Európai és lengyel bírák ezrei tiltakoztak Varsóban a „szájkosár”-törvény ellen

Európai tiltakozássá szélesedett a lengyel jogállamiság melletti kiállás: huszonkét EU-s ország bírái, ügyészei tüntettek együtt lengyel kollégáikkal a „szájkosár”-törvény ellen szombaton, Varsóban. A vitatott törvényt 2019 decemberében fogadta el a lengyel parlament alsóháza (Szejm). Jelenleg a felsőház (Szenátus) döntésére várnak. A törvényt sokadik alkalommal bírálta Brüsszel is. 

Az „Ezer Talár menete” elnevezésű akciót különböző lengyel bírói és ügyészségi érdekvédelmi szervezetek – Iustitia Polska, Lex Super Omnia, Defensor Iuris, Wolne sądy (Szabad Bíróságok) – valamint a helyi Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFHR) civil csoport szervezték. A varsói Legfelsőbb Ügyészség épülete előtt múlt szombat délután gyülekező igazságügyi dolgozók EU-s és nemzeti színű zászlókkal a kezükben vonultak át a lengyel országgyűlés alsóházának épülete elé.

A videón a liberális napilap, Gazeta Wyborcza élő tudósítását nézhetik vissza.

A tiltakozó menet élén Małgorzata Gersdorf, a Lengyel Legfelsőbb Bíróság első elnöke, Waldemar Żurek, a lengyel Nemzeti Igazságügyi Tanács tagja, Igor Tuleya, a varsói kerületi bíróság bírája, és az érdekvédelmi szervezetek, szakmai csoportok vezetői haladtak. A varsói Városháza illetékese szerint a több ezres tömeg a menet idején 30 ezer főre duzzadt. A helyi sajtó több ellenzéki politikust – például a Polgári Platformból (PO) Małgorzata Kidawa-Błońskát és a baloldali Robert Biedrońt – is felismert a tiltakozók között.

Az eredeti tervek szerint néma felvnuló tömeg több alkalommal is „Szabad bíróságokat!” skandálásba kezdett. A menetet vezető bírók két, a „Függetlenséghez való jog” és az „Európához való jog” feliratú bannert tartottak maguk előtt. Amerre a menet elhaladt, a varsói emberek spontán tapsolni és skandálni kezdtek: „Veletek vagyunk!” és „Köszönjük!” A bírók megtapsolták szimpatizánsaikat és szintén skandálva köszönték meg a váratlan gesztust.

A menet elsőként a köztársasági elnök palotájánál állt meg, ahol a bírák Andrzej Duda közbenjárását kérték.

„Sokan vagyunk. Gyakorlatilag az összes lengyelországi bíróság képviselteti magát, itt van közöttünk Małgorzata Gersdorf a lengyel Legfelsőbb Bíróság elnöke is” – kezdte a demonstráción elsőként beszédet mondó Żurek. Így folytatta: „Arra kérjük önt, elnök úr, hogy autonóm döntéseket hozó, független politikusként viselkedjen. Számítunk nyitottságára és bátorságára a december 20-án elfogadott törvénnyel kapcsolatban.”

A tüntetők közül sokan bírói uniformist, talárt viseltek.

„Azért vettem fel a bírói ruhám, mert nem magánemberként jöttem el tiltakozni. Arra tettem esküt, hogy munkám során megvédem az alkotmányt, a jogállamiságot és a polgárok jogait,“ idézte a ČTK cseh hírügynökség az egyik résztvevő újságíróknak adott nyilatkozatát. Hozzátette: „Még néhány hónappal korábban sem tudtam volna elképzelni, hogy bírói ruhában megyek tüntetni az utcára. Úgy tűnik, a felettünk uralkodni akaró kormányzat eltökéltsége meghaladja fantáziánkat.“

De mi ez a „szájkosár”-törvény?

A lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártja még tavaly decemberben nyújtott be egy új törvényjavaslatot a parlamentben. A lengyel parlament alsóháza által 2019 december 20-án elfogadott törvény alapján

• büntethetővé tennék azokat bírókat, akik megkérdőjelezik a lengyel kormány igazságszolgáltatási refomjának jogszerűségét vagy egy másik bíró kinevezését. A szankciók értelében akár vissza is hívhatják hivatalából a „vétkező” bírót,
• lehetetlenné teszik az elnök által kinevezett vagy kiválasztott biró megvizsgálását,
• az újonnan kinevezett biróságok összetételének megvizsgálását az ún. Átvilágítási Hivatal (Izbą Kontroli Nadzwyczajnej) végzi, amely gyakorlatilag kivégzi az igazságügyi önkormányzatiságot,
• a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásakor a jelöltek kiválasztását a kormánypárt és a köztársasági elnök hatálya alá sorolja,
• a lengyel Legfelsőbb Bíróság általában szigorúbb politikai felügyelet alá kerül,
• további szigorítások a lengyel ügyészséget is érintik.

A lengyel kormány természetesen elutasítja a kritikát, és azt állítja, hogy a törvény célja az igazságszolgáltatásban érzékelt káosz megakadályozása. Mateusz Morawiecki szerint a mostani tüntető lengyel bírók az egykori kommunista bírók tanítványai, legalábbis ezt nyilatkozta a német Die Welt napilapnak.

Más a véleménye a tüntetőknek.

„Az utóbbi évek egyik legszégyenletesebb törvényéről beszélünk, amely nyilvánvalóan ellentétes az Európai Unió alkotmányával és jogrendszerével. A törvény felszámolja a bíróságok függetlenségét. Ráadásul nincs értelme annak sem, hogy tovább győzködjük szakmai alapon a törvény megfogalmazóit, mert nagyon jól tudják, miről van szó. Most csak abban reménykedhetünk, hogy tiltakozásunkról minél több helyen tudomást szereznek Lengyelországban és Európában is,” nyilatkozta a TVN24 hirtelevíziónak az egyik varsói tiltakozó.

Az európai szakmai szervezeteken biztosan nem múlik a tüntető bíró óhaja. Az Index.hu Eurologus blogja összegyűjtötte azon EU-s bírói testületeket, amelyek aggályaikat fejezték ki a lengyel igazságügyi reform újabb elemével kapcsolatban, valamint bemutatta a lengyel legfelsőbb bíróság állásfoglalását is.

A szlovák tájékoztatási iroda (TASR) arról számolt be, hogy a múlt héten Věra Jourová, a jogállamisági mechanizmusért, a demokrácia védelméért és a dezinformációval kapcsolatos kérdésekért felelős EB-biztos levelet küldött a lengyel hatóságoknak, amelyben felszólította őket a vitatott törvény jóváhagyásának felfüggesztésére.

Jourová levelét a lengyel miniszterelnök, a lengyel köztársasági elnök és a lengyel parlament alsó-, és felsőházának elnöke kapta meg. A cseh biztos ezen kívül javasolta Varsónak, hogy a vitás kérdéseket az Európai Tanács jogi szakértőivel vitassák meg.

Az új törvény elfogadása a lengyel bíróságok függetlenségét és a jogállamiasággot fenyegeti, érvelt Jourovához hasonlóan Dunja Mijatović, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa is.

Európai bírók összefogása

A varsói bírók demonstrációja egy valódi európai esemény volt, nemcsak tartalmát, de résztvevőit illetően is. A lengyel fővárosba, többek között, Franciaországból, Hollandiából, Írországból, Dániából, Horvátországból, Olaszországból, Norvégiából, Ausztriából és Csehországból is érkeztek résztvevők. A szervezők szerint összesen huszonkét európai országból – köztük Magyarországból – érkező bírók fejezték ki szolidaritásukat a helyszínen. A rendezvény idején a külföldi kollégák táblákat tartottak fel országuk nevével.

„Soha ennyi különböző jogrendszerű, kultúrájú és különböző országból érkező bíró nem találkozott még egy napon, egy helyen és egy nagyon világos cél miatt – idézte a PAP lengyel hírügynökség Jose Igreja Matos, az Európai Bírák Szövetségének (CCEJ) elnökét, aki szerint a szombati megmozdulásra még „évekig emlékezni fognak.”

„Azért jöttünk ide, hogy támogassuk a lengyel bírákat, de nem vagyunk politikusok. A jogállam, nem a politika miatt vagyunk itt,“ mondta John MacMenamin, az ír legfelsőbb bíróság tagja az Euronews riportereinek.

„Az Amszterdami Fellebbviteli Bíróság bírája vagyok, de nem holland bíróként veszek részt a tüntetésen, hanem európai bíróként jöttem, hogy támogassam a bírói függetlenség miatt aggódó lengyel kollégákat”- mondta Maarten Feteris a PAP lengyel hírügynökségnek.

„Több ezer kollégám elnyomják Törökországban a börtönökön kívül és belül. Nincs joguk bármit is mondani. Minden, amivel korábban rendelkeztek, ma már nincs. Azért vagyok itt, hogy beszéljek nemzetem szenvedéséről, és, hogy figyelmeztessem a lengyeleket: tudom, mi a hatalom következő lépése. Már láttam ezt a filmet. Tudom, hogy mi a vége,” – idézi a Financial Timesnak nyilatkozó Yavuz Aydin török bírót a Gazeta Wyborcza.

„A kormány új törvénye a helyi jogállamiság megsemmisítését megcélzó újabb lépés,“ magyarázta a cseh köztévé riporterének Tomáš Novosad, a Cseh Köztársaság Igazságügyi Szövetségének küldötte.

„Azért vagyunk itt, hogy felhívjuk a figyelmet a jogállamiság és a független bíróságok óriási jelentőségére“ – hangsúlyozta Edith Zeller osztrák bíró a TVN24 lengyel hírtelevíziónak.

„Franciaország erről a demonstrációról nem hiányozhat“ – tette hozzá az esemény előtt még külön videóban is üzenő Nathalie Leclerc-Garret, a francia bírák és ügyészek egyesületének alelnöke.

Hogyan tovább?

A lengyel ellenzék most azt tervezi, hogy elhalasztaná a törvényről szóló döntést a lengyel parlament felsőházában. Ismert: a felsőházban a lengyel ellenzéki pártok szűk többséggel rendelkeznek.

„A szenátus biztosítani fogja az alkotmányos szereplők zavartalan működését, valamint az igazságszolgáltatás, a végrehajtó és a törvényhozó hatalom kölcsönös függetlenségét,” ígérte Tomasz Grodzki a szenátus marsallja.

A lengyel felsőház javaslatokat élhet vagy teljesen is utasíthatja az új törvényt, csakhogy, a lengyel parlamenti demokrácia szabályai értelmében, a kormánypárti többséggel rendelkező alsóház rendelkezik a végső szó jogával.

A „szájkosár”-törvény ellen tiltakozott Donald Tusk, az Európa Tanács volt elnöke és korábbi lengyel miniszterelnök is, aki miután kitöltötte európai hivatali idejét, visszatért a lengyel belpolitikába.

A korábbi lengyel miniszterelnökhöz csatlakozott a lengyel demokratikus rendszerváltás ikonikus alaja, a volt köztársasági elnök, Lech Walesa is, aki szintén a PiS-kormány harcos ellenfelének számít Lengyelországban.

Za wszelką cenę nie można pozwolić na zniszczenie niezależnego sądownictwa. Dość ustępstw. Jeśli PIS uruchomi proces likwidacji sądownictwa ,wzywam do ponad milionowego marszu na Warszawę i zrobienia porządku ,będę na czele.
Lech Wałęsa

— Lech Wałęsa (@PresidentWalesa) December 14, 2019

„Minden áron meg kell akadályozni a független bírói hatalom megsemmisítését,” írta Walesa a demonstráció napján twitterén. A volt elnök egyúttal ígéretet tett, hogyha a PiS folytatja az igazságszolgáltatás felszámolását, „egymillió embert hívok Varsóba a rend helyreállítására. Ott leszek a menet élén.” írta Walesa.

Polexit fenyeget?

A lengyel ellenzéki pártok sem vesztegették az időt: az új év elején a Velencei Bizottság küldöttségét fogadták Varsóban. A kétnapos megbeszélésen Bulgária, Írország, Svédország és Németország szakértői a teljes lengyel ellenzékkel – a nemzeti liberális PO, a baloldali pártok és a Parasztpárt képviselőivel – tárgyaltak a lehetséges törvénymódosítási javaslatokról.

A Polgári Koalíció (KO) nevében Borys Budka frakcióvezető a találkozó után elmondta, hogy a törvénymódosítás miatt Lengyelországot kizárhatják az Európai Unióból.

A baloldali Oko.Press magazin összeállításában több tucat lengyel és nemzetközi jogászprofesszor által aláírt közös nyilatkozatot idézte, amely szerint a „szájkosár”-törvény összeegyeztethetetlen Lengyelország EU tagságával.

Ezzel szemben a liberális New York Timesban az új törvényről úgy vélekednek, hogy„az büntetné az igazságszolgáltatás függetlenségét védő bírókat, de kevésbé valószínű, hogy épp e törvény elfogadása miatt zárnák ki Lengyelországot az EU-ból.” A patináns amerikai napilap újságírója mindezt azzal indokolta, hogy „a magyarországi jogállamiság elleni támadás sokkal mélyebb, mint ami Lengyelországban történik.”

Vezető képünkön a talárba, bírói uniformisba öltözött tiltakozók egy csoportját látják a varsói Legfőbb Ügyészség épülete előtt 2020 január 11-én. Fotó: Marsz Tysiąca Tóg Facebook csoport.

Írta: Bőtös Botond

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!