Ma esély nyílhat az abortusz szabályozásának enyhítésére Írországban
Május 25-én újabb történelminek ígérkező referendum zajlik Írországban. Miután 2015-ben nagy meglepetésre az írek megszavazták, hogy „nemi megkülönböztetés” nélkül lehessen...
Irán és Oroszország pusztán néhány hét különbséggel tiltotta be a Telegram üzenetküldő szolgáltatást áprilisban, mely aggasztó fejlemény a titkosítást alkalmazó mobilappok jövőjét illetően.
A moszkvai bíróság április 13–án jelentette be az alkalmazás betiltását, miután a Telegram vezérigazgatója többedjére sem adta át az alkalmazás titkosítási kulcsait a végrehajtó szerveknek.
Azonban az alkalmazást betiltó rendeletet láthatólag könnyebb volt meghozni, mint alkalmazni. Miután a Roszkomnadzor, Oroszország médiafelügyelete, arra kötelezte az orosz internetszolgáltatókat, hogy tegyék elérhetetlenné a Telegram IP–címeit a felhasználók számára, a vállalat felhőszolgáltatásra váltott.
A Roszkomnadzor ezután többmillió IP cím betiltásával próbálta a szolgáltatást ellehetetleníteni, azonban véletlenül más üzleti oldalakat és kommunikációs csatornákat is leállított, többek közt a Vibert, a Slacket és az Evernote-ot.
Április második felében pedig az iráni igazságszolgáltatás hozott egy Telegramot betiltó rendeletet, melyben arra kérte az internetszolgáltatókat, hogy akadályozzák meg az alkalmazás használatát, még egyéb, a rendelkezés megkerülését célzó eszközök használata mellett is.
A hatóság nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tiltotta be az alkalmazást, melyet már a tavaly év végi kormányellenes tüntetések ideje alatt is cenzúráztak átmenetileg.
A rendelet életbe lépése óta számos iráni számolt be titkosított adatforgalom eltűnéséről vagy egyéb, olyan felületeket érintő problémákról, mint az Apple App vagy a WhatsApp.
Azonban nem ezek voltak az első országok, melyek betiltották a Telegramot. A Pakisztáni Telekommunikációs Hatóság 2017 novemberében hozott egy rendeletet, mely betiltotta az alkalmazást az összes telekommunikációs hálózaton.
A hatóság egyelőre nem adott egyértelmű indokot a rendelet meghozatalára, azonban vannak, akik szerint köze van a Telegram titkosításához, mivel az üzenetek feloldásához szükséges kulcsot Pavel Durov, a vállalat igazgatója nem adta ki.
Továbbá Indonéziában is blokkolták az alkalmazást egy rövid időre 2017–ben arra hivatkozva, hogy azt terrorista propaganda terjesztésére használják. Ekkor Durov azt ígérte, hogy lépéseket fognak tenni olyan csatornák leállítására, melyeken terrorizmussal kapcsolatos tartalom található.
Nagy az aggodalom a Kambodzsai Phnom Penh Post szerkesztői függetlensége miatt, miután eladták a hírportált egy maláj közkapcsolatokért felelős végrehajtónak. Kay Kimsong főszerkesztőt azt követően rúgták ki, hogy nem volt hajlandó eltávolítani az új tulajdonos PR–vállalata és Hun Sen kambodzsai miniszterelnöke közti kapcsolatokról szóló cikket. Kimsong eltávolítása után számos szerkesztő és újságíró is távozott a laptól.
Miután március 30–án tüntetések törtek ki Gázában, izraeli katonák helyszíni tudósítókra lőttek. Két palesztin riportert, Yasser Murtaját és Ahmed Abu Husszeint megölték annak ellenére, hogy felszerelésük egyértelműen jelezte, hogy a média munkatársai. Yaser Qudeih fotóriportert hasba lőtték, és még mindig súlyos az állapota. Számos újságíró megsérült miután éles lőszerrel, gumilövedékkel vagy vegyi gázzal támadtak rájuk. A Riporterek Határok Nélkül szervezet felkérte a Nemzetközi Büntetőbíróságot az esetek kivizsgálására.
Emberi jogvédők nagy örömére Üzbegisztánban szabadon engedték Bobomurod Abdulloevet és Hayot Nasriddinovot. A két újságírót még 2017–ben vették őrizetbe „alkotmányellenes tevékenységük” miatt. Az elmúlt két évtizedben most először nincs újságíró börtönben Üzbegisztánban, mely egykor a világ egyik legkegyetlenebb diktatúrája volt.
A Vlagyimir Putyin elnökként való újraválasztása ellen tüntetők beszámolói szerint a mobiljuk térerejét a távközlési szolgáltatók szándékosan csökkentették. Mások pedig azt mondták, hogy telefonszámukat megszüntették a rendfenntartó szervek kérésére. Az egyik szolgáltató, a Beeline tagadta a telefonszámok megszüntetésének vádját, és a zavart a hálózat túlterheltségével indokolta.
A mumbai rendőrség Ram Subramanian filmkészítő ellen tett panaszt becsmérlő tweetek állítólagos közzététele miatt Narendra Modi miniszterelnökről és anyjáról anyák napján. Subramanian fiókját nem sokkal később átmenetileg felfüggesztették a Twitter szabályzatának megsértésére hivatkozva.
A Facebook első alkalommal tett közzé egy átláthatósági jelentést arról, hogy mely tartalmak sértik a közösségi alapelveket. A jelentés szerint a legtöbb, a vállalat által 2018 első negyedévében eltávolított tartalom spam volt vagy hamis fiókoktól származott, míg 21 millió eltávolított poszt felnőtt tartalom volt, 3,5 millió erőszakos tartalom miatt törlésre került vagy figyelmeztető jelzéssel lett kiegészítve és 2,5 millió pedig gyűlöletbeszéd miatt került eltávolításra. Míg a vállalat állítólag automatikus eszközöket használ a felnőtt vagy erőszakos tartalom kiszűrésére, gyűlöletbeszéd esetén ugyanez a mechanizmus „még nem működik túl jól”.
A Motherboard hírportál által megszerzett dokumentumokból kiderült, hogy az Instagram hogyan szabályozza a tartalmat. Ezek szerint a Facebook tulajdonában álló cég elérhetetlenné tesz egy fiókot ha a profil két vagy több része vagy a tartalom 30 százaléka sérti az alkalmazás szabályzatát, illetve ha a fiók bármely tartalma sérti a kábítószer-kereskedelemről, bosszúpornóról, szexuális jellegű kérelmekről, öngyilkosságról, önbántalmazásról vagy terrorizmusról szóló részeit a szabályzatnak. A tartalmat ellenőrzőknek ún. progresszív felülvizsgálati folyamatot kell követniük úgy, hogy először a felhasználónevet, majd a profil leírását, a profilképet, a tartalmat és legvégül a megjegyzéseket kell ellenőrizniük.
Több mint 3100 Google alkalmazott írta alá a levelet, melyben a vállalat Project Mavenben vállalt szerepe miatt tiltakoznak. Az említett projekt egy, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által finanszírozott kezdeményezés melynek célja, hogy mesterséges intelligencia alkalmazásával javítsa a katonai drónok hatékonyságát. Egy második levelet 700 kutató írt alá, melyben arra szólították fel a Google vezetőit, hogy támogassák az autonóm fegyverrendszereket tiltó nemzetközi egyezmény létrehozását.
A gyűjtést Afef Abrougui, Mahsa Alimardani, Eduardo Avila, Ellery Roberts Biddle, Rezwan Islam és Sarah Myers West készítették. Fordító: Wolford Zsófia. A bejegyzésre a Creative Commons 3.0 licenc vonatkozik.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásMájus 25-én újabb történelminek ígérkező referendum zajlik Írországban. Miután 2015-ben nagy meglepetésre az írek megszavazták, hogy „nemi megkülönböztetés” nélkül lehessen...
Európa jövőjéről tart előadást szerda este Stephen Bannon Budapesten. Donald Trump egykori főtanácsadója magyarországi látogatása előtt Csehországban vett részt egy...
Politikai szempontból mi a jelentősége annak, hogy milyen „keretek” (frame-ek) szerint értelmezzük a híreket? Hogy jobban értsük ezt a folyamatot,...
A múlt héten a Digitális Jogok Alapítványa, egy digitális jogokért küzdő pakisztáni non-profit szervezet elindította az „Újságírók Digitális Jogaiért Hálózatot”....
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!