Szlovénia választott: Stop, Orbán!

• Újabb európai országban nyerte meg a helyi választásokat egy migrációval ijesztgető párt.
• Orbán Viktor személyesen is megtolta szövetségese kampányát, de Szlovénia nem orbánosodik.
• Milyen lehetséges koalíciós forgatókönyvekről beszélnek Ljubljanában?
• Miért hasonlít a szlovének története inkább a cseh-, és kevésbé a magyar belpolitikára?

A 2018-as előrehozott szlovéniai parlamenti választást az egykori középjobb, ma jobbszélre kitolódott Szlovén Demokratikus Párt (SDS) nyerte meg. Az SDS elnöke, Janez Janša a szlovén politika veteránja, korábban 2004-2008 és 2012-2013 között volt az ország miniszterelnöke. Nevéhez korrupciós botrányok és egy rövidebb börtönbüntetés is kötődik. Ennek ellenére Janša a mostani választáson sikeresen szerepelt a politikai szempontból okosan megválasztott kampány-témának köszönhetően: megjátszotta a Magyarországon már bevált nacionalista-, és migráció-ellenes kártyát.

A szlovén választás végeredménye (2018):

SDS (Szlovén Demokratikus Párt): 25 %, 25 mandátum, LMŠ (Marjan Šarec Listája): 12,7 %, 13 mandátum, SD (Szociáldemokraták): 9,9 %, 10 mandátum, SMC (Modern Közép Pártja): 9,3 %, 10 mandátum, Levice (Baloldal): 9,3 %, 9 mandátum, NiS (Új Szlovénia – Kereszténydemokraták): 7,1 %, 7 mandátum, SAB (Alenka Bratušek Pártja): 5,1 %, 5 mandátum, DeSUS (Szlovániai Nyugdíjasok Demokratikus Pártja): 4,9 %, 5 mandátum, SNS (Szlovén Nemzeti Párt): 4,2 %, 4 mandátum, +2 képviselői hely az olasz és a magyar nemzetiségnek. Választási részvétel: 52 százalék.

Az ország eddigi történetében az eddigi legtöbb, összesen kilenc párt jutott be a kilencven tagú szlovén parlamentbe. A következő napok kérdése az lesz, hogy Janez Janša pártja megnyeri-e a koalíciókötési versenyt is vagy választási győztesként ellenzékbe kell vonulnia és az eddigi balos pártok, kibővülve más pártokkal, folytathatják a kormányázást.

Végignézve egy új szlovén kormánykoalíció lehetséges forgatókönyveit (1-es ábra), egyik változat nehezebbnek tűnik, mint a másik. A politikai paletta baloldalára, közepére sorolt hat párt korábban kijelentette: elutasítják az SDS retorikáját és a jobboldali szélsőséges politizálást, de a baloldali, liberális pártokat sem lehet automatikusan összerakni. Jelenlegi ismereteink szerint nagyon nehéz lesz egy hatékony szlovén kormányt összerakni, bárki is legyen a kormányfő. A helyi elemzők többsége szerint a politikai rutin Janez Janšának, a több választási lehetőség kihívójának, Marjan Šarecnek kedvezhet.

De ne rohanjunk még ennyire előre! Alább a szlovén kormányátalakítás fejleményeinek négy lehetséges forgatókönyvét veszem át.

1-es ábra: koalíciókötési esélyek a 2018-as szlovén parlamenti választások után. Forrás: https://www.vecer.com

Szlovéniában a választások után három alkalommal próbálhatnak új kormányt létrehozni a parlamentbe bejutott pártok. Borut Pahor szlovén köztársasági elnök, az iratlan demokratikus hagyományoknak megfelelően, először a választásokon győztes párt elnökét bízta meg ezzel a feladattal. Az SDS ígéretet tett, hogy a héten csütörtökig tárgyalnak az összes párttal. 

Tisztán jobboldali kormány? Kizárt.

Janšának nem sikerült teljesen felszámolni az SDS jobboldali konkurenciáit. Ugyanakkor a meggyengült jobboldali pártok nem tudják betölteni egy erős, pontenciális jobboldali koalíciós partner szerepét sem. Az SDS egyetlen biztosnak mondott szövetségesének a hagyományos értékeket – a katolikus egyház fokozott társadalmi szerepvállalása, melegházasság ellenzése – képviselő, gazdaságilag liberális Új Szlovénia  – Kereszténydemokraták (NSi) pártja tekinthető. Az NSi hét képviselővel jutott be a parlamentbe. Matej Tonin pártelnök választások előtt megfogalmazott kívánságlistája első helyén egy SDS-NSi-SNS-LMŠ koalíció szerepelt. Mint fogalmazott, ő egy minél centristább kormánykoalíció kialakításában érdekelt.

Nagyobb meglepetés az előzetesen parlamenten kívüli szerepre számító Szlovén Nemzeti Párt (SNS) bejutása négy szerzett mandátummal, de egy SDS-NSi-SNS koalíció még mindig kevés a kormánytöbbséghez (36/90). Az új kormánynak biztosan szüksége lesz minimum egy pártra a politikai baloldalról is, tehát egy tisztán jobboldali szlovén kormány létrejötte gyakorlatilag lehetetlen. És ha eddig azt hittük volna, hogy az SDS legnagyobb problémája további tíz képviselő felhajtása egy jobboldali kormánykoalíció támogatására, tévedtünk. Az NSi a választások után kijelentette: nem szívesen vállalna szerepet egy olyan kormányban, amelyben az SNS is részt vesz. Sőt, Tonin pártelnök ma már a balos-centrista pártok felé kacsingat.

Pahor álma, a nagykoalíció

A jelenlegi hárompárti balos kormánykoalíció második legerősebb pártja, a Szocáldemokraták (SD) szintén kizárta a választások előtt Janša pártjával az együttműködést. Ugyanakkor a SDS szóvivője a választások előtt úgy fogalmazott, hogy el tudná képzelni a szocdemeket egy jobboldali kormányban. Mások szerint ez kevésbé lehetséges, mivel a szlovén közmédia, egyes felmérések szerint, jelentősen felülreprezentálja a szocdemeket, míg a nagyobb támogatottságú Janša-párt sokkal kevesebb szereplési lehetőséget kap.

Politológusi vélemények szerint, ha a szocdemek bemennek egy nagykoalícióba az SDS-szel, azzal saját politikai halálos ítéletüket is aláírják, mivel a szlovén baloldalon nagyon feljött rájuk a Baloldal nevű formáció. A szlovén szocdemeknek érdemes tanulmányozni a cseh szociáldemokraták tündöklését és bukását, illetve azt, hogy mi történt a cseh testvérpárt támogatottságával, miután koalícióra léptek 2014-ben a liberális-populista ANO párttal.

Bár egy SDS-SD nagykoalíció a jelenlegi szlovén köztársasági elnök régi politikai álma, mégis, reálisabb, hogy amennyiben Janša nem jár sikerrel, Pahor elnök várhatóan a második legerősebb párt vezetőjét, Marjan Šarecet bízza meg második körben a kormányalakítással.

Egy baloldali kormány

A Marjan Šarec Listája (LMŠ)  egy teljesen új párt, három hónapja jelent meg a szlovén belpolitikában, korábban csak önkormányzati választásokon indult. Ami a párt előnye, az a hátránya is: nincs politikai múltja, viszont sokan éppen ezért kiszámíthatatlannak tartják. Šarec magát és pártját baloldalinak mondja, de politikája inkább centrista, pragmatikus és liberális. Ráadásul, még kevesebbet tudunk a párt tizenkét képviselőjéről, így akár az is megtörténhet, hogy a ma még egységes frakció szétszóródik más pártok között.

Luca Mesec azt mondja a párt szerdai sajtótájékoztatóján, hogy a Baloldal csak balos kormánykoalíció tagja lenne és kemény tárgyalásokra számít. Fotó: Bojan Puhek. Forrás: siol.net

Egy Šarec-kormány létrejöttének legnagyobb esélye, ha mind a hat bejutott baloldali párt részt vesz az új kormányban (52/90). Ez a felállás azonban azt is jelentené, hogy meg kell állapodniuk azzal a Baloldallal (Levica), amely kilenc mandátummal az ötödik helyen végzett a választásokon, és többek között programjukban az Eu-ból és a NATO-ból való kilépés is szerepel a közalkalmazottak bérének garantálása mellett. A Baloldal programja tehát nehezen összeegyeztethető a többi balos párt programjával, így viszont egy ilyen felállás megint kisebbségben maradna (43/90).

Šarec előtt – a választási eredmények ismeretében tett nyilatkozatok alapján – nagyjából két forgatókönyv bontakozik ki.  Behívhatja a kormányba a balos mag mellé – LMŠ (13), SD (10), SMC (10), SAB (5) a kereszténydemokratákat és a szlovén nyugdíjaspártot is – NSi (7), DeSUS (5) – így 50 fős kormányzati többsége lenne a parlamentben. A másik elképzelés szerint a Šarec a fiatal baloldaliakkal kezdene tárgyalásokat, akik viszont sem az NSi (sem a SDS és az SNS) kormányzati tagságát nem tartják elfogadhatónak. A Levica kormányra kerülése esetén (47) kimaradhat az opportunista nyugdíjaspárt is – nem lenne rájuk már szükség.

Patthelyzet és politikai bizonytalanság

A Baloldal kormányzati tagsága azonban komoly nemzetközi politikai következményekkel is járhat, mivel a párt programja nem áll összhangban a szlovén alkotmánnyal sem. „Senki nem akar a kormányban látni olyan szoftwerplatfrom vásárlókat, akiknek gondolkodása nem összeegyeztethető a szabadpiaccal és a liberális demokráciával„, mondta Bernard Brščič, politikai elemző, a Jansa-kormány egykori államtitkára, aki hozzátette: tovább folytatódik a szlovén belpolitika elhülyülése, ahol a választópolgárokat egyre kevésbé érdeklik a közügyek. Brščič szerint Szlovéniára most hosszú politikai bizonytalanság vár, és egy nehezen összehozott új Janša-kormány.

Egy biztos: ha Šarecnek sem sikerül kormányt alakítani, akkor a harmadik kormányalakítási lehetőség már az új parlament feladata lenne. Egy ilyen forgatókönyv meglehetősen kiszámíthatatlan eredményt is hozhat. Fontos tudni, hogy ez a fejlemény harminc nappal a második elnöki megbízás után jöhet szóba, ez a maximálisan megengedhető határidő. Amennyiben a parlamentnek sem sikerül egy új kormánynak bizalmat szavazni, akkor új országgyűlési választást írnak ki. Nem zárhatjuk ki tehát ezt a forgatókönyvet sem.

De miért nyert a szélsőjobb?

Janša és pártja az elmúlt években – hasonlóan a Fideszhez – feladta jobbközép pozícióját és kitolódott jobbszélre. A szlovéniai kampány elemei ismerősek lehetnek a magyar olvasó számára. Janša kampánybeszédeiben Donald Trump és Orbán Viktor szlogenjeit hasznosította újra, előszeretettel támadta a „degenerált baloldalt„. Szlovéniát ellepték a migráció-ellenes kék színű, egyszerű üzeneteket megfogalmazó plakátok. Az egyik ilyen plakáton azt állította, hogy egy „illegális migráns” 1963 euróba kerül egy szlovén állampolgárnak. Politikai ellenfelei ezt az állítást hazugságnak minősítették.

Általában elmondható: Szlovéniában soha ennyi idegengyűlölet, hazugság, ijesztgetés, rémhírterjesztés nem hangzott el egy választási kampány során. Ebben kiemelt szerepe volt a magyar miniszterelnök körüli tanácsadók által pénzelt SDS-közeli szlovéniai propagandagyárnak, amely a már Magyarországon ismert módon kifejezetten az ellenfél lejáratását, besározását politikai likvidálását végezte el. Habony Árpád tanácsadó és körének szlovéniai megjelenéséről az Átlátszó is írt, korábbi cikkeinket a témában bal oldalt, kiajánlónkban találja.

Ismert: Szlovénia azon országok egyike volt, amelyen keresztül vezetett az Európába tartó 2015-ös menekültek ún. balkáni útvonala. Az SDS migrációs politikája nagyon hasonlít a visegrádi országok migrációs politikájára. Janša pártja is lezárná a határokat, mivel szerintük, ha ők nem lépnek, akkor az olaszok és az osztrákok fogják ugyanezt megtenni. Az SDS csak azt tekinti menekültnek, aki háborús övezetből vagy fegyveres konfliktus elől érkezett. Szerintük a most Európába érkezők többsége nem felel meg ennek a feltételnek, tehát, ők „illegális bevándorlók„.

Az SDS kétarcú kampánya

De a szlovén belpolitikát követők számára nem ismeretlen a párt és elnökének másik arca sem. Kezdjük azzal, hogy Szlovéniában, ahogy a közép-európai országok mindegyikében egy választás előtti több órás vitaműsor a helyi köztévében még nem ismeretlen fogalom. A tévés szereplést legtöbbször a párt elnöke, Janša vállalta, retorikája feltűnően visszafogott volt, ami tudatos kampánystratégia lehetett.

Janša minden alkalommal nagyon nyugodtan lépett a kamerák elé, és nem használta pártja plakát-, és Facebook-kampányának uszító retorikáját. Magabiztosan, de visszafogottan viselkedett a vitákban, mint egy pragmatikus politikus. Politikai ellenfelei, elsősorban a baloldali pártok, ugyanakkor többször idegesen viselkedtek a vitákban és Janšát személyesen is támadták, aki mintha nem is védekezett volna. Sok választó szemében ez az áldozati szerep működhetett.

Kétszeres miniszterelnök és elítélt

Janez Janša kivételes jelenség a szlovén belpolitikai életben. Kétszer töltötte be az ország miniszterelnöki tisztségét, és a politikában eltöltött csaknem harminc év alatt kétszer is szabadságvesztésre ítélték. Először a jugoszláv rezsim alatt, amikor több társával együtt fontos katonai adatokat hozott nyilvánosságra. Ez az esemény indította el a szlovén rendszerváltást is, amely később a kommunista rendszer bukásához, és Szlovénia függetlenségéhez vezetett.

Második alkalommal az ország Európai Uniós tagságának elnyerésekor, mint miniszterelnök (2004) került bajba. Egy 300 millió eurós katonai szállítójármű-beszerzés kapcsán keveredett korrupció-gyanúba. A bíróság 2014-ben két év börtönre ítélte, de végül csak 176 napot töltött a cellájában, mert a szlovén Alkotmánybíróság döntése szerint a nyomozás során Janša jogai sérültek. Új nyomozás rendeltek el, és az eset teljes újbóli kivizsgálását, ami végül azért nem történt meg, mert az ügy elévült. Janša akkor azt nyilatkozta, hogy a bíróság tisztázta szerepét, és ő 900 ezer euró kártérítést követelt a 2014-es elvesztett választások miatt.

A szlovén választás tanulságai

• Szlovénia nem orbánosodik, inkább csehesedik.

Janez Janša nem Orbán Viktor. Ez a párhuzam elsősorban a nyugati médiában jelent meg, és ugyanolyan leegyszerűsítés, mint amikor Andrej Babist Donald Trumphoz hasonlították. Janša nem készült törvényeket hozni a szlovén média és civil szervezetek ellen, de még fontosabb különbség, hogy a szlovén politikus nem is rendelkezik akkora támogatással, mint magyar kollégája. A szlovén helyzet inkább hasonlít a jelenlegi cseh töredezett belpolitikára: kilenc párt jutott be a parlamentbe, ilyen még soha nem történt meg a modern szlovén történelemben, illetve a belpolitikai élet egy korrupcióval vádolt erőskezű politikus körül polarizálódik (vö: Andrej Babiš cseh miniszterelnök megosztó személye és az ellene megfogalmazott korrupciós vádak).

• Nem lesz szlovén NER sem.

Sem a bal-, sem a jobboldal, nem képes olyan kormánytöbbséget létrehozni, amely átírhatja a alkotmányt és megváltoztatná a választási rendszert. Másrészt, a szlovén belpolitikai élet töredezettsége szintén nem teszi lehetővé egy a magyarországi NER-hez hasonló hatalmi centrum kialakítását, ami szintén a cseh forgatókönyvet erősíti.

• A szlovén baloldal köszöni, jól van.

Mondják, minden alkalommal, ha egy szélsőjobboldali, populista, xenofób párt nyeri a helyi országgyűlési választásokat, Európa egy kicsit jobbra tolódik. Ez történt nemrég Olaszországban, és a szlovéniai választások eredménye is ezt a trendet látszik igazolni. De ha megnézzük közelebbről a választási eredményt, azt láthatjuk, hogy a szlovén történet eltér az európai fejleményektől. Miközben nemcsak Kelet-Európában, de Nyugaton is gyengülnek vagy eltűnnek a baloldali pártok, növekedik az EU-ellenesség, addig Szlovéniában nincs erős euroszkepticizmus és a baloldal is viszonylag jó állapotban maradt, több jobbközép párt mellett.

• A leggazdagabbak szavaztak az újbaloldalra.

2-es ábra: piros színnel jól látható, hogy a kétmilliós országban, Koperen kívül, csak a főváros legmagasabb ingatlanárakkal rendelkező körzeteiben nyert a szlovén újbaloldal. Printscreen. Forrás: http://volitve.gov.si/

A szlovén választások egyik meglepetését a Levica (Baloldal) nevű formáció okozta tíz százalék körüli eredményével. A fiatalokból álló mozgalom genezise, az erős SDS-ellenesség, még 2014-ig, Janez Janša korrupciós botránya elleni utcai tiltakozásokig vezethető vissza. Miután az utcai tiltakozások elcsendesedtek, a demonstráció szervezői úgy döntöttek, hogy politikai pártot alapítanak és folytatják az országos politizálást. A 2018-as választásokon elért jó eredményük azonban több kérdést is felvet: meddig növekedhet még a Baloldal, ha minimális befektetéssel ilyen eredményt tudtak elérni, illetve, mi a magyarázata, hogy a párt az ország leggazdagabb részein, a tengerparton és Ljubljana legdrágább kerületeiben (2-es ábra) érte el legjobb eredményét? 

• És mit mondana Slavoj Žižek?

Aki szerencsére kommentálta hazája választási eredményeit az Independent online felületén. A világhírű baloldali filozófus szerint semmi különös nem történt, hazájában is, ahogy Európában máshol, migráció-ellenes, populista, nacionalista SDS látszik a legerősebb pártnak, míg a jelenlegi közép-bal kormánykoalíció szerezte a legtöbb szavazatot. Žižek szerint hosszú alkudozás után ez a balos formáció fogja folytatni tovább a munkáját, még úgy is, hogy nem voltak képesek a korrupciós botrányokból teljesen kikeveredni, mert az SDS által szállított „fasiszta” fenyegetés jelenlétével a választókat a jövőben is egyféle antifasiszta szavazással tudják megzsarolni. Szlovénia reményét, Žižek szerint, a Baloldal jelenti, mert ez az alakulat az egyetlen, amely képes volt kikeveredni a létezésükkel csak egymást igazoló migráció-ellenes jobb és a pszeudo-bal végzetes szorításából.

Írta: Bőtös Botond

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom