A feledéshez való jog ellen döntött egy brazil bíróság

Egy brazil fellebbviteli bíróság, az STJ egyöntetű döntést hozott a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való („feledéshez való”) joggal kapcsolatban, amelynek értelmében azt nem lehet sem a Google, sem más keresőmotor esetében alkalmazni.

Nancy Andrighi bírósági előadó szerint ezzel megakadályozható, hogy túl sok felelősség háruljon a keresőmotorokra, amelyek azáltal, hogy elbírálják a törlési kéréseket és eltávolítanak bizonyos linkeket, gyakorlatilag digitális cenzorrá válnának.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nem avatkozhatunk bele a keresőmotorokba, máskülönben elveszíthetjük az információ kontextusát. Nem állapíthatjuk meg a szolgáltató felelősségét. A tartalom továbbra is létezni fog, de amikor ez a szolgáltató rámutat a fényképek helyére, akkor a másik tartalomszolgáltatóé lesz a felelősség.

Az üggyel kapcsolatos további információkat még nem hozták nyilvánosságra, mivel a pert igazságügyi titoktartás alatt folytatják.

A brazil döntés szemben áll az Európai Bíróság 2014-es döntésével, mely szerint a keresőmotorok felelősek azért, hogy ne tüntessék fel azokat a találatokat, amelyekkel kapcsolatban egy személy érvényesítette a feledéshez, vagy a „régi és lényegtelen” adatok eltávolításához való jogát. Ezt a rendelkezést az EU-ban és máshol is erősen kritizálták, különösen az olyan helyzetekkel kapcsolatban, amelyekben közszereplők szerettek volna szabadulni a keresési eredmények között fellelhető információktól, vélhetően azért, hogy javítsák az imázsukat.

Miközben a törvény többeknek is biztosította a hőn áhított pajzsot a kutakodások ellen, mint például a nyilvánosan elérhető közlekedési jogsértések és adós információk megkeresése, fontos kérdéseket is felvet a kormányalkalmazottak és befolyásos közszereplők adatainak elérhetőségével kapcsolatban.

Tavaly a brazil Legfelső Bíróság a Google javára döntött egy ügyben, ahol a keresetet a legendás TV bemondó, a Xuxa néven ismert Maria das Graças Meneghel nyújtotta be. Az 1980-as évek elején, még a hírnév előtt, a bemondónő elvállalt egy filmszerepet, amelyben a karaktere viszonyt folytat egy 12 éves fiúval. Xuxa beperelte a Google-t, azt szerette volna elérni, hogy a keresőmotor az összes olyan találatot eltávolítsa, amely az említett filmhez kötheti.

Az egyik brazil újság nem hivatalos felmérése alapján a Brazíliában lefolytatott online rágalmazási perek majdnem egyharmadában úgy dönt az állami bíróság, hogy el kell távolítani az internetről a felperest lejárató vagy sértő tényekhez, vagy olyan bűntényhez kötő tartalmat, amely alól felmentették.

A cikk elején említett STJ-nél magasabb rangú Brazil Legfelsőbb Bíróság hamarosan egy másik, a feledéshez való joggal kapcsolatos ügyet fog megvitatni, amelyben Brazília legnagyobb televíziós hálózata, a TV Globo is érintett. A pert Aida Cury rokonai indították, akit 1958-ban brutálisan megerőszakoltak és meggyilkoltak, az ügyet pedig máig nem sikerült megoldani. 2008-ban a TV Globo leadott egy műsort az esettel kapcsolatban. Az áldozat rokonai pert indítottak a csatorna ellen, mivel szerintük a történet a „család számára nagyon fájdalmas időszakot idézett fel”, ügyvédjeik a feledéshez való jogra hivatkoztak.

A kérdés különböző a két ügyben. „A Legfelsőbb Bíróság elé vitt eset materiális: joga van egy embernek megtiltani a nyilvánosságnak, hogy bizonyos tényekről beszéljen? Az STJ döntésének esetében pedig inkább az eljárásra vonatkozik, hogy egy személy kérheti-e, hogy egy keresőmotor bizonyos találatokat elnyomjon.” – mondta Mariana Cunha e Melo, a Google-t képviselő ügyvéd a Global Voicesnak.

Mindkét döntés, az STJ és a Legfelsőbb Bíróság még függő ügye is fontos precedenst fog teremteni a hasonló ügyeket tárgyaló más brazil bíróságok számára.

Ezt a bejegyzést a Global Voices Online magyar oldaláról vettük át. Szerző: Taisa Sganzerla. Fordító: Katona Fruzsina. A bejegyzésre a Creative Commons 3.0 licenc vonatkozik.