Jane Goodall: nyomorúságos állapotban van a Föld, de most még van esélyünk változtatni

A 85 éves, világhírű etológus, antropológus a Spiegelnek adott interjúban beszélt a klímakatasztrófa elleni lépéseket sürgető fiatalok mozgalmának fontosságáról, és megszívlelendő tanácsokat adott a szüleiknek. Kiemelte, hogy ha az édesanyja nem támogatta volna az álmai elérésében, nem tudta volna őket valóra váltani. Most már nem csak a csimpánzok élete, hanem az egész bolygónk jövője veszélyben van, de Goodall szerint az emberek képesek változást elérni: az egyéni döntéseik is fontosak, együtt pedig nyomást tudnak gyakorolni a politikusokra és a gazdasági szereplőkre.

Jane Goodall 1934-ben született, és kiskora óta rajongott az állatokért. 1960-ban kezdte meg a csimpánzok viselkedésének tanulmányozását Tanzániában, a Gombe Nemzeti Parkban. Kitartó megfigyelései során számos fontos felfedezést tett az állatok eszközhasználatáról, életmódjáról és szociális viselkedéséről. A csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében 1977-ben alapította meg a nevét viselő intézetet, amely számos országban, köztük hazánkban is működik.

Dr. Goodall a csimpánzok legelismertebb szakértőjének számít, és számtalan elismerésben részesült a munkásságáért, 2002-ben megkapta az ENSZ békenagykövete címet is. Idén 85 éves, de ennek ellenére nem pihen, hanem folyamatosan járja a világot, és a környezetvédelem fontosságáról tart előadásokat. Június 21-én Münchenben járt, és ott készített vele interjút az egyik legnagyobb német lap, a Spiegel.

A riporter elsőként azt kérdezte tőle, hogy mit gondol az Európában nagy figyelmet kapó Greta Thunberg akcióiról és a klímakatasztrófa elleni lépéseket sürgető #FridaysforFuture mozgalomról. Goodall szerint jó dolog, hogy a fiatalok aktívak a témában.

„Nagyon fontosnak tartom arra ösztönözni a fiatalokat, hogy a környezetvédelemmel foglalkozzanak. Ez a következő generáció fogja meghatározni, hogy milyen lesz a Föld a jövőben.”

Elmondta, hogy az intézete éppen ezért működteti a Roots & Shoots (Gyökerek és Rügyek) programot, ami egy ifjúsági természetvédelmi nevelési hálózat, amelynek tagjai például fákat ültetnek, valamint a műanyagzacskók és a pálmaolaj használata ellen küzdenek. Goodall szerint ezek a fiatalok mindenhol ott vannak világszerte, és Greta Thunberg csak egy közülük.

Azzal kapcsolatban azonban kétségei vannak, hogy a tanítási időben tüntetők közül hányan vannak kint tényleg a klímaváltozás miatt, és hányan csak azért, hogy lógjanak az iskolából. „Szeretnék megkérdezni minden gyereket, hogy tudja-e, miért tüntet. Ismerek egy ausztrál anyukát, akinek a lánya tüntetni akart, ezért megkérdezte tőle, hogy mit akar mondani a kormánynak. A gyerek nem tudta megmondani, tehát nem engedte el.” – meséli, és azt mondja, reméli, hogy a gyerekek tényleg értik az akciók mögötti célt.

Arra a kérdésre, hogy érez-e párhuzamot maga és Greta Thunberg között, akinek most előítéletek ellen kell harcolnia, és annak idején sokan őt sem vették komolyan, amikor a dzsungelbe ment, Jane Goodall azt válaszolja, hogy nem. „Nekem nem kellett harcolnom. Egyszerűen csak követtem az álmomat, hogy Afrikában éljek állatokkal, és könyveket írjak erről.” 

Azt viszont kiemeli Goodall, hogy az anyukája nélkül ez nem sikerült volna. „Gyerekkorom óta tudtam, hogy az emberek nem szeretik az ötleteimet. Már 10 éves koromtól mondták nekem felnőttek, hogy nem mehetek a dzsungelbe, mert lányok nem csinálnak ilyet. De volt egy édesanyám, aki mindig azt mondta, hogy mindent meg tudok csinálni, ha keményen dolgozok érte, és élek a kínálkozó lehetőségekkel. Ez egy tényleg fontos tanítás: Támogassátok a gyerekeiteket, ne próbáljátok olyasmire kényszeríteni őket, amit nem akarnak csinálni. És ha megváltoztatják a véleményüket, akkor is támogassátok őket.”

Arra a kérdésre, hogy 85 évesen miért nem pihen, a világhírű etológus azt mondja, hogy a Föld nyomorúságos állapotban van, ami ellen tenni kell, és neki sok más emberrel szemben megvan az az előnye, hogy hallgatnak rá.

„Ez a gyermekeink, unokáink, dédunokáink jövőjéről szól. Ha továbbra is úgy teszünk, mint eddig, akkor nem lesz jövőjük.”

Goodall szerint rövid ideig még van esélyünk, hogy változtassunk, a környezetnek okozott károk még meggyógyulhatnak, ha nem romboljuk tovább a természetet. Ehhez azonban az embereknek együtt kell működniük, és meg kell érteniük, hogy mindenki döntéseket hoz minden nap. „Mindenki elgondolkodhat azon, hogy egy termék azért olcsó-e, mert gyerekek gyártják,  mindenki mellőzheti a műanyagzacskókat, és újhasznosíthatja a dolgokat. Mindenkinek van választása.”

A riporter kérdésére, hogy nem sokkal fontosabbak-e a politikai megoldások, hiszen a környezetrombolás és a széndioxid-kibocsátás nagy részét az ipar okozza, Jane Goodall azt válaszolja, hogy mindkettőre szükség van, de a politikai lépésekhez is kellenek az emberek, mert ők tudnak nyomást gyakorolni a vállalatokra és a döntéshozókra demonstrációkkal és a vásárlásaikkal.

„Ha valakinek nem tetszik, ahogy egy cég a termékeit gyártja, nem szabad őket megvennie. A fogyasztóknak nagy hatalmuk van.”

A környezetvédelem és a politika kapcsolatáról szóba kerül Donald Trump amerikai, és Jair Bolsonaro brazil elnök, akik közismerten nem tartják fontosnak a környezetvédelmet: Trump tagadja a klímaváltozást, Bolsonaro pedig tovább rombolná az Amazonas-medencét és az ott található őserdőket, amelyeknek folyamatos pusztítása már így is borzasztó hatással van az egész Föld klímájára.

Goodall erre azt mondja, hogy sötét időkön megyünk keresztül, Trump és Bolsonaro jobbra tolja a világot, rombolják a környezetet, és háborúkat kockáztatnak.

„Ez veszélyes, mert az emberek ezáltal elveszítik a reményt. Akinek nincs reménye, annak már nincs miért küzdenie. Az lenne a vég a bolygónk számára. Minél kevesebb az emberek reménye, annál fontosabb lesz a munkám: megmutatni nekik, hogy meg tudnak valamit változtatni.”

A teljes, német nyelvű interjú a Spiegelen olvasható.

Címlapkép: Jane Goodall előadást tart az ELTE Egyetemi Konferencia Központ Gömb aulájában 2018. május 17-én (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)