Feleannyiért dolgozott volna Mészáros volt vejének cége, mint Mészárosé
Lapunk és Hadházy Ákos parlamenti képviselő is azt az információt kapta, hogy a Homlok-cég nyerhette volna a GVH által vizsgált tendert.
Egy hónappal ezelőtt Trócsányi László igazságügy-miniszter is megtolta a maga szerény eszközeivel a menekültellenes kampányt: „(…) Magyarország már csak azért sem tudja befogadni a gazdasági menekülteket, mert gondoskodnia kell 800 ezer cigány felzárkóztatásáról.” – nyilatkozta az Info Rádiónak. A 800 ezer felzárkóztatandó az nagyon sok, nyilván horribilis összegekről van szó. Kikértük az adatokat, hogy lássuk, pontosan mennyi is az annyi.
Igazán mélyen nem mennénk bele a miniszteri mondás közpolitikai, erkölcsi és egyéb szempontok szerinti elemzésébe, de ahhoz azért nem kell megélhetési jogvédőnek lenni, hogy az egyszeri befogadó azonnal levegye azokat a sajátos aromájú konnotációkat, amelyeket a kijelentés hordoz. Csak jelzésszerűen: a migránsok ugye terhet jelentenek – de már nem bírunk többet, mert itt vannak rajtunk a cigányok.
Ők, mind a nyolcszázezren, en bloc a cigányok, akiket cipelnünk kell nekünk, nem cigányoknak. Mi, magyarok, már nem bírunk eltartani több nem magyart, etc. – ahogy azt az egyszeri fókuszcsoportos pirézgyűlölő magyar néplélek szereti hallani. (Amúgy aki akarja, két perc alatt megértheti az Unió – benne Magyarország – tényleges teljesítményét a menekültválság kezelésében.)
Lakatos Béla, Ács község – roma származású – polgármestere azok egyike volt, akik fennakadtak a miniszter mondatán. Véleményére, miszerint a miniszternek bocsánatot kellene kérnie a hazai cigányságtól alig burkoltan cigányellenes kijelentése miatt, Trócsányi a mai napig nem reagált. Viszont még aznap kilőtt egy Gyurcsányahibás-rakétát, valahogy így:
„[A romák felzárkóztatásában mutatkozó] összefogást veszélyezteti, ha egyes pártok csak azért, mert a magyarországi roma közösség felemelésének ügyét fontosabbnak érzem, mint a gazdasági bevándorlók támogatását, alaptalanul rasszizmust kiáltanak.”
Később még megmagyarázta kicsit a parlamentben, hogy fenti mondata pont nem azt jelenti, amit jelent, ezzel nagyjából túl is voltunk mindenen.
Új üzenet érkezett
A miniszter obskurus mondata nyomán még aznap közadatigényléssel fordultunk az EMMI-hez – ez a minisztérium a gazdája a „roma felzárkózásnak” –, kérve a „2010. június 1-je és 2015. május 1-je közt a roma felzárkóztatás érdekében indult nemzeti (nem uniós) finanszírozású programok listáját, illetve tételes bontásban a programokra fordított költségvetési források összegét”. Egy hét múlva a minisztérium hosszabbítást kért, arra hivatkozva, hogy „az adatok összegyűjtése több időt vesz igénybe”.
És valóban, még három hétig gyűjtögették a nemzeti finanszírozású programok adatait. Pedig olyan sok szám nincs: 2015-ben például a magyar állam saját forrásból az EMMI adatai szerint 3, azaz három program keretében összesen 0,9 milliárd – egész pontosan 911 millió 100 ezer – forintot költött „roma felzárkóztatásra”.
Ez lenne tehát az a forrás, amelyet a magyar kormány nem akarna megvonni a prioritásként kezelt roma felzárkóztatástól, hogy a „megélhetési bevándorlókra” költse. Mivel Trócsányi miniszter a hazai roma célzású programok költségét állította szembe a menekültek jelentette (feltételezett) költségvetési kiadásokkal, nézzük meg, mennyit költött a kormány eddig a célok megvédése érdekében folytatott harcra.
Nos, a nemzeti konzultálás kormányzat által becsült költsége valamivel több, mint a magyar költségvetésből finanszírozott roma felzárkóztatási programoké: 960 millió, illetve ehhez jön még a plakátkampány 390 milliója. Viszont – mint az Így írnánk mi-blog elemzése bemutatta – ez az összeg több mint duplája az idén a menekültek ellátására a hazai költségvetésből fordított összegnek.
Persze ebből a 0,9 milliárdból nem jönne ki az a sok felzárkóztató program: a minisztérium adatai szerint ugyanebben az időszakban uniós finanszírozású programok keretében a nemzeti finanszírozású programok költségének hússzorosát, 17,7 milliárdot költött a kormányzat „roma felzárkóztatásra”.
Tavaly még nem volt ilyen aránytalanul nagy az uniós finanszírozás részesedése, 3,37 milliárd magyar költségvetési és 7,47 milliárd uniós forrás szolgálta a roma felzárkóztatást. (A több éves időtávú programok esetében a program keretösszegét egyszerűen elosztottuk az évek számával.)
Ugyanakkor a minisztérium adatközlése nem tartalmazza például az 1,5 milliárd uniós forrásból megvalósított „Nő az esély – ezer roma nő képzése” (TÁMOP 5.3.1-B-1) nevű programot, vagy a szintén uniós finanszírozású 5 milliárdos keretösszegű „Foglalkoztatási szövetkezet – Híd a munka világába” (TÁMOP 2.4.3.D-3-13/1) programot – igaz, ezzel a botrányos projekttel a minisztériumnak mostanában nem nagyon van oka büszkélkedni.
Végső elkeseredésünkben felhozhatjuk még a közmunkát, mint hazai finanszírozású roma fókuszú esélyteremtő programot. A ráfordításokat nézve valóban jelentős ügyről van szó: a 2014-es költségvetés 230 milliárdot szánt közfoglalkoztatásra, erre az évre pedig már 270 milliárdot terveztek be. (Igaz, a KSH adatai szerint az első negyedévben megint 50 ezerrel kevesebben dolgoztak közfoglalkoztatottként, mint tavaly szeptember-októberben, az önkormányzati választás idején.)
Csakhogy a magyar kormányon és csatolt részein kívül nincs olyan szakértő vagy szervezet, aki/amelyik ne mondta volna már el, hogy ez a típusú tömeges közmunka drága és nem hatékony eszköz, amelyik épp azoknak okozza a legtöbb kárt, akiken segíteni akar – érvelni tehát ezzel sem lenne egyszerű.
De facto Brüsszel fizeti tehát a leszakadó rétegek integrációját célzó programokat, a magyar kormány saját erőforrásokból fejenként évi 1100 forintból zárkóztatja őket – erre a teherre hivatkozva tiltakozni évi 300 menekült befogadása ellen a számok szintjén is kínos. Ami igazi szégyen, az meg persze túl van ezeken a számokon.
Becker András
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: ha Magyarországra jössz, vasárnap úgyse költheted el másra. Tudnivalók itt.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásLapunk és Hadházy Ákos parlamenti képviselő is azt az információt kapta, hogy a Homlok-cég nyerhette volna a GVH által vizsgált tendert.
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Két éve és idén is megkérdeztük a BGA-tól, hogy mennyi pénzt adott a CÖF-nek. 2022-ben mást mondtak, mint most. Mi lehet vajon a valóság?
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!