Szerb hírportálok leállással tüntettek a média megfélemlítése ellen

Több mint száz civil szervezet és médiafelület színlelt leállást a weboldalán szeptember 28-án azért, hogy a médiakorlátozás és a megfélemlítés ellen tüntessen.

„Így néz ki, amikor nincs sajtószabadság” – Ma #Szerbia 150 médiafelülete és szervezete leáll, hogy az országban uralkodó helyzetre figyelmeztessenek #StojimUzVranjske #ZaSloboduMedija #StopMedijskomMraku pic.twitter.com/aZ0GJg0KG7

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

— Marion Dautry (@MarionDautry) 2017. szeptember 28.

A leállás csak egy azon akciók közül, melyek a Novine Vranjske (Vranje Újság), egy független, Dél-Szerbiáról 23 éve tudósító hetilap szeptember 18-i bezárását követték.

Vukasin Obradovics, a Vranjske tulajdonosa és főszerkesztője azt mondta, hogy az újságnak adminisztrációs zaklatások, és az állami elnyomás más formái miatt kellett bezárnia, mely különösen a szerb adóhatóság részéről volt érezhető. Az Európai Újságírók Szövetsége a megszűnésről szóló közleményben a következőt írta:

[Obradovicsnak], a családjának és a kollégáinak számos kivizsgálatlan zaklatásban és üldöztetésben volt részük: többek közt megfenyegették őket, megrongálták az autóikat, loptak az irodáikból és olyan kivizsgálásoknak és korlátozásoknak vetették alá őket, melyek végül az idén az újság gazdasági ellehetetlenüléséhez vezettek.

Szeptember 19-én reggel Obradovics bezárta magát a szerkesztőségbe, és éhségsztrájkba kezdett. A következő éjjel kórházba került egészségügyi problémák miatt, de a szeptember 20-án saját felelősségre elhagyta a kórházat. Nem sokkal később nyilvános levelet küldött az adóhatóság igazgatójának, melyben a bezárás körülményeinek tisztázását kérte, idézve az újság megfelelő adózásáról szóló dokumentumot, ami állami igazolás volt. Szerinte a cége 1994 óta részrehajló igazságszolgáltatásban részesült, ideértve az adóhatóság és a munkaügyi hivatal kivizsgálásait azzal a rossz szándékkal, hogy kompromittálja őket. Az adóhivatal eddig nem reagált a megkeresésre.

A  #StojimUzVranjske hashtaget használva, mely azt jelenti, hogy „A Vranjskével vagyok”, újságírók és a szólásszabadság támogatói használták a belgrádi tiltakozáson szeptember 18-án, illetve online. Két nyomtatott lap is szolidaritását fejezte ki a Vranjskével.

A Danas napilap fekete címlappal ismét megjelentette a Vranjske azon oknyomozó cikkeit, melyek miatt az a kormány célpontjává vált. A Vreme szintén használta a hashtaget, és átfogó képet festett a sajtószabadságról szóló ügyekről.

Csak azokat az újságokat veszem, amelyek kifejezik szolidaritásukat a Vranjskéval: az @OnlineDanas napilapot és a @NedeljnikVreme hetilapot.

— Antonela Riha (@RihaAntonela) 2017. szeptember 28.

Számos vezető újságírószervezet szintén csatlakozott a tiltakozáshoz, többek közt a Balkan Insight, mely egyike annak a kevés független orgánumnak, melyek angolul írnak Szerbiáról.

A @BalkanInsight szerb oldala nem lesz ma elérhető, mert csatlakozunk a kampányhoz, mely a szerb sajtószabadság gyengülésére hívja fel a figyelmet #StopMedijskomMraku #ZaSloboduMedija #StojimUzVranjske pic.twitter.com/5BRA4TVWdureme hetilapot.

— Gordana Andric (@shnjoof) 2017. szeptember 28.

Habár az akcióban résztvevő weboldalak száma elsőre nagynak tűnhet, ez csak egy kis hányada Szerbia összes, nagyjából kétezer sajtóorgánumának. Legtöbbjük vagy csendben marad, vagy teret ad a kormányzati propagandának.

Bár 1800 médiafelületet regisztráltak Szerbiában, a sajtó helyzete sosem volt rosszabb. Sokkal több a propagandista, mint az újságíró. #StojimUzVranjske #upitnik (egy TV műsor, mely le mert hozni egy interjút Obradoviccsal)

— Dušan Mašić (@dusanmasic) 2017. szeptember 26.

Nyílt titok, hogy a szerb hatóságok az adóhivatalt használják fel arra, hogy az engedetlenkedő médiát büntessék.

A Vreme („Idő”) független hetilap szeptember 28-i számában írta, hogy a Kikindske novine nevű újság három hónapig inaktív volt 2015-ben, és hat hónapra leállt egy, az adóhatóság által jelentett hiba miatt.

A Vreme szerint az adóhatóság nem reagált azokra az újságírói kérdésekre, melyek azt firtatták, hogy az olyan kormánypárti sajtóorgánumok ellen, mint a Politika vagy az Informer is hasonló eljárásokat folytatnak-e. Mindkettő nemrég hozta le egy titokzatos társaság, az Antidot – New Media Network Western Balkans rágalmazó aktáit, melyben helyi vezető oknyomozó újságírói szervezeteket, a BIRN-t, CINS-t és a KRIK-et, vádolták meg azzal, hogy „ál-médiatartalmakat” publikálnak, és hogy az Egyesült Államok balkáni kormányok megdöntésére küldött külföldi ügynökei.

Az Antidot előző tulajdonosa Sztanko Subotics ügyvédje volt. Szubotics egy jó kapcsolatokkal rendelkező üzletember, akit Szlobodan Milosevics elnöksége alatt szervezett bűnözés miatt elítéltek. Miután 2015 áprilisában a Blic felfedte ezt a kapcsolatot, az Antidot tulajdonost váltott, hogy eltüntesse a nyomokat.

Vreme azt is megírta, hogy az Adria Media Group kiadó bankszámláját annak ellenére fagyasztották be, hogy semennyi adótartozásuk nem volt, miután a Kurir bulvárlap elkezdte kritizálni Alekszandar Vucsics elnök és korábbi miniszterelnök kormányzását. „Az AMG állítása szerint 3 hónapon belül több mint 60 adóellenőrzést kaptak, míg az adóhivatal semmilyen nyilvános információt nem közölt az ügyről” – állt a beszámolóban.

Ezzel szemben a kormánypárti médiavállalatok, például a Pink TV számára semmilyen következménnyel nem járt az adóhatóság vizsgálata, annak ellenére, hogy több százmillió dinár adótartozásuk van.

2016-ban az Oknyomozó Újságíró Központ (CINS) írta meg, hogy a Pink 7 millió euró állami kölcsönt kapott tartozásai ellenére, hiszen ez jogilag alkalmatlanná tenné a vállalatot állami kölcsönök felvételére.

Milosevics idejében az újságírókat megölték. Ma az újságírást ölik meg. #StopMedijskomMraku #ZaSloboduMedija #StojimUzVranjske

— Srdjan Cvijic (@srdjancvijic) 2017. szeptember 28.

Szerbiában a sajtószabadság helyzete romlott az elmúlt években Alekszandar Vucsics vezette populista kormányzás alatt. Vucsics egyébként Milosevics kormányában tájékoztatási miniszter volt, és Európa-párti reformerként adja el magát. Pártja, a Szerb Haladó Párt az Európai Néppárt (EPP) tagja.

A Szerb Haladó Párt eszközei az Európai Néppárt tagjai által vezetett környező országok gyakorlatát idézi. Például Macedónia előző, 2017-ben leváltott kormánypártja szintén bábként használt propagandára magukat think tankként beállító csoportokat és rágalmazó aktákat létrehozó civil akciókat. Ezek hasonlóak voltak az Antidot törekvéseihez, melyek aktivistákat és újságírókat céloztak, illetve állami intézményeket használtak fel civil szervezetek és a média adminisztratív zaklatására, és büntetlenséget biztosítottak az ellenük irányuló bűncselekmények elkövetőinek.

Ezt a bejegyzést a Global Voices Online magyar oldaláról vettük át. Szerző: Fordító: Filip Sztojanovszki. Wolford Zsófi. A bejegyzésre a Creative Commons 3.0 licenc vonatkozik.