A kommunizmus vidám végvonaglása - hétköznapi hadiállapotaink
Mi még láttuk Lenint. Ott voltunk Doberdónál, Trockij halotti ágyánál, és jártunk Krakkóban is, amikor még szabadon lehetett beszélni, írni:...
Tömegesen utasították el a lengyelországi helyhatósági választásokon Orbán Viktor legfontosabb régiós szövetségese, Jarosław Kaczyński Jog és Igazságosság (PiS) nevű pártjának jelöltjeit a lengyelek. Négy nagyváros kivételével a PiS sehol nem tudott polgármestert adni. Egy évvel az országgyűlési választások előtt a lengyel társadalom mélyen megosztott, egy azonban biztosnak tűnik: Lengyelország nem orbanizálódik tovább.
“Problémát jelenthet a PiS számára, ha a vajdaságok legalább felét nem fogja megszerezni” – jósolta még a múlt hét vasárnap befejeződött lengyelországi helyhatósági választások előtt Rafał Matyja politológus. Kollégája, Marek Migalski, a PiS egykori EP-képviselője a Rzeczpospolitában hozzátette: amennyiben a kormánypárt nem lesz képes megszerezni a lengyel nagyvárosok egy részének irányítását, valamint a vajdaságok legalább felének vezetését, akkor egy ilyen eredmény üzenet lehet a lengyel társadalom felé: Kaczyński legyőzhető, és a teljhatalom felé menetelése megakadályozható.
A lengyel helyhatósági választásokon két fordulóban választják meg a polgármestereket és a vajdasági parlament tagjait. A 16 lengyel vajdasági parlamentet az országos politikai pártok uralják. A választások győztese nem a legtöbb szavazatot szerző párt, hanem aki kormányképes. Két héttel korábban, első körben, 1826 polgármestert választottak. A második választási kört 649 településen múlt hét vasárnap tartották ott, ahol egyetlen jelölt sem ért el 50 százalék plusz egy szavazatot. A választási részvétel mindkét körben nagyjából tíz százalékkal haladta meg a négy évvel ezelőtti részvételi arányt. Az első körben a szavazók 55 százaléka jelent meg az urnáknál, ami a helyi választásokat figyelembe véve lengyel rekordnak számít.
A lengyel ellenzék vezető pártja a Polgári Platform (PO), amely élén 2016 óta Grzegorz Schetyna áll, kilábalt a 2015 és 2017 közötti válságból. A széttöredezett ellenzéki térfél magára találásának egyik kulcsmomentuma a Polgári Koalíció (KO) nevű alkalmi választási szövetség létrehozása volt 2018 márciusában a PO és a liberális Nowoczesna pártok között.
A KO fő célja a 2018 novemberi helyhatósági választások előtt egy minél szorosabb ellenzéki együttműködés létrehozása volt. Ezért egyes helyeken bevonták a választási platformba a Demokratikus Baloldal Szövetségét (SDL) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) képviselőit is.
A lengyel ellenzék a helyhatósági választásokon olyan jó pozíciót szeretett volna elérni, amellyel eséllyel indulhatnak el a 2019-es európai és lengyelországi parlamenti választásokon is. A KO stratégiai szándékát, miszerint a mostani lengyel választás két blokkra egyszerűsödjön – PiS versus anti-PiS – elérte. Igaz, ebben segítségére volt a kormánypárt is, amely politikáját a KO, azaz „kommunisták és bűnözők” szövetsége ellen határozta meg.
A Jog és Igazságosság Pártja 2015-től irányítja Lengyelországot. Az ország valódi vezetője a PiS elnöke, Jarosław Kaczyński, politikai példaképe és szövetségese Orbán Viktor, magyar miniszterelnök. A PiS nem rendelkezik alkotmányos többséggel, mint a Fidesz, de korlátozott hatalmával – mindössze öt fős parlamenti többséggel – megpróbálta utánozni a Fidesz politikáját. A PiS embere ül az elnöki székben, a kormány propagandagépezetévé silányított lengyel közmédiában, a bíróságokon, állami cégek és egyre több kulturális és sportintézmény élén. A párt az önkormányzati választásig magabiztosságot sugárzott.
Kaczyńskiék egyedül regionális szinten és a nagyvárosokban álltak rosszul. A PiS ezen a felálláson szeretett volna változtatni. A kormánypárt úgy kampányolt, mintha parlamenti választás lett volna. A kampányt Mateusz Morawiecki miniszterelnök vezette, de felsorakozott a teljes kormány, a párt polgármesterei és az elnök is. A háttérből Kaczyński irányított. A köztévé szinte csak a PiS-szel foglalkozott. A katolikus egyház is a kormány mellé állt, mindent megígértek a választóknak.
Mégis, a kampány hajrájában valami eltört. Először a miniszterelnök jelentette ki, hogy csak azok a települések számíthatnak a jövőben állami támogatásokra, amelyeket a PiS vezet. Majd néhány nappal a szavazás megkezdése előtt bevetették a titkos fegyvert is: egy migrációval ijesztgető választási videoklipet. A spot Lengyelországot mutatja 2020-ban, napi szintűek a migránsok által elkövetett szexuális támadások, agressziók. A klip az ellenzéki PO-t teszi felelőssé, amely párt állítólag “beengedné a menekülteket.” Megjegyzendő: a lengyel kormánypárt a kampányban korábban nem migránsozott.
A PiS brutális kampánya végül bejött, de ellenkező előjellel: a 30 ezer főnél nagyobb városokban szinte kizárólag az ellenzék jelöltjei győztek. Az első forduló utáni exit-poll eredmények a a vajdaságokban is az ellenzék óriási győzelmét jósolták. Néhány nappal később, ahogy fokozatosan számolták össze a leadott szavazatokat, a még mindig csak előzetes és nem végeredmények alapján, a PiS felzárkózott. Végül hat vajdaságban szerezték meg a hatalmat. A lassú adatfeldolgozás miatt több megyében napokig nem nem tudtak győztest hirdetni.
A választási napon a magyarországi olvasó számára ismerős helyzet alakult ki. Varsóban a szavazók több óráig álltak sorba, hogy leadhassák szavazatukat. Urnazárás után, napokkal később is a szavazatokat számolták. A politikai elemzők és a politikusok is csak az exit poll alapján mondhatták el véleményüket. Marek Migalsi politológus szerint nem politikai provokációról van szó, hanem a szavazást lebonyolító rendszer elégtelenségéről. Megjegyzem, a két másik visegrádi országban, Szlovákiában és Csehországban évek óta sikerül sikerült összeszámolni a szavazatokat néhány óra alatt.
De a szavazatok lassú összeszámlálása sem fedte el a lengyel kormánypárt számára az első forduló kataszrofális részleteit. Rafał Trzaskowski, a KO jelöltje óriási fölénnyel nyerte el polgármesteri címet 56,7 százalék szavazattal. Patryk Jaki, a kormánypárt jelöltje mindössze a szavazatok 28,53 százalékát kapta. A két jelölt közötti óriási szavazatkülönbség a 2018-as lengyel önkormányzati választások legnagyobb meglepetése. A PiS számára óriási sokk volt Varsó elvesztése. Miért?
A választások előtt még két hónappal is a lengyel főváros vezetésére a PiS-jelölt volt az esélyes. Négy nappal a választások előtt a KANTAR Millward intézet felmérése már Trzaskowskit hozta ki győztesnek. Az egyesült ellenzéki liberális és baloldali szavazók mozgósítása nagyon jól sikerült, illetve kiváló jelöltet választottak. A kormánypárti jelölt hiába jött fel fokozatosan a felmérések szerint, rétorikája sok fővárosit Kaczyńskira emlékezette.
Varsó liberális többségű város, de 2005-ben a későbbi lengyel elnök, Lech Kaczyński nyerte a varsói választást. Később, a városban kormányzó PO népszerűségét évek óta nyomasztja a földtulajdonlási jog visszaadása körüli privatizációs botrány. Ezen kívül a közép-, és a szegényebb rétegekkel kevesebbet törődve megnyitották a várost a gigaberuházások előtt. Varsó arca megváltozott, óriási felhőkarcolók épültek a központban. A baloldali és alternatív csoportok is változást akartak, néhány éve majdnem sikerült lemondatni a polgármestert is.
A PiS az első fordulóban, a főváros mellett, több más nagyvárost is elbukott. Új jelenségnek számított, hogy a KO nemcsak a nyugati országrészben, de a PiS által uralt keleti vajdaságok nagyvárosaiban is sikerült nyerni az egyesült ellenzéki jelölteknek. Az egyesült ellenzék taktikája bejött: képesek voltak a helyi választást a Kaczyński-kormány elmúlt három évéről szóló népszavazássá formálni.
A második forduló különösebb meglepetések nélkül zárult: a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjeit nagyjából mindenhol kigolyózták 2:1 arányban az ellenzéki pártok szavazói. A 107 elnöki városban 77 helyen független jelölt nyert, 22 helyen a KO jelöltje, 4 helyen a PiS jelöltje, 2 helyen a baloldali szövetség (SLD-Lewica Razem) jelöltje, 1-1 helyen a Parasztpárt és a Kukiz’15 jelöltje lett a befutó. (Lásd: 1-es ábra) Itt fontos megjegyezni, hogy a független színekben induló jelölteket döntő többségében a nagy országos politikai pártok támogatták.
1-es ábra: a 107 „elnöki város” győzteseinek megoszlása. A 77 győztes független jelölt az ellenzéki pártok támogatásával győzött. A PiS mindössze 4 nagyvárost tudott elhódítani.
Egy kis közép-európai országból nézve szintén szokatlan lehet az elnöki város kifejezés. A 930 lengyel városból 107 nagyvárosban a polgármesteri tisztséget hiúsági okokból úgy hívják: prezydent. A kisebb városokban a város első embere már polgármester, azaz az ónémet nyelvből származó burmistrz. Az elnevezési különbségtételnek semmilyen jelentősége nincs. Ugyanakkor fontos tudni, hogy ezekben az elnöki városkban élnek a budapesti, tehát nagyvárosi szinten szocializálódott lengyelek. Ha valaki megnézte a lengyel újságokat is a helyhatósági választások után, rácsodálkozhatott: miért csak ezeket az elnöki városokat veszik figyelembe az elemzők?
Azért, mert a mostani önkormányzati választást szinte minden helyi elemző a 2019-es európai szavazás tükrében értékelte. Ismert: az EP-választáson Lengyelországban is hagyományosan alacsony a részvétel, a falusi és a kisvárosok lakossága Lengyelországban eddig kis létszámban ment el szavani.
2-es ábra: 6 vajdaságot a PiS kormánypárt, 10 vajdaságot az egyesült ellenzék fogja kormányozni.
A kormánypárt hiába hódított el számára új vajdaságokat, nem szerepelt jól regionális szinten sem (2-es ábra). A PiS ráadásul kényelmes helyzetben volt, szinte bármilyen eredemény esetén győzelmet kommunikálhatott. Meg is tette. A négy évvel korábbi helyi választásokon a PiS mindössze a Kárpátaljai Vajdaságot szerezte meg, a többi 15 vajdaságban a PO kormányzott kiegészülve vagy a baloldali SDL-lel vagy kis, helyi tömörülésekkel.
Nézzük, hogyan szavaztak a lengyel falvakban! A 2018-as lengyel önkormányzati választások győztese ezen a szintjén nem kérdés. A jobb értelmezhetőség kedvéért, a faluban győztes győztes politikai pártokat különböző színekben látják. (Lásd: 3-as ábra) Első pillantásra látszik, hogy Lengyelország területét a PiS kormánypártot mutató lila szín uralja, nem véletlenül. A Kaczyński-párt 1640 faluban nyerte meg a választást, legnagyobb győzelmét a kelet-lengyelországi Kárpátaljai Vajdaság területén aratta, ahol összesen öt faluban diadalmaskodott egy nem kormánypárti jelölt. A zöld szín a Parasztpárt győzteseit, a sötétlila a KO egyesült ellenzék befutóit látják, vörös színben pedig a baloldali győzteseket mutatja a választási bizottság ábrája.
3-as ábra: a falvakban a PiS jelöltjei domináltak.
Ezzel a térképpel tartott sajtótájékoztatót a PiS elnöke, Kaczyński is és jelentette be pártja győzelmét az önkormányzati választásokon. Az elnöknek a maga módján igaza van, a PiS valóban a legerősebb a falvakban és a keleti országrészben. De a „lila térkép”, ahogy Lengyelországban hívják, azonban nagyon félrevezető, mivel nem tudja jól érzékeltetni a nagyobb népességkoncentrációs területeket és azt, hogy a legkisebb településeken a választási részvétel alacsonyabb. A PiS annak köszönheti pirroszi győzelmét, és került veszélybe kormányzásuk folytatása jövőre, hogy nagyon rosszul szerepelt a lengyel városokban.
“A PiS városi választási eredménye azt is jelenti, hogy a kormánypárt nagy valószínűséggel a 2019 májusi EP-választásokat elveszíti, mivel az EU-s szavazáson hagyományosan nagyobb számban vesznek részt a városi emberek, mint a vidéken élők” – írja a Polityka Insight lengyel elemző intézet. Michal Szuldrzyński újságíró kommentárjában egy másik érdekes jelenségre is hívta fel a figyelmet: a PiS fiatal jelöltjeinek nagy többsége alulmaradt a városokban a tapasztalt és a városi politikát évek óta meghatározó politikusokkal szemben.
A Lengyel Parasztpárt (PSL) megerősítette országos pozícióját, és a választások után velük továbbra is számolni kell, mint erős regionális alakulat. A PSL 16 százalékos választási eredményének Jarosław Kaczyński örült a legkevésbé. Lengyelország valódi irányítója a regionális terjeszkedéssel párhuzamosan szeretette volna elérni a PSL megsemmisítését is. A kampányban hasonló hangulatú és nyelvezetű lejárató videót készítettek, amilyennel Magyarországon a Fidesz próbálkozott a hasonló választói réteget megcélzó Jobbik ellen. Miért?
A Parasztpárt a vidéki kispolgárságon kívül ugyanarra a szavazórétegre támaszkodik, amit a PiS is megcélzott: a vidéken élő, paraszti, mezőgazdaságból élő, katolikus, konzervatív tömegekre. Csakhogy a PSL elemi érdeke magát folyamatosan kijelölni a Kaczyński-párttal szemben, egyébként megszűnne létezni. Helyi szinten a PSL ad hoc koalíciókat köt és helyi problémák mentén politizál. Éppen ez a párt fő jellemzője, nem lehet őket egyik nagy táborhoz sem sorolni, ezért országos szinten bármilyen párttal koalícióképes.
Másik fontos különbség a két párt között, hogy amíg a PSL a helyi ügyeket vette elő a kampány során, és érdemi megoldásokat kínált, addig a PiS inkább szektaként, mint pártként kampányol és mediálisan akarta megfogni a paraszti tömegeket, a zsigeri érzelmekre próbált hatni és magával ragadni. Ez a szembenállás és a kormánypárt gyűlölködő retorikája a PiS számára azt is jelenti, hogy az elvileg természetes koalíciós partner PSL jó eséllyel szintén nem szívesen kötne koalíciót a jelenlegi kormánypárttal.
A PSL jó választási eredményére hallani olyan hipotézist is, hogy a PiS EU-ellenes jogállami lépései miatt a még mindig nagy földterületeken gazdálkodó lengyel parasztság bukhatja az egyébként bőkezű EU-s támogatásokat is. Emlékezetes, hogy Lengyelország EU csatlakozásakor a katolikus egyház a nemre buzdította a vidéki lakosságot. Ne felejtsük el, a lengyel vidéken a mai napig él az alapszabály: amit a katolikus pap mond, az úgy van. Végül a lengyel parasztok többségénél mégis vonzóbbnak tűnt Brüsszel anyagi támogatás, mint egy nacionalista-klerikális tónusú “nemzeti ellenállás”.
A lengyel baloldal továbbra sem talál magára. Ez annak ellenére kisebb meglepetés, mert az utóbbi években több más kezdeményezés is elindult a baloldalon. Mégis, a Demokratikus Baloldali Szövetség (SDL) gyengébb választási eredménye ellenére ez az alakulat továbbra is a lengyel baloldal uralkodó politikai alakulata. A Zöldek és a Razem (Együtt) nagyjából 1-1 százalékos eredményt értek el.
Az alacsony részvételi arány mellett elért gyenge baloldali eredmény ugyanakkor azt is üzeni, hogy egyáltalán nem biztos az országgyűlési bejutásuk 2019-ben. Ez a fejlemény azonban lehetőséget adhat a lengyel baloldal kisebb alakulatainak választási együttműködésére is.
A PiS szemszögéből a posztkommunista SLD elviekben szintén potenciális együttműködő partner lehetne, hiszen a két párt a szociális politikában egész közel áll egymáshoz. Csakhogy a PiS erős antikommunista pártként határozza meg magát, így ez az ideológiai szembenállás megint lehetetlenné teszi a jelenlegi kormánypárt számára a koalíciót.
A lengyel radikális jobboldali, euroszkeptikus, libertariánus térfélen jelenleg káosz uralkodik. Janusz Korwin-Mikke pártja a Wolność (magyarul: Koalíció a Köztársaság Megújítására – Szabadság és Remény, a pártelnök úrról magyarul bővebben itt olvashat és itt meg is hallgathatja) gyenge eredményt ért el.
Az egykori rockénekes által összefogott véletlenszerűen összegyűlt emberek kaotikus szervezete, a Kukiz’15 szintén leszerepelt. A pártot folyamatosan hagyják ott lengyel belpolitikában még valamit számító nevek, amelyek többsége nacionalista. A nagyobb probléma, hogy a párt évek óta képtelen meghatározni szerepét a lengyel belpolitikában.
Előfordulhat, hogy az európai parlamenti választásokra ezek a nacionalista, xenofób, euroszkeptikus, EU-ellenes mozgalmak, pártok összefognak, és így esélyük lehet akár egy tíz százalékos eredmény elérésére is. Egy ilyen fejlemény viszont rossz hír a Kaczyński-párt számára. A legerősebbnek számító Kukiz’15 pedig egyszerűen túl megbízhatatlan partner egy esetleges koalícióra a PiS számára.
4-es ábra: Dr. Tomasz Jurkiewicz, a Gdanszki Egyetem statisztikai karának tanára szerint így nézne ki a lengyel parlament felállása a 2018-as helyhatósági választáson leadott szavazatok alapján. A hipotetikus modell azt mutatja, hogy az egyesült ellenzék – Polgári Koalíció+SLD-Baloldal Razem+Lengyel Parasztpárt – 259 helyet, a jelenlegi kormánypárt 192 helyet, a Kukiz’15 mozgalom 8 helyet szerzett.
Ha csak a számokat nézzük, a PiS szerezte meg a legtöbb képviselői helyet. Kaczyński pártja ma Lengyelországban a legerősebb politikai alakulat. Minden esélyük megvan, hogy megnyerjék a 2019-es parlamenti választásokat is. Ennek ellenére a párt általános hangulata a választás után ideges és nyugtalan. Az elvárások magasabbak voltak. Megkezdődött a bűnbakok keresése. A PiS ultrakonzervatív szárnya az amerikai és német tulajdonú lengyelországi médiákban találta meg a rossz választási szereplés okait és a lengyel média “polonizációját” követelte.
Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes a wp.pl reggeli műsorában elismertre, hogy elveszítették a választásokat a nagy és a közepes városokban. “Nehéz lenne ezt sikerként elkönyvelni”, tette hozzá az előző Tusk-kormány és a jelenlegi Morawiecki-kormány minisztere.
Gowin a PiS szereplését megpróbálta a többségi választási rendszerrel megmagyarázni és felhívta a figyelmet, hogy a következő két választás már arányos választási elv alapján működik. Gowin szerint a 2019-es őszi parlamenti választásokon a PiS 41-43 százalékos eredménnyel megőrizheti kormánypárti pozícióját. Csakhogy, a jelenlegi helyzetben egy ilyen százalékos eredmény elérése is nehézségekbe ütközne a PiS számára.
Már a két forduló között megkezdődtek a találgatások, vajon Jarosław Kaczyński változtat-e politikáján és megpróbálja-e visszaszerezni pártja egykori, mérsékeltebb szavazóit? A legfrissebb fejlemény sem ebbe az irányba mutat. A varsói városvezetés betiltotta a lengyel szélsőjobboldal által kisajátított “függetlenségi menet” rendezvényt. Andrzej Duda köztársasági elnök és Mateusz Morawiecki miniszterelnök soron kívül találkozott az ügy miatt és úgy döntöttek, hogy a kormány mindenképp megtartja a menetet – állami rendezvény formájában.
A lengyelországi 2018-as önkormányzati választások eredménye megmutatta, meddig ér a kormánypárt támogatottsága. Politikai elemzők szerint ez a választás túlmutatott regionális jellegén, és a választók a helyi programok mellett Lengyelország jövőjéről is szavaztak. A nagy kérdés most az, sikerül-e Kaczyńskinak jövőre megtartani hatalmát? Ha a jelenlegi erőviszonyok nem változnak, és a PiS nem változtat koalícióképtelenségén, az ellenzéki pártok még szorosabbra fűzik az együttműködést, egy esetleges lengyel kormányváltás 2019-ben azt is jelentheti, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök elveszítheti legfontosabb ideológiai és politikai szövetségesét a régióban.
Lengyelországban nem igazán tudod elkerülni a papokat! A vezető képen az oszkowicei Szent Martin templomából Michał Ciećwierz és a zajączkówi Szent Jézus Szívének templomából Radosław Furmański plébánosokat látják a Parzęczew közeli Stary Chrząstów western lőtér ünnepélyes felszentelése és szimbolikus megnyitása pillanatában, amint revolvereikkel szalagokkal rögzített fehér lufikra lőnek. Az esemény a 2018 októberi lengyel önkormányzati választási kampány utolsó napjaiban történt. A fotó nem sokkal megjelenése után a kampányhajrá egyik népszerű memeje lett. Fotó: Krzysztof Jarczewski / Forum, Twitter.
Írta: Bőtös Botond
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásMi még láttuk Lenint. Ott voltunk Doberdónál, Trockij halotti ágyánál, és jártunk Krakkóban is, amikor még szabadon lehetett beszélni, írni:...
Megváltoztak az utazási feltételek Lengyelországba: 48 órás negatív teszten kívül, kedd éjféltől az Európai Unió által elismert vakcinákkal beoltottak is...
Elsötétült a lengyel médiavilág egy része szerdán. A médiában dolgozók győzelmével végődött 2016-os ellenállás után legerősebb tiltakozásnak tartott akció huszonnégy...
Tízmillió eurót is elér az az összeg, amit a lengyelországi Piotr Skarga Intézet más radikális katolikus szervezeteknek juttatott el az...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!