Eleven emlékmű Buffalóban – szigorítanák a fegyvertartást az Egyesült Államokban

Nemcsak Amerikát, hanem a világot is megjárta a hír, hogy Buffalóban a fehér felsőbbrendűség jegyében mészárlás történt 2022 májusában. Hazánkban is vezető hír volt a lövöldözés, miközben a szomszédban háború zajlik. Viszont az elkövetés módja, az indok és a körülmények mind sokkolóak voltak, és ma is azok, itt, Buffalóban (New York állam, USA). Helyszíni tudósítás.

2022. május 14-én a Tops Friendly Markets bevásárlóközpontban tüzet nyitott egy fiatalember, melynek következtében tíz ember meghalt, és hárman megsérültek. Az elkövető élő adásban streamelte támadását a számítógépes játékok közvetítésére szakosodott Twitch platformon. A vádlottat, a 18 éves Payton S. Gendront letartóztatták. Nyilvánosságra hozott egy manifesztumot, amelyben azt írta, hogy hisz a fehér felsőbbrendűségben. Az áldozatok közül 11 fekete, kettő pedig fehér volt.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az elkövető három órás utazás, alapos előkészítés után 14:30 körül érkezett Conklinból a Jefferson Avenue-n található Tops bevásárlóközpontba, amely Buffalo egyik, főként afroamerikaiak által lakott városrész szomszédságában található.

Ahogy közeledett a helyszínhez, a következőt lehetett hallani a felvételen: „Most már meg kell tenni.” És megtette.

De hogyan reagál ilyesmire egy közösség? Az első sokk után „eleven emlékművé” alakult a vérengzés helyszíne, üzenetekkel, virágokkal és gyertyákkal. És ami talán a legfontosabb: reménnyel. Az autók folyamatosan érkeztek, sorra szálltak ki belőlük az emberek, kezükben virággal.

Beszélgetésbe elegyedtem a látogatókkal, ki miért jött ki a helyszínre? Többen azt mondták, hogy csak egy hónappal az esemény után képes egyáltalán arra, hogy eljöjjön, és lerója tiszteletét. Van, aki a gyerekét hozta ki, hogy beszélgessen vele az esetről, és hogy sose feledje el, mi történt. Mert beszélni, kibeszélni kell, így tartják az érkezők. Van, aki elmondja, hogy a szülei az utcában laknak, hallották a szirénázó autókat, letaglózta őket, hogy abban a boltban történt mindez, ahova naponta járnak, és ahol ismerték az alkalmazottakat. A bolt, ahol a mészárlás történt, azóta is zárva van, és sokan úgy vélik, hogy részvétlenség volna újranyitni.

A város más részéről származó fehér beszélgetőtársam elmondja, hogy rendszeresen járt a Tops Friendly Marketsbe és a Jafferson úton is, ám a történtek óta nem bír arra menni. Más megszólaló inkább a szembenézés hívének nevezi magát. Iskolai csoportok is foglalkoztak a történtekkel, a rasszizmussal – a pedagógusok igyekeztek feloldozó üzenetekkel enyhíteni az áldozatok családjának és a fekete közösségnek a frusztrációját a történtek miatt. A gyerekek rajzai és üzenetei ott lebegnek az emlékhelyen.

A vérengzés után pedig városszerte elterjedt, hogy a lakás elé kitesznek egy táblát: „Itt nincs helye rasszizmusnak.”

A megszólalók közül többen elmondják, hogy nem véletlenül épp aznap, vagyis június 19-én látogattak el a helyszínre és rótták le kegyeletüket, amikor én is ott jártam. Ez nap ugyanis az amerikai történelemben tavaly óta szövetségi ünnepnapnak számít a rabszolgaság eltörlésének az emlékére. Hasonló gondolatokat fogalmaztak meg az érkezők, mint Kamala Harris, az Egyesült Államok első színes bőrű alelnöke, aki tavaly az első ünnepen kiemelte: „Tanulnunk kell a történelmünkből. És meg kell tanítanunk rá a gyermekeinket is. Mert történelmi eseményeinkből áll össze nemzeti történelmünk.”

Texas, New York, Virginia vagy Washington államban már korábban is ünnepnap volt saját hatáskörben június 19-e. Idén, Buffalóban különös üzenetet hordoz mindez, miközben továbbra is érvényben van a világ tán legliberálisabb fegyvertartási jogszabálya.

A legutóbbi statisztikák szerint 250 millió lőfegyver van magántulajdonban (az USA lakossága jelenleg 325 millió fő – becsült adat a legutóbbi cenzus alapján).

A lőfegyverrel való visszaélések többsége a családban vagy baráti társaságban elszabadult indulatokra vezethető vissza, esetleg bandaháborúra, de sajnos, mint tudjuk, nem egyedi az iskolai mészárlás sem. Az Education Week weboldal 2018 óta gyűjti az eseteket, azóta 119 lövöldözés történt oktatási intézményben.

Idén 27 lövöldözés történt, legutóbb Texast rázta meg a 19 gyermek és 2 felnőtt halálos áldozatot követelő eset. Május 24-én az Uvalde városában található Robb általános iskolában történt lövöldözésben további 16 sérülés is történt, és az elkövető az otthonában a nagymamáját is meglőtte. A nyíltan rasszista indíték ritka, és az USA-ban is további indulatokat kelt.

Gondoljunk bele, hogy hazánkban 2015 óta évente kevesebb mint 100 gyilkosság történik (bármilyen elkövetési módot együttvéve), míg az USA-ban tavaly több mint 20 000 ember veszítette életét erőszakos bűncselekmény miatt.

A nem is a legveszélyesebb helynek tartott Baltimore-ban 2017-től évente több mint 300 gyilkosság történt, miközben lakossága alig haladja meg a hatszázezer főt. A pisztoly – mint tudjuk – könnyen elsül, és jelenleg az USA-ban gyakorlatilag mindenfajta korlátozás nélkül lehet némi papírmunka után lőfegyverhez jutni, azt ellenőrzik csupán az eladók, hogy az illető szerepel-e az FBI körözési listáján.

Nem véletlen, hogy a fegyvertartás szigorítása vagy a törvény módosítása állandóan (évtizedek óta) napirenden szerepel. Baráti és közéleti beszélgetések visszatérő témája, hiszen láthatóan nehezen birkózik meg a rendvédelem az évről évre szaporodó esetszámmal. A közbeszédet is évek óta uraló kérdés a szigorítás, és maga Biden elnök is átfogó reformot sürgetett. A választások környékén erősödtek fel ezek a hangok, de hiába került hatalomra, valahogy eddig mégsem mentek át ezek  a módosító indítványok.

A demokrata többségű kormányok idején is megesett, hogy néhányan távol maradnak aznap az ülésteremből, vagy nem szavaznak, esetleg tartózkodnak, így teremtve meg a törvény állandóságát. Az is rendszeresen megtörtént, hogy csalafinta módon nem kifejezetten a törvénymódosításra mondtak nemet, hanem a törvény napirendre vételét szavazták le a képviselők.

A véres májusi események és a közelgő időközi választások újra feltüzelték a politikusokat, és olyannyira felpörgött a döntéshozatal, hogy június 22-én megszületett a végleges kétpárti javaslat a fegyvertartás szigorításáról.

Természetesen a tárgyalások során sokat veszített erejéből az eredetileg tervezett módosítás, de egyértelműen sikerként könyvelhető el, hogy megállapodásra jutottak a felek, és kinyilvánították, hogy meg is szavazza a szenátus az egyeztetett szöveget. A tervek szerint a jövőben háttérellenőrzést végeznének a 18 és 21 év közötti fegyvervásárlók esetében (erre egy napot hagyva, azaz nem lehet azonnal és ellenőrizetlenül fegyverhez jutni).

Azok, akiket előzetesen valamikor családon belüli erőszakért ítéltek el, nem vásárolhatnak fegyvert, és a család fogalma ezután kiterjed a szerelmi kapcsolatokra is (házasság nélkül). Továbbá elkobozható a fegyver azoktól, akik ön- vagy közveszélyesek. A felpuhult verzióról, de a szigorítás felé tett első lépésnek tekinthető szövegről a szenátus fog dönteni.

Addig a fent leírt események és a szomszédban zajló háború nekünk sem üzenhet mást mint, amit a legtöbben írtak a buffalói vérengzés helyszínén kialakult zarándokhely kis zászlóira: HOPE, azaz remény.

Szerző: Gutjahr Zsuzsanna; Címlapkép és fotók forrása: Átlátszó/Gutjahr Zsuzsanna