tartalmaz.

    Tanúként beidézhető nem egyenlő, hogy kiadja a forrását. Meg lehet kérdezni bármiről az újságíró urat kivéve, ami a forrása felfedéséhez vezethet.

    A törvények elhatárolása bár szerintem prompt diplomaelvételes kérdés, de a bírói gyakorlatban már láttam olyat, hogy a bíró (nem akart ő lenni az első aki kilép a sorból) indoklás nélkül véleményt nyilvánított, hogy szerinte a törvényben meghatározott alma, bár almának hívják nem az.

    Az viszont mindenképpen necces védekezés, hogy ha a jogszabály bűnüldözési alapon felhatalmazást ad a hatóságnak, hogy megtagadja a mentességet, akkor arról véleményt alkotni. Az egyedi mérlegelési kérdés, hogy az jogos-e az adott helyzetben vagy sem. A korábbi nemzetközi ügy a kérdésben max. zsarolási alap, de közvetlenül senkit sem kötelez.

    Azonban ha emberünk simán csak megtagadja a tanúvallomást (elmenni, el kell idézésre, de mondjuk a második alkalommal ha ugyanazt kérdezik, akkor mehet is a balhé zaklatásért) akkor max. rendbírságot szabhat ki majd bíróság, amit majd lehet támadni ad nauseam.

    • efftárs

      megjött a parancs,
      érik a narancs!

      sálálá

      human
      rights
      watch
      dog

  • Alattvaló

    A magyar állam soha nem volt ennyire erős és magaslóan fényes, mint I. Viktor alatt, úgyhogy az emberjogi bíróság is megkapja majd a két sallerét, oszt jónapot. Hogyan égethetné magát Európa legsziklaszilárdabb tündöklő állama? Bolsik vagyok tik?

  • MFTC

    Fura, ugye nem csak egy hoax ez? Szvsz tipikus lex posterior derogat priori vagy lex specialis derogat lex generalis kérdés, azaz a későbbi rendelkezés az irányadó, vagy a szűkebb viszonyt szabályozó? Konkrét esetben ezt zökkenő nélkül tudni kellene rendezni jogalkalmazói szinten, hiszen elég nyilvánvalóan egyféle a jogértelmezés és világos a jogalkotói szándék, szóval ez egyszerű alapfokú kérdés.

    • Azaz, mivel az Stv. a későbbi, és szűkebb viszonyt is szabályoz, mindenképpen a posztolónak van igaza? Vagymivan?

  • Hodzsa Naszreddin

    Nekem az a tapasztalatom a rendőrséggel, hogy közömbös a tényekkel szemben, cinikusan veszi őket semmibe ha azok szemben állnak akármilyen – a saját szempontjából is hibásan is fölfogott – érdekeivel, méghozzá – erről van tapasztalatom – a legjelentéktelenebb ügyben is. Ami éppen ezért valószánű, hogy szimptomatikus. Az ember benyomása az, hogy önkényesen működő szervezetről van szó amely csak formailag igyekszik eleget tenni előírásoknak, tartalmilag kész azoknak ellentmondani, törvényeket, rendeleteket képes félrevezető szándékkal érdemben meghamisítva idézni, sejthetően arra bazírozva, hogy meg tudja törni a vele szembekerülők ellenállását anélkül, hogy azok bíróságra mennének, és mindezért kész azt is kockáztatni, hogy majd pert veszít. Csak a kilátásért, hogy törvénytelenségeit még az előtt a fázis előtt keresztül tudja vinni.

  • Kviszacs

    Ha nem kell felfedni a hivatkozott állítólagos informátort, akkor ez szabad utat nyit a rágalmazásnak, hazudozásnak, mások jó hírnevének lerombolásának.

    A rosszindulatú mocskolódó, rágalmazó újságíró bármikor hivatkozhat arra, hogy informátortól származnak széles körben terjesztett rágalmai.

    Informátorát pedig nem fedheti fel, mert akkor állítólag súlyosan sérülne a sajtószabadság nemes ügye.

    Persze Más lehet a megítélés, ha a hír igaznak bizonyul, mint akkor, ha a hír nem igaz, tehát rágalmazás.

    Bodoky úr viszont nem különbözteti meg ezeket a helyzeteket. Ő úgy állítja be, hogy ő bármilyen helyzetben szemrebbenés nélkül hivatkozhat arra, hogy Informátorát pedig nem fedheti fel, mert akkor állítólag súlyosan sérülne a sajtószabadság nemes eszméje.

    Úgy képzeli, hogy itt az észnek meg kell állnia és az ő felelősségét, (vagy az informátor felelősségét) senkinek sem áll jogában firtatni.

    Teljes mellszélességgel kiállnak az álhírek, rémhírek rágalmak terjesztésének szabadsága mellett.

    Kinek az érdeke ez?

    A deviáns alakoknak igen, a józan dolgozó többségnek nem.

    A “Magyar Leaks” nagy testvérének a Wikileaksnak az alantas módszereit a demokrácia őshazájában (az USA-ban) törvénytelennek tartják és büntetéssel fenyegetik.

    Nálunk az adatvédelmi ombudsman ingerküszöbe rendkívül alacsony szokott lenni.
    Kíváncsi lennék, hogyan viszonyul a “Magyar Leaks” adatlopásaihoz.

    Nagy Britanniában nem rég robbant ki egy hatalmas botrány, Murdoch ausztrál sajtómágnás hatalmas példányszámú bulvárlapjának kiterjedt gátlástalan, alantas adatlopásaival kapcsolatban, amit a példányszám magas szinten tartása motivált és a pofátlan újságírók azzal az ájtatos szöveggel legitimáltak, hogy mindezt a sajtószabadság nemes eszméje szükségszerűvé teszi.

    Az ottani józan államvezetés azonban nem nyelte be ezt a maszlagot, nem engedett az anarchia erőinek és rövid idő alatt megszüntette a lapot.

    Az ottani sajtómunkások nagy többsége nem állt a pofátlanok pártjára.

    Ott elfogadták, hogy a fák nem nőhetnek az égig, és az újságírói pofátlanságnak, valamint a sajtószabadságnak is lehetnek határai.

    Ott a hatóságok valamilyen módon nyomára jutottak az adattolvajoknak, a Strassbourgi bíróság mégsem avatkozott be, noha a mi Fleck Zoltán jogszociológusunk szerint ezt kellene tennie..

    • atlatszo

      Kedves Kviszacs, csúnyán összemosod a dolgokat: rágalmazásról akkor lehetne beszélni, ha az alaphír (hakcertámadás a brokernet ellen) nem lett volna igaz – ez a helyzet nem áll fenn, hiszen a hírt bizonyítani tudjuk, és senki nem is cáfolta. A News of the World botránnyal való összehasonlítás sem áll meg, hiszen ott az volt a probléma, hogy maguk az újságírók, vagy általuk megbízott személyek hackeltek telefonokat, ráadásul az így megszerzett infó sem volt közérdekű, hanem mások privátszférájában turkáltak. Mi nem hackeltünk, hanem egy több hónapja történt hackertámadásról adtunk hírt azért, mert közérdek fűződik hozzá hogy az ügyfelek megtudják: nem voltak biztonságban az adataik. Az informátor védelmét pedig az indokolja, hogy senki nem fordulna a sajtóhoz ha visszaélést gyanít, ha a sajtó nem tudna anonimitást garantálni a közérdekű bejelentőinek.

    • efftárs

      Kóklernet személyesen? 😀

  • figyelo

    “Mi nem hackeltünk”

    Úgy látszik nem érted a problémát. Pont ez a probléma hogy semmiféle bizonyíték nincs arra hogy nem hackeltetek. Pontosan itt a probléma ha mindenre azt válaszolod, hogy “én szent újságíró vagyok nekem jogom van mindenhez, nem mondok semmit”, akkor bizony akár hackelhettél is. UGYANEZT mondta a News of the world (aki nem rágalmazott senkit, ha egy kicsit tájékozottabb lennél akkor tudnád, hogy csupa igazat írtak, csak ahogy hozzájutottak ugye ugye…) amelyiket éppen megszűntettek 168 éves fennállása után. Ugyanígy viselkedtek ahogy ti is. Forrásvédelem szentségére hivatkoztak, újságírói sérthetetlen privilégiumokra hivatkoztak, és 6 évbe tellett mire sikerült ezeket a bűnözőket elkapni. A Scotland Yard elnöke is lemondott mert a “szent újságírók” rendőröket is lefizettek, majd ugyanazokat mantrázták amiket te is “nem mondhatom meg honnan van az információ, újságírói forrásvédelem szentsége!!”.

    Szóval azért álljunk meg egy pillanatra és lássuk be a tényeket. Angliában konkrétan bűncselekményeket titkoltak el egy 168 éves újságnál ugyanazzal a dumával amivel ti próbálkoztok már néhány hete. Nektek miért hinnénk el akik néhány hete indultak, mikor azok sem voltak becsületesek akiknek 168 éve indultak. Nekik aztán volt vesztenivalójuk, lett volna néhány millió fontnyi indok amiért megérte volna becsületesnek lenni és megőrzni az újságot a pusztulástól.

    Itt az a probléma ha ez Magyarországon is gyakorlattá válna akkor ugyanezeket a bűncselekményeket bűntetlenül el lehetne követni. Hackelések, rendőrök lefizetése, rágalmak terjesztése nem létező forrásokra hivatkozva stb stb. Az angliai példa tökéletesen megmutatta miért lenne nagyon veszélyes ez a torz gondolkodásmód.

    • atlatszo

      Figyelő: te is összemosod a dolgokat. Ha nem létező forrásokra hivatkozva terjesztenénk rágalmakat, akkor a rágalmazottak bíróságon követelhetnének elégtételt, ahogyan ilyen esetekben rendszerint meg is teszik. Ettől különböző eset, mikor anonim forrásra hivatkozva adunk hírül valamit, ami igaz. A Brokernet-ügyben ez utóbbi a szitu. Hackelni nem tudunk, nem értünk hozzá, rendőröket lefizetni dettó képtelenek lennénk, az információforrásainkról viszont jogunkban áll hallgatni, mert másként nem működhetne a sajtó: http://www.emasa.hu/cikk.php?id=8720

  • Értem én, hogy bíztok a magyar jogállamban. De ha én lennék a forrásod, akkor nagyon izgulnék. Ha a bíróság úgy dönt, akkor is engedelmeskedni fogtok és kiadjátok a nevet? Vagy inkább kussolás és bírság, majd előbb-utóbb börtön? A szakmai profizmus és a naivság (álnaivság?)teljesen eltér. Ha ilyen csiklandós témákkal akartok foglalkozni, akkor meg kell védenetek az informátoraitokat. Tudniuk kell, hogy pl. égbekiáltó igazságtalanság esetén igenis van lehetőségük súgni. Így is kergetik, legalább felőletek ne tudják megfogni. Ennek semmi köze a törvényhez, a bizalomhoz viszont annál inkább. Sőt, igazán fontos esetben az informátor biztosan törvényt sért. Ha nagyon egyszerűsítek, akkor munkátok során rengetegszer KELL hasonló törvénysértéseket elkövetnetek, mert én nem hiszem, hogy bulvárspermákról van szó, hanem többek közt a mindenkori hatalom jól titkolt túlkapásainak bemutatásáról is (mint amikor valahogy eltitkolnak egy fontos hacker támadást, ami csak az érintett cégnek tesz jót) Ez a mostani eset nem gerjeszt sem szakmai, sem társadalmi vitát. Esetleges negatív ítélet esetén a közvélemény egy igen jelentős része csak annyira emlékezne, hogy “megszívta a köcsög firkász” (bocsánat). Megvan a nemzetközi gyakorlata annak, hogyan kell védeni a forrást. Ha nem alkalmazzátok, akkor csúnya hintába kerülhettek. Ha egyértelműen be lehet bizonyítani, hogy a rendszer erős öklétől is meg lehet védeni, aki munkáját vagy életét (volt rá példa)kockáztatja, akkor az a minimum, hogy előre bebiztosítjátok azt, hogy ne lehessen elérni.
    Tudom, hogy ez furcsán hangzik, de ez a világ így működik. Gondolom feltűnt, hogy az információ érték és hatalom, kizárt hogy biztonságban lenne hazai, tehát bármikor átszabályozható vagy zsarolható közegben.

    • Hodzsa Naszreddin

      Nekem úgy tűnik, hogy nyitott kapukat döngetsz. Számomra több mint kiderült az eddigiekből, hogy ezeket a szempontokat eleve végiggondolták. Ha nem tették volna, aligha létezne atlatszo.hu

  • Lupi Lui

    Nem nagyon értem a baloldali politikusokat. Nyomják a kormánnyal ellentétes sódert, félremagyarázzák szokásukhoz híven a dolgokat, és nyilvánvaló már, hogy az emberek többsége nem ért velük egyet bevándorlási ügyekben, még a saját szavazói sem 60 százalékban. Magyarul semmi hasznuk belőle, akkor meg minek? Inkább tegyenek hozzá valami értelmeset a dologhoz mint csak betartanak.
    Amúgy már jutott rajtunk keresztül terrorista az unióba aki követett el merényletet. A nagyszerű rendszerük nem fogja meg őket. Igen is szigorítani kell, mert ha ezt a szomszédaink teszik meg előbb, itt ragadnak és akkor nézhetünk, jobb híján itt fognak balhézni.