Lengyelország nem orbanizálódik tovább – fellázadtak Kaczyński ellen a lengyel városok

Tömegesen utasították el a lengyelországi helyhatósági választásokon Orbán Viktor legfontosabb régiós szövetségese, Jarosław Kaczyński Jog és Igazságosság (PiS) nevű pártjának jelöltjeit a lengyelek. Négy nagyváros kivételével a PiS sehol nem tudott polgármestert adni. Egy évvel az országgyűlési választások előtt a lengyel társadalom mélyen megosztott, egy azonban biztosnak tűnik: Lengyelország nem orbanizálódik tovább.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

“Problémát jelenthet a PiS számára, ha a vajdaságok legalább felét nem fogja megszerezni” – jósolta még a múlt hét vasárnap befejeződött lengyelországi helyhatósági választások előtt Rafał Matyja politológus. Kollégája, Marek Migalski, a PiS egykori EP-képviselője a Rzeczpospolitában hozzátette: amennyiben a kormánypárt nem lesz képes megszerezni a lengyel nagyvárosok egy részének irányítását, valamint a vajdaságok legalább felének vezetését, akkor egy ilyen eredmény üzenet lehet a lengyel társadalom felé: Kaczyński legyőzhető, és a teljhatalom felé menetelése megakadályozható.

A lengyel helyhatósági választásokon két fordulóban választják meg a polgármestereket és a vajdasági parlament tagjait. A 16 lengyel vajdasági parlamentet az országos politikai pártok uralják. A választások győztese nem a legtöbb szavazatot szerző párt, hanem aki kormányképes. Két héttel korábban, első körben, 1826 polgármestert választottak. A második választási kört 649 településen múlt hét vasárnap tartották ott, ahol egyetlen jelölt sem ért el 50 százalék plusz egy szavazatot. A választási részvétel mindkét körben nagyjából tíz százalékkal haladta meg a négy évvel ezelőtti részvételi arányt. Az első körben a szavazók 55 százaléka jelent meg az urnáknál, ami a helyi választásokat figyelembe véve lengyel rekordnak számít.

Egyesült ellenzék

A lengyel ellenzék vezető pártja a Polgári Platform (PO), amely élén 2016 óta Grzegorz Schetyna áll, kilábalt a 2015 és 2017 közötti válságból. A széttöredezett ellenzéki térfél magára találásának egyik kulcsmomentuma a Polgári Koalíció (KO) nevű alkalmi választási szövetség létrehozása volt 2018 márciusában a PO és a liberális Nowoczesna pártok között.

A KO fő célja a 2018 novemberi helyhatósági választások előtt egy minél szorosabb ellenzéki együttműködés létrehozása volt. Ezért egyes helyeken bevonták a választási platformba a Demokratikus Baloldal Szövetségét (SDL) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) képviselőit is.

A lengyel ellenzék a helyhatósági választásokon olyan jó pozíciót szeretett volna elérni, amellyel  eséllyel indulhatnak el a 2019-es európai és lengyelországi parlamenti választásokon is. A KO stratégiai szándékát, miszerint a mostani lengyel választás két blokkra egyszerűsödjön – PiS versus anti-PiS – elérte. Igaz, ebben segítségére volt a kormánypárt is, amely politikáját a KO, azaz „kommunisták és bűnözők” szövetsége ellen határozta meg.

Ideges PiS

A Jog és Igazságosság Pártja 2015-től irányítja Lengyelországot. Az ország valódi vezetője a PiS elnöke, Jarosław Kaczyński, politikai példaképe és szövetségese Orbán Viktor, magyar miniszterelnök. A PiS nem rendelkezik alkotmányos többséggel, mint a Fidesz, de korlátozott hatalmával – mindössze öt fős parlamenti többséggel – megpróbálta utánozni a Fidesz politikáját. A PiS embere ül az elnöki székben, a kormány propagandagépezetévé silányított lengyel közmédiában, a bíróságokon, állami cégek és egyre több kulturális és sportintézmény élén. A párt az önkormányzati választásig magabiztosságot sugárzott.

Kaczyńskiék egyedül regionális szinten és a nagyvárosokban álltak rosszul. A PiS ezen a felálláson szeretett volna változtatni. A kormánypárt úgy kampányolt, mintha parlamenti választás lett volna. A kampányt Mateusz Morawiecki miniszterelnök vezette, de felsorakozott a teljes kormány, a párt polgármesterei és az elnök is. A háttérből Kaczyński irányított. A köztévé szinte csak a PiS-szel foglalkozott. A katolikus egyház is a kormány mellé állt, mindent megígértek a választóknak. 

Mégis, a kampány hajrájában valami eltört. Először a miniszterelnök jelentette ki, hogy csak azok a települések számíthatnak a jövőben állami támogatásokra, amelyeket a PiS vezet. Majd néhány nappal a szavazás megkezdése előtt bevetették a titkos fegyvert is: egy migrációval ijesztgető választási videoklipet.  A spot Lengyelországot mutatja 2020-ban, napi szintűek a migránsok által elkövetett szexuális támadások, agressziók. A klip az ellenzéki PO-t teszi felelőssé, amely párt állítólag “beengedné a menekülteket.” Megjegyzendő: a lengyel kormánypárt a kampányban korábban nem migránsozott.

Az első forduló

A PiS brutális kampánya végül bejött, de ellenkező előjellel: a 30 ezer főnél nagyobb városokban szinte kizárólag az ellenzék jelöltjei győztek. Az első forduló utáni exit-poll eredmények a a vajdaságokban is az ellenzék óriási győzelmét jósolták. Néhány nappal később, ahogy fokozatosan számolták össze a leadott szavazatokat, a még mindig csak előzetes és nem végeredmények alapján, a PiS felzárkózott. Végül hat vajdaságban szerezték meg a hatalmat. A lassú adatfeldolgozás miatt több megyében napokig nem nem tudtak győztest hirdetni.

A választási napon a magyarországi olvasó számára ismerős helyzet alakult ki. Varsóban a szavazók több óráig álltak sorba, hogy leadhassák szavazatukat. Urnazárás után, napokkal később is a szavazatokat számolták. A politikai elemzők és a politikusok is csak az exit poll alapján mondhatták el véleményüket. Marek Migalsi politológus szerint nem politikai provokációról van szó, hanem a szavazást lebonyolító rendszer elégtelenségéről. Megjegyzem, a két másik visegrádi országban, Szlovákiában és Csehországban évek óta sikerül sikerült összeszámolni a szavazatokat néhány óra alatt.

Varsó, a szimbólum

De a szavazatok lassú összeszámlálása sem fedte el a lengyel kormánypárt számára az első forduló kataszrofális részleteit. Rafał Trzaskowski, a KO jelöltje óriási fölénnyel nyerte el polgármesteri címet 56,7 százalék szavazattal. Patryk Jaki, a kormánypárt jelöltje mindössze a szavazatok 28,53 százalékát kapta. A két jelölt közötti óriási szavazatkülönbség a 2018-as lengyel önkormányzati választások legnagyobb meglepetése. A PiS számára óriási sokk volt Varsó elvesztése. Miért?

A választások előtt még két hónappal is a lengyel főváros vezetésére a PiS-jelölt volt az esélyes. Négy nappal a választások előtt a KANTAR Millward intézet felmérése már Trzaskowskit hozta ki győztesnek. Az egyesült ellenzéki liberális és baloldali szavazók mozgósítása nagyon jól sikerült, illetve kiváló jelöltet választottak. A kormánypárti jelölt hiába jött fel fokozatosan a felmérések szerint, rétorikája sok fővárosit Kaczyńskira emlékezette.

Varsó liberális többségű város, de 2005-ben a későbbi lengyel elnök, Lech Kaczyński nyerte a varsói választást. Később, a városban kormányzó PO népszerűségét évek óta nyomasztja a földtulajdonlási jog visszaadása körüli privatizációs botrány. Ezen kívül a közép-, és a szegényebb rétegekkel kevesebbet törődve megnyitották a várost a gigaberuházások előtt. Varsó arca megváltozott, óriási felhőkarcolók épültek a központban. A baloldali és alternatív csoportok is változást akartak, néhány éve majdnem sikerült lemondatni a polgármestert is.

A PiS az első fordulóban, a főváros mellett, több más nagyvárost is elbukott. Új jelenségnek számított, hogy a KO nemcsak a nyugati országrészben, de a PiS által uralt keleti vajdaságok nagyvárosaiban is sikerült nyerni az egyesült ellenzéki jelölteknek. Az egyesült ellenzék taktikája bejött: képesek voltak a helyi választást a Kaczyński-kormány elmúlt három évéről szóló népszavazássá formálni.

A második forduló

A második forduló különösebb meglepetések nélkül zárult: a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjeit nagyjából mindenhol kigolyózták 2:1 arányban az ellenzéki pártok szavazói. A 107 elnöki városban 77 helyen független jelölt nyert, 22 helyen a KO jelöltje, 4 helyen a PiS jelöltje, 2 helyen a baloldali szövetség (SLD-Lewica Razem) jelöltje, 1-1 helyen a Parasztpárt és a Kukiz’15 jelöltje lett a befutó. (Lásd: 1-es ábra) Itt fontos megjegyezni, hogy a független színekben induló jelölteket döntő többségében a nagy országos politikai pártok támogatták.

1-es ábra: a 107 „elnöki város” győzteseinek megoszlása. A 77 győztes független jelölt az ellenzéki pártok támogatásával győzött. A PiS mindössze 4 nagyvárost tudott elhódítani.

Egy kis közép-európai országból nézve szintén szokatlan lehet az elnöki város kifejezés. A 930 lengyel városból 107 nagyvárosban a polgármesteri tisztséget hiúsági okokból úgy hívják: prezydent. A kisebb városokban a város első embere már polgármester, azaz az ónémet nyelvből származó burmistrz. Az elnevezési különbségtételnek semmilyen jelentősége nincs. Ugyanakkor fontos tudni, hogy ezekben az elnöki városkban élnek a budapesti, tehát nagyvárosi szinten szocializálódott lengyelek. Ha valaki megnézte a lengyel újságokat is a helyhatósági választások után, rácsodálkozhatott: miért csak ezeket az elnöki városokat veszik figyelembe az elemzők?

Azért, mert a mostani önkormányzati választást szinte minden helyi elemző a 2019-es európai szavazás tükrében értékelte. Ismert: az EP-választáson Lengyelországban is hagyományosan alacsony a részvétel, a falusi és a kisvárosok lakossága Lengyelországban eddig kis létszámban ment el szavani.

2-es ábra: 6 vajdaságot a PiS kormánypárt, 10 vajdaságot az egyesült ellenzék fogja kormányozni.

A kormánypárt hiába hódított el számára új vajdaságokat, nem szerepelt jól regionális szinten sem (2-es ábra). A PiS ráadásul kényelmes helyzetben volt, szinte bármilyen eredemény esetén győzelmet kommunikálhatott. Meg is tette. A négy évvel korábbi helyi választásokon a PiS mindössze a Kárpátaljai Vajdaságot szerezte meg, a többi 15 vajdaságban a PO kormányzott kiegészülve vagy a baloldali SDL-lel vagy kis, helyi tömörülésekkel.

Nézzük, hogyan szavaztak a lengyel falvakban! A  2018-as lengyel önkormányzati választások győztese ezen a szintjén nem kérdés. A jobb értelmezhetőség kedvéért, a faluban győztes győztes politikai pártokat különböző színekben látják. (Lásd: 3-as ábra) Első pillantásra látszik, hogy Lengyelország területét a PiS kormánypártot mutató lila szín uralja, nem véletlenül. A Kaczyński-párt 1640 faluban nyerte meg a választást, legnagyobb győzelmét a kelet-lengyelországi Kárpátaljai Vajdaság területén aratta, ahol összesen öt faluban diadalmaskodott egy nem kormánypárti jelölt. A zöld szín a Parasztpárt győzteseit, a sötétlila a KO egyesült ellenzék befutóit látják, vörös színben pedig a baloldali győzteseket mutatja a választási bizottság ábrája.

3-as ábra: a falvakban a PiS jelöltjei domináltak.

Ezzel a térképpel tartott sajtótájékoztatót a PiS elnöke, Kaczyński is és jelentette be pártja győzelmét az önkormányzati választásokon. Az elnöknek a maga módján igaza van, a PiS valóban a legerősebb a falvakban és a keleti országrészben. De a „lila térkép”, ahogy Lengyelországban hívják, azonban nagyon félrevezető, mivel nem tudja jól érzékeltetni a nagyobb népességkoncentrációs területeket és azt, hogy a legkisebb településeken a választási részvétel alacsonyabb. A PiS annak köszönheti pirroszi győzelmét, és került veszélybe kormányzásuk folytatása jövőre, hogy nagyon rosszul szerepelt a lengyel városokban.

“A PiS városi választási eredménye azt is jelenti, hogy a kormánypárt nagy valószínűséggel a 2019 májusi EP-választásokat elveszíti, mivel az EU-s szavazáson hagyományosan nagyobb számban vesznek részt a városi emberek, mint a vidéken élők” – írja a Polityka Insight lengyel elemző intézet. Michal Szuldrzyński újságíró kommentárjában egy másik érdekes jelenségre is hívta fel a figyelmet: a PiS fiatal jelöltjeinek nagy többsége alulmaradt a városokban a tapasztalt és a városi politikát évek óta meghatározó politikusokkal szemben. 

A Parasztpárt

A Lengyel Parasztpárt (PSL) megerősítette országos pozícióját, és a választások után velük továbbra is számolni kell, mint erős regionális alakulat. A PSL 16 százalékos választási eredményének Jarosław Kaczyński örült a legkevésbé. Lengyelország valódi irányítója a regionális terjeszkedéssel párhuzamosan szeretette volna elérni a PSL megsemmisítését is. A kampányban hasonló hangulatú és nyelvezetű lejárató videót készítettek, amilyennel Magyarországon a Fidesz próbálkozott a hasonló választói réteget megcélzó Jobbik ellen. Miért?

A Parasztpárt a vidéki kispolgárságon kívül ugyanarra a szavazórétegre támaszkodik, amit a PiS is megcélzott: a vidéken élő, paraszti, mezőgazdaságból élő, katolikus, konzervatív tömegekre. Csakhogy a PSL elemi érdeke magát folyamatosan kijelölni a Kaczyński-párttal szemben, egyébként megszűnne létezni. Helyi szinten a PSL ad hoc koalíciókat köt és helyi problémák mentén politizál. Éppen ez a párt fő jellemzője, nem lehet őket egyik nagy táborhoz sem sorolni, ezért országos szinten bármilyen párttal koalícióképes.

Másik fontos különbség a két párt között, hogy amíg a PSL a helyi ügyeket vette elő a kampány során, és érdemi megoldásokat kínált, addig a PiS inkább szektaként, mint pártként kampányol és mediálisan akarta megfogni a paraszti tömegeket, a zsigeri érzelmekre próbált hatni és magával ragadni. Ez a szembenállás és a kormánypárt gyűlölködő retorikája a PiS számára azt is jelenti, hogy az elvileg természetes koalíciós partner PSL jó eséllyel szintén nem szívesen kötne koalíciót a jelenlegi kormánypárttal.

A PSL jó választási eredményére hallani olyan hipotézist is, hogy  a PiS EU-ellenes jogállami lépései miatt a még mindig nagy földterületeken gazdálkodó lengyel parasztság bukhatja az egyébként bőkezű EU-s támogatásokat is. Emlékezetes, hogy Lengyelország EU csatlakozásakor a katolikus egyház a nemre buzdította a vidéki lakosságot. Ne felejtsük el, a lengyel vidéken a mai napig él az alapszabály: amit a katolikus pap mond, az úgy van. Végül a lengyel parasztok többségénél mégis vonzóbbnak tűnt Brüsszel anyagi támogatás, mint egy nacionalista-klerikális tónusú “nemzeti ellenállás”.

A baloldal

A lengyel baloldal továbbra sem talál magára. Ez annak ellenére kisebb meglepetés, mert az utóbbi években több más kezdeményezés is elindult a baloldalon. Mégis, a Demokratikus Baloldali Szövetség (SDL) gyengébb választási eredménye ellenére ez az alakulat továbbra is a lengyel baloldal uralkodó politikai alakulata. A Zöldek és a Razem (Együtt) nagyjából 1-1 százalékos eredményt értek el.

Az alacsony részvételi arány mellett elért gyenge baloldali eredmény ugyanakkor azt is üzeni, hogy egyáltalán nem biztos az országgyűlési bejutásuk 2019-ben. Ez a fejlemény azonban lehetőséget adhat a lengyel baloldal kisebb alakulatainak választási együttműködésére is.

A PiS szemszögéből a posztkommunista SLD elviekben szintén potenciális együttműködő partner lehetne, hiszen a két párt a szociális politikában egész közel áll egymáshoz. Csakhogy a PiS erős antikommunista pártként határozza meg magát, így ez az ideológiai szembenállás megint lehetetlenné teszi a jelenlegi kormánypárt számára a koalíciót.

Az euroszkeptikusok

A lengyel radikális jobboldali, euroszkeptikus, libertariánus térfélen jelenleg káosz uralkodik. Janusz Korwin-Mikke pártja a Wolność (magyarul: Koalíció a Köztársaság Megújítására – Szabadság és Remény, a pártelnök úrról magyarul bővebben itt olvashat és itt meg is hallgathatja) gyenge eredményt ért el.

Az egykori rockénekes által összefogott véletlenszerűen összegyűlt emberek kaotikus szervezete, a Kukiz’15 szintén leszerepelt. A pártot folyamatosan hagyják ott lengyel belpolitikában még valamit számító nevek, amelyek többsége nacionalista. A nagyobb probléma, hogy a párt évek óta képtelen meghatározni szerepét a lengyel belpolitikában.

Előfordulhat, hogy az európai parlamenti választásokra ezek a nacionalista, xenofób, euroszkeptikus, EU-ellenes mozgalmak, pártok összefognak, és így esélyük lehet akár egy tíz százalékos eredmény elérésére is. Egy ilyen fejlemény viszont rossz hír a Kaczyński-párt számára. A legerősebbnek számító Kukiz’15 pedig egyszerűen túl megbízhatatlan partner egy esetleges koalícióra a PiS számára.

Merre tovább PiS?

4-es ábra: Dr. Tomasz Jurkiewicz, a Gdanszki Egyetem statisztikai karának tanára szerint így nézne ki a lengyel parlament felállása a 2018-as helyhatósági választáson leadott szavazatok alapján. A hipotetikus modell azt mutatja, hogy az egyesült ellenzék – Polgári Koalíció+SLD-Baloldal Razem+Lengyel Parasztpárt – 259 helyet, a jelenlegi kormánypárt 192 helyet, a Kukiz’15 mozgalom 8 helyet szerzett.

Ha csak a számokat nézzük, a PiS szerezte meg a legtöbb képviselői helyet. Kaczyński pártja ma Lengyelországban a legerősebb politikai alakulat. Minden esélyük megvan, hogy megnyerjék a 2019-es parlamenti választásokat is. Ennek ellenére a párt általános hangulata a választás után ideges és nyugtalan. Az elvárások magasabbak voltak. Megkezdődött a bűnbakok keresése. A PiS ultrakonzervatív szárnya az amerikai és német tulajdonú lengyelországi médiákban találta meg a rossz választási szereplés okait és a lengyel média “polonizációját” követelte.

Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes a wp.pl reggeli műsorában elismertre, hogy elveszítették a választásokat a nagy és a közepes városokban. “Nehéz lenne ezt sikerként elkönyvelni”, tette hozzá az előző Tusk-kormány és a jelenlegi Morawiecki-kormány minisztere.

Gowin a PiS szereplését megpróbálta a többségi választási rendszerrel megmagyarázni és felhívta a figyelmet, hogy a következő két választás már arányos választási elv alapján működik.  Gowin szerint a 2019-es őszi parlamenti választásokon a PiS 41-43 százalékos eredménnyel megőrizheti kormánypárti pozícióját. Csakhogy, a jelenlegi helyzetben egy ilyen százalékos eredmény elérése is nehézségekbe ütközne a PiS számára.

Már a két forduló között megkezdődtek a találgatások, vajon Jarosław Kaczyński változtat-e politikáján és megpróbálja-e visszaszerezni pártja egykori, mérsékeltebb szavazóit? A legfrissebb fejlemény sem ebbe az irányba mutat. A varsói városvezetés betiltotta a lengyel szélsőjobboldal által kisajátított “függetlenségi menet” rendezvényt. Andrzej Duda köztársasági elnök és Mateusz Morawiecki miniszterelnök soron kívül találkozott az ügy miatt és úgy döntöttek, hogy a kormány mindenképp megtartja a menetet –  állami rendezvény formájában.

A lengyelországi 2018-as önkormányzati választások eredménye megmutatta, meddig ér a kormánypárt támogatottsága. Politikai elemzők szerint ez a választás túlmutatott regionális jellegén, és a választók a helyi programok mellett Lengyelország jövőjéről is szavaztak. A nagy kérdés most az, sikerül-e Kaczyńskinak jövőre megtartani hatalmát? Ha a jelenlegi erőviszonyok nem változnak, és a PiS nem változtat koalícióképtelenségén, az ellenzéki pártok még szorosabbra fűzik az együttműködést, egy esetleges lengyel kormányváltás 2019-ben azt is jelentheti, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök elveszítheti legfontosabb ideológiai és politikai szövetségesét a régióban. 

Lengyelországban nem igazán tudod elkerülni a papokat! A vezető képen az oszkowicei Szent Martin templomából Michał Ciećwierz és a zajączkówi Szent Jézus Szívének templomából Radosław Furmański plébánosokat látják a Parzęczew közeli Stary Chrząstów western lőtér ünnepélyes felszentelése és szimbolikus megnyitása pillanatában, amint revolvereikkel szalagokkal rögzített fehér lufikra lőnek. Az esemény a 2018 októberi lengyel önkormányzati választási kampány utolsó napjaiban történt. A fotó nem sokkal megjelenése után a kampányhajrá egyik népszerű memeje lett. Fotó: Krzysztof Jarczewski / Forum, Twitter.

Írta: Bőtös Botond