Fidesz Tv: a 2010-es kormányváltás hatása a tévés és rádiós piacra

A 2010-es kormányváltás után nem csak az új médiatörvények befolyásolták a magyar sajtó működését, jelentős változások következtek be a piaci folyamatokban is. Ezek, a törvényi környezettel együtt, a nagyobbik kormánypárt, a Fidesz befolyását erősítették az audiovizuális piacon. A kereskedelmi televíziók és rádiók piacán különösen jól érzékelhető volt ez a folyamat, ám, ahogy az a rádiófrekvenciák kiosztása során kialakult botránynál látható volt, az immár ellenzékbe került MSZP is megpróbált tűzközelben maradni.

*****

2010 első felében úgy tűnt, alaposan átrendeződik a magyar kereskedelmi televíziós piac. Az egyik legjelentősebb, Fideszhez köthető üzletember, Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Infocenter.hu előbb 2010 áprilisában szerette volna  bekebelezni az IKO Media Holdingot, amelynek akkoriban a tulajdonában volt az RTL Klub csatornát üzemeltető M-RTL Zrt. részvényeinek 31 százaléka. Az Infocenter szerette volna megvásárolni ezeket a részvényeket, ám a tranzakció végül elmaradt. Ennek ellenére az IKO megvásárlásával Nyerges Zsolt rövid ideig helyet kapott az RTL igazgatótanácsában. 2011-ben aztán már arról szóltak a hírek, hogy az Infocenter a tv2-t akarja megvenni. Sajtóértesülések szerint már a tárgyalásokat is elkezdték és azokon részt vett a csatorna vezérigazgatója, Simon Zsolt is. A tv2 végül nem cserélt gazdát. Egy korábbi álláspont szerint a tulajdonos német médiakonszern, a ProSiebenSat1-csoport egyben akarta értékesíteni a közép-európai csatornáit. A hvg.hu értesülései azonban arra utalnak, hogy az üzletkötésre mégis sor kerülhet: a tévétársaság jelenleg is eladósorban van és állítólag a két talpon maradt ajánlattevő közül az egyik az Infocenter.hu.

A két televízió működésére a tulajdonosi szerkezet változásai mellett a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsával kötött szerződés is hatással volt. Mint ismert, az RTL Klub és a tv2 hatósági szerződései 2012. július 9-én lejártak, a tévétársaságok hosszas és nem átlátható tárgyalássorozat végén még aznap ideiglenes szerződést kötöttek a Médiatanáccsal, amelyek alapján az analóg frekvenciák lekapcsolásáig, a digitális átállás befejeztéig továbbra is fent maradnak az analóg platformon. Az átláthatóság jegyében kérte ki ezeket a szerződéseket a Kreatív Online egyik újságírója 2012. januárban. A hatóság megtagadta az iratok kiadását arra hivatkozva, hogy az sértené az M-RTL és az MTM-SBS üzleti érdekeit. A lap újságírója ezután a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet segítségével perre vitte az ügyet. Miután az újságíró másodfokon is nyert és a bíróság megállapította, hogy nemzeti vagyonról van szó és az nem lehet üzleti titok tárgya, a Médiatanácsnak ki kell adnia a szerződéseket, amelyek tartalmazzák többek között a médiaszolgáltatási díjra, a vételkörzetre, a műsorszerkezetre, a híradásra szánt minimális időre vonatkozó információkat.

Csak a bulvár

A fent felidézett események közvetetten mindenképpen hatással lehetett a tévéállomások műsorpolitikájára. A változások közül a legfontosabb az országos, földi sugárzású két nagy kereskedelmi televízió híradóinak depolitizálódása. A folyamat  már a kormányváltás előtt is tapasztalható volt, a választások után és különös tekintettel az új médiatörvények hatályba lépésével még egyértelműbb lett. Annak ellenére, hogy a médiatörvényben korlátozzák a bűncselekményekkel kapcsolatos hírek mennyiségét (nem érheti el az ilyen hírek aránya a 20 százalékot), a tájékoztató műsorokból gyakorlatilag teljesen eltűntek a közéleti-politikai hírek, helyüket a bulvárinformációk, balesetek, bűnesetek, katasztrófák és érdekességek vették át. Elemzések ezt az új médiaszabályozás egyik legfőbb kudarcának minősítik.  A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság maga is készített erről felméréseket, ezek szerint 2011 első öt hónapjában a tv2 Tények című műsorában a bűncselekményekről szóló tudósítások aránya meghaladta a 20 százalékot (átlagosan 24,8 százalék volt az arány). Az RTL Klubnál 12,3 százalékot mértek. Ez azt jelenti, hogy a tv2-nél 31 nap alatt 178 kék hírt adtak le, versenytársánál 104-et.

A tv2 egy 2011. áprilisi adásában a magyar alkotmány megváltoztatásáról szóló hír a 19. percben kapott helyet a halálos balesetekről, bújkáló gyilkosról, a benzináremelésről és az autópályadíjról szóló híradások után. Az RTL 2012 szeptemberére behozta a lemaradását: egy blogger egy héten keresztül nézte a csatorna híradóját, és a végén arra a megállapításra jutott, hogy a bűnügyi hírek aránya 23 százalék volt, a belpolitika 17 százalék, a külföldi híreké 13 százalék, az egyéb, főleg bulvárnak minősíthető információk a műsoridő majdnem felét, 46 százalékát adták. Márpedig a tv2 és az RTL Klub a legnézettebb csatornák: az AGB Nielsen által készített felmérések szerint a top 10, Magyarországon legnézettebb adások közé csak olyan műsorok kerülnek be, amelyeket e két csatorna egyikén vetítettek le (a köztelevíziónak legfeljebb egy nagyobb sporteseménnyel, például olimpiával vagy labdarúgó Eb-vel, vb-vel van erre esélye). Ebből is az RTL Klub híradója minden héten a maga átlagos 1,5 milliós nézettségével legtöbbször az első három hely valamelyikén szerepel, de a tv2-s Tények sem marad le sokkal átlagosan 1,2-1,3 millió nézővel.

Jobbra tolódás

Ezen túlmenően a második legnagyobb országos földi sugárzású kereskedelmi televíziónál, a tv2-nél számos olyan mozzanat figyelhető meg a legutóbbi választások óta, amelyek a csatorna közeledését mutatják a párthoz. 2010 októberében a tv2-t működtető MTM-SBS vezérigazgatója Simon Zsolt lett, aki korábban a MEC Hungary (mediaedge:cia) médiaügynökség vezetőjeként dolgozott, és egyben fontos politikai kapcsolatai is voltak. Ezt mutatja, hogy Simon a feleségével közösen tulajdonolt, budakeszi könyvesboltjában a Fidesz számára gyűjtött kopogtatócédulát 2010-ben, mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választások előtt. Feleségét, Enner Patríciát végül a helyi önkormányzat közművelődési és jogi bizottságának külső bizottsági tagjává is megválasztották. Simont 2011 után 2012-ben is a magyar médiapiac második legbefolyásosabb emberének választották meg.

A tv2 erős jobboldali kapcsolatait mutatja az is, hogy 2011 januárjában a Fidesz korábbi pártpénztárnokához kötődő Hír TV-től, szerkesztő munkakörből érkezett úgynevezett “hírpolitikai tanácsadónak” Pindroch Ferenc. Pindroch 2008 februárja óta Budapest V. kerületében található, önkormányzati kábeltévé-csatornájának, a City TV-nek főszerkesztője és ügyvezetője (frissítés: ez a megbízatása a tv2-höz kerülésével egyidőben, 2011-ben megszűnt, az önkormányzati honlap tévesen tünteti fel még mindig). A kerület polgármestere Rogán Antal, prominens fideszes politikus, frakcióvezető. Pindroch 2010. januárjáig a Fidesz-nagygyűlések konferansziéjaként megismert Rákay Philippel dolgoztak a Contact Media Hungary Kft.-ben, amely fideszes önkormányzatoktól is kapott megrendeléseket még a 2010-es választások előtt – Rákay ügyvezetőként, Pindroch tagként. 2011 januárjában mindketten kiszálltak a cégből.

A kiválasztottak

Megválasztása után a miniszterelnök elsősorban ezt a tévécsatornát tüntette ki személyes megjelenésével, ráadásul úgy, hogy maga is erősítette az elbulvárosodást. Orbán Viktor 2010 májusa óta nyolc alkalommal adott interjút a tv2-nek, míg az RTL Klubnak egyszer sem. A tv2-s interjúk közül különösen érdekesek azok, amelyeket a Frizbi című bulvármagazinban voltak láthatók. Ezeken a beszélgetéseken végig érzékelhető volt a miniszterelnök iránt érzett szimpátia: Hajdú Péter műsorvezetővel végig tegeződtek az interjúk alatt, húzósabb, rázósabb kérdések sosem hangoztak el,  a legutóbbi, karácsonyi interjú bensőséges kérdéssel zárult, előfordult, hogy az interjúk során a miniszterelnök saját otthonában fogadta a Frizbi stábját, és az is, hogy a kormányfő magánéletet firtató kérdések közé rejtették el a médiatörvényre vagy a büntető-törvénykönyv szigorítására vonatkozó felvetéseket.

A csatorna Tények című híradójában is több alkalommal meginterjúvolták Orbánt. Ezek az interjúk tényszerűbbek voltak ugyan, de egyik alkalommal a devizahitelesek töbletterheinek elosztásával kapcsolatban a műsorvezető mondatából nem derül ki egyértelműen, hogy csak a nézők véleményét tolmácsolja, vagy a sajátját – a megjegyzés a kormány politikájával való azonosulást mutatta. (“Hallom a nézőket, egyöntetűen kiáltanak, hogy nem. Természetesen nem igazságos.”)

Az egyiknek lehet, a másiknak nem

Különböző elemzői értékelések összefüggést láttak a tv2 politikai kapcsolatairól szóló hírek és aközött, hogy egy időben jelentős eltérések mutatkoztak a médiahatóság által a csatornákra kiszabott bírságok eloszlásában. Amíg a tv2 mindössze 1 millió forintos bírságot kapott az Összeesküvők című valóság-show két epizódjáért, addig az RTL Klub saját valóság-show-ja, a ValóVilág negyedik szériájáért összesen 300 millió forintos büntetést kapott, három részletben kiszabva. Az indok mindkét csatorna esetében ugyanaz volt: a hatóság szerint a műsorokkal megsértették a gyermekvédelmi szabályokat (verbális és fizikai erőszak, szexualitás, alkoholfogyasztás, meztelenség megjelenítése, dohányzás), vagyis az adásokat későbbi időpontban kellett volna műsorra tűzni és magasabb életkori kategóriába kellett volna sorolni őket. A Médiatanács a fokozatosság elvével magyarázta a két összeg közötti különbséget és azzal, hogy a médiatörvény hatályba lépése óta a tv2 nem követett el szabálytalanságot.

Ugyanakkor a Mérték Médialemző-blog rámutatott arra, hogy ez nem teljesen így van: a Médiatanács honlapján fellelhető adatok alapján a tv2 kétszer is megsértette a gyermekvédelmi szabályokat, illetve egy 2011. májusi médiatanácsi döntés az indoklásnál figyelembe vette a 2009-ben és 2010-ben alkalmazott szankciókat. A két évben összesen 58 eset volt (ekkor még 5-6 milliós bírságokat szabott ki a hatóság). Az alacsony összegű büntetés kiszabásakor azonban a jelek szerint nem vették figyelembe a korábbi törvénysértéseket, még akkor sem – figyelmeztet a Mérték – amikor a jogszabály tartalma nem, csak a paragrafus száma változott. Legalábbis a tv2-nél. Az RTL esetében a ValóVilággal kapcsolatos bírságokat már az új médiatörvény hatályba lépése után szabták ki, náluk mégsem alkalmazták a fokozatosság elvét. A Médiatanács később azzal indokolta a döntést, hogy a tv2 nem valósított meg ismételt jogsértést: az első esetben ugyanis 18 éven aluliaknak nem ajánlott műsorszámot vetített a törvényi időhatár előtt, míg a második esetben 16 éven aluliaknak nem ajánlott műsort.

A feltételezett összefüggésnek ellentmondani látszik azonban, hogy az utóbbi időben megfordult ez a trend: az NMHH 23 millió forintos bírságot szabott ki ugyanis a tv2-re, amiért egy meggyilkolt kisfiú halálával kapcsolatban megsértette az emberi méltóságra és a kiskorúak védelmére vonatkozó jogszabályokat, illetve több műsorban is megsértette a reklámszabályokat. A csatorna két műsorban is foglalkozott a gyilkossággal: a Mokka című reggeli műsorban egy nyereményjátékban tettek fel egy kérdést a bűnügy elkövetésével kapcsolatban, míg a híradóban a kisfiú édesanyját a hatóság szerint minden hírérték nélkül, kiszolgáltatott helyzetben, öncélúan ábrázolták.

Egyik kutya, másik eb

A Fideszhez köthető vállalkozások előretörése a rádiós szektorban is erőteljes volt. 2009-ben Nyerges Zsolt cége, az Advenio Zrt. volt az, amelyik botrányos körülmények között megszerezte az egyik kereskedelmi rádiós frekvenciát. A két felszabaduló frekvenciáért öt cég versenyzett: a frekvenciákon korábban sugárzó Sláger és Danubius Rádió, a Juventus Rádió, az Advenio Zrt., valamint az FM1. Az Országos Rádió és Televízió Testület annak ellenére hirdette ki nyertesként a két utóbbi céget, hogy mindkettő pályázatával gondok voltak. Az Advenio beadott pályázata alakilag érvénytelen volt, nem tüntették fel ugyanis a pályázó egyéb érdekeltségeit, amely a kiírás szerint később nem volt pótolható. Az FM1 pályázatáról pedig azt állapították meg, hogy az abban szereplő pénzügyi modell irreális.

Az ügy egyik különösen érdekes részlete az, hogy mindkét rádió kapcsolódik valamelyik politikai oldalhoz. Míg az Advenio egyértelműen a jobboldali pártokhoz, azon belül is a Fideszhez közeli érdekcsoportokhoz köthető, addig az FM1 a baloldalhoz és az MSZP-hez. Az helyzetet jól mutatja, hogy a döntés után lemondott posztjáról Majtényi László, az ORTT elnöke. Lemondó nyilatkozatában azt írta: nem tudta távol tartani a médiahatóság működését a pártpolitikától.

D. Kovács Ildikó – Mong Attila