Földrengés koronavírus idején, mától általános kijárási tilalom Horvátországban

Zágráb városát vasárnap korán reggel az elmúlt 140 év legerősebb földrengése sújtotta.  A központban autókat zúzott szét az építőanyag-törmelék. A horvát főváros emblematikus épülete, a 120 méter magas katedrális ikertornyai egyikének a csúcsa is leomlott.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy vasárnap reggel fél 7 előtt történt a természeti katasztrófa, így az utcák szinte kihaltak voltak (amihez ironikus módon a kornavírus-járvány is hozzájárult).  Ugyanis épületek teljes egészében nem dőltek össze, a lehulló téglák és vakolatdarabok, valamint a a lakásokon belül lezuhanó tárgyak okoztak személyi sérüléseket és anyagi kárt a Richter-skála szerinti 5.3-as erősségű földrengés következtében.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Halálos áldozattal egyelőre nem járt a természeti katasztrófa, 27-en sérültek meg, közülük 18-an súlyosan, egy 15 éves lány életveszélyesen.

Két kórház: egy szülészet és egy tüdőgondozó is súlyosan megrongálódott, ahonnan a fekvőbetegeket evakuálták. A horvát hadsereg végzi a romeltakarítást. 1965 előtt épült épületek – melyek jelentős része műemlék  – rongálódtak. 1963-ban az Észak-Macedón fővárost, Szkopjet sújtotta földrengés. Akkoriban mindkét város Jugoszláviához tartozott, ahol 1965-től léptek életbe szigorúbb földrengésvédelmi, építészeti szabályozások.

Azonban a mostani földrengést követően már jelezték építészek és szeizmológusok, hogy 50 év mulasztása a résgi épületek földrengésbiztosnágossá tételének az elhanyagolása, hisz az adriai mikrolemez gyors mozgása miatt arrafelé meglehetősen gyakran fordulhatnak elő erősebb rezgések. Ezért is történt a legjelentősebb kár a zömében régi épületekből álló belvárosban. Kisebb utórezgések még ma éjjel is voltak és szakértők nem tartják kizártnak, hogy akár egy újabb, erősebb földrengés is bekövetkezhet egy hónapon belül.

Andrej Plenković köztársasági elnök a helyszínt bejárva mindenkit felszólított arra, hogy higgadtan, a koronavírus-járvány miatti óvintézkedéseket, így az egymás közötti 2 méteres távolságot is betartva végezzék a kármentést.

Ami a horvát koronavírus-járványt illeti: sajnos a helyzet délnyugati szomszédunknál is egyre aggasztóbb. Jelentős mértékben nő a regisztrált fertőzöttek száma.

Március 23-án 306 fertőzöttet tartanak nyilván (52-vel többet az előző napihoz képest), 1 beteg halt meg és 5-en gyógyultak. Az adatokat a horvát hatóság területi bontásban is nyilvánosságra hozza.

Zágráb a legnagyobb gócpont, eddig 121 regsiztrált fertőzöttel. Lévén a több, mint 800 ezre lakosó főváros a legnépesebb, továbbá a gazdasági-politikai-kulturális élet központja, nem meglepő. Az már inkább, hogy e cseppet sem irigyelt dobogó második helyén az alig több, mint 50 ezres lakosú, az ország csupán nyolcadik legnagyobb városa, az isztriai Pula áll 27 ferzőzöttel és az eddigi egyetlen, regisztrált halálest is ott következett be. Vélhetőleg a Olaszország közelsége apropóján, hisz Isztriához ezer szállal kötődnek, a  horvátországi olasz diaszpóra is ott összpontosul.

Március 22-én 30 napra az egész ország területére kiterjedően betiltották a tömegközlekedést a helyközi és nemzetközi autóbuszjáratokon és vasúton, valamint a városi tömegközlekedést is. Kivételt a taxik képeznek. A játszótereket és sportpályákat már 20-án bezárták. Temetés és esküvő kizárólag szűk családi körben tartható, ám ez a szabályozás is szigorodott időközben.

Általános kijárási tilalom hétfőtől

Ma, március 23-án Davor Božinović belügyminiszter, aki egyben a horvát koronavírus-válságstáb vezetője, bejelentette a kijárási tilalmat. Külön engedéllyel a létszükségleti cikkek és gyógyszerek áruforgalmát ellátók, a víz-, gáz és áramszolgáltatás biztosításán dolgozók, orvosok és közfeladatot ellátó újságírók számára engedélyezett a lakhelyelhagyás. A földrengés elől elmenekülőknek is biztosított a belső migráció, de szerencsére a számuk nem jelentős.

A szabályozás még rendkívül meglehetősen nulladik körös. Az engedélyeket a munkáltatók állítják ki, de erre ma még nem kerül sor.  A belügyminiszter arra kérte őket,  hogy tanúsítsanak önmérsékletet, mert:

„Minden egyes, indokolatlanul kiállított mentesítő engedély a kijárási tilalom alól, növeli a fertőzés kockázatát.”

Dobó Géza

Források: Jutarnji List, Index.Hr, Radio Slobodna Evropa, Hrvatska Danas,  Koronavirus.hr. Címlapkép: Az épületekről leomlott törmelékdarabok zuhantak egy autóra Zágrábban 2020. március 22-én, a Richter-skála szerinti 5,6-os erősségű földrengés után.  MTI/AP/Darko Bandic

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!