Ma esély nyílhat az abortusz szabályozásának enyhítésére Írországban
Május 25-én újabb történelminek ígérkező referendum zajlik Írországban. Miután 2015-ben nagy meglepetésre az írek megszavazták, hogy „nemi megkülönböztetés” nélkül lehessen...
Míg a világ figyelmét a menekültválság köti le, amely miatt most milliók rostokolnak az európai határokon, egy kisebb, de hasonlóan aggasztó krízis bontakozik ki épp Dél-Ázsiában. Az idén már több mint 2,5 millió Pakisztánban élő afgánnal közölték, hogy el kell hagyniuk az országot és vissza kell térniük Afganisztánba. Pakisztán biztonsági és gazdasági okokra hivatkozott, majd 2017 márciusát jelölte ki az exodusra. Iszlámábád döntését több emberi jogi szervezet is a modern történelem egyik legnagyobb kényszervisszatelepítésekének nevezte. Az afgán menekültek azóta élnek Pakisztánban, hogy az 1980-as évek elején a szovjetek lerohanták Afganisztánt. 2002-ben Pakisztán aláírt egy egyezményt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) és Afganisztánnal az afgán menekültek önkéntes alapú és méltóságteljes hazatelepítéséről. Pakisztán több alkalommal is meghatározta, illetve kitolta az afgán menekültek távozásának határidejét. Most azonban a pakisztáni kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kijelentette, hogy nem lesz hosszabbítás és az afgánoknak menniük kell.
Emberi jogi csoportok figyelmeztettek, hogy a pakisztáni rendőrség és a tartományi hatóságok máris nekiláttak a kényszerítő intézkedéseknek és a zaklatásnak, hogy rávegyék az afgán menekülteket az ország elhagyására. Az ilyen jellegű atrocitásokról készült jelentések csak fokozták a két ország közötti feszültséget. A Human Rights Watch szerint már közel 90 ezer afgán menekült tért haza csak idén a következők miatt:
gazdasági nehézségek (a mozgás korlátozása miatt elesnek a munkaerőpiaci lehetőségektől), zaklatás, megfélemlítés, önkényes letartóztatások, zsarolás és vesztegetés.
A pakisztáni rendőrség zaklatja és bezárja ezeket a menekülteket, a lakástulajdonosok felbontják velük a bérleti szerződéseiket, a bankszámláikat és a SIM-kártyáikat is visszamondják, megtagadják tőlük az oktatást és az egészségügyi ellátást. Ezeknek az elmozdításra irányuló lépéseknek egyébként nincsen de facto jogi alapja. Afganisztán vezetője, Dr. Abdullah Abdullah felszólította a pakisztáni kormányt, hogy engedélyezzék az önkéntes hazatérést.
Megkérjük Pakisztánt és Iránt, hogy támogatóan lépjenek fel a menekültek visszaküldésénél: a hazatelepülésnek önkéntes alapon kell történnie, nem kényszer hatására.
— Dr. Abdullah (@afgexecutive) 2016. október 7.
A Human Rights Watch is felszólította a pakisztáni kormányt, az ő kérésük az volt, hogy az ország hagyjon fel a kényszerítő intézkedésekkel és más jogtalanságokkal, amelyek afgán menekültek tízezreit üldözik el Pakisztánból. Pakisztán ugyanakkor azt érzi, hogy igazságtalanul került a negatív kritikák célkeresztjébe. Szeptember 19-én, az ENSZ Közgyűlésének Menekültügyi Csúcstalálkozóján Pakisztán miniszterelnöke, Nawaz Sharif emlékeztette a nemzetközi közösséget a menekültek ellátásához szükséges pénzügyi támogatás hiányára.
Miközben nemzetközi közösség pénzügyi támogatása megcsappant, Pakisztán vendégszeretete nem.
Afganisztánban sokaknak jelentette a problémás szomszéd jóakaratának ritka pillanatát az, hogy Pakisztán hosszú távon befogadta a menekülteket. Az Indiával és Iránnal kötött háromoldalú egyezmény szeptemberi aláírásakor erre a zűrös kapcsolatra utalva emlegette fel Ashraf Ghani afgán elnök, hogy hány alkalommal fordult elő, hogy Pakisztánból érkezők később terrortámadásokat követtek el Afganisztánban.
Egyes országok csak terrorizmust exportáltak, de a mi háromoldalú egyezményünk bizalmat, együttműködést, és a régió által garantált végtelen lehetőségeket exportálja, amely megadja nemzetünknek a jólétet és a stabilitást.
Elnökségének korai éveiben, Ashraf Ghani elnök a kapcsolataik javítása érdekében próbált nyitni Pakisztán felé, de többnyire kudarcot vallott. Legutóbb az ország úgy döntött, hogy bojkottálja a Dél-Ázsia Szövetség a Regionális Együttműködésért (SAARC) csúcstalálkozót, amelyet Pakisztánban tartottak. Bilal A. Nikyar, afganisztáni szabadúszó író júniusban azt írta, hogy Pakisztán jócskán kijátszotta menekült kártyát a szegényebb szomszédjával kapcsolatban:
A Chabahar Dam-i egyezmény óta Pakisztán időt nem kímélve zaklatja, bünteti és az országgal történt minden rossz okaként, bűnbaknak állítja be az afgán menekülteket. Ezzel egyidőben pedig az Afganisztán felé mutatott jólelkűség mintapéldájaként is használja őket. Úgy tűnik, hogy ez az utolsó ütőkártya maradt nekik, hogy nyomást gyakoroljanak Afganisztánra. […] Mi örökké hálásak leszünk a nagylelkűségért, amelyet Pakisztán mutatott az afgán menekültek felé. Ez tény. Ahogyan az is, hogy Pakisztán több millió dollár anyagi segítséget kapott az évek alatt […] ezek miatt a menekültek miatt, és az is tény, hogy a pakisztáni létesítmények évek óta folyamatosan zaklatják és kihasználják ezeket a szegény menedékkérőket.
Sokan úgy vélik, hogy Pakisztán csaliként használja a fenyegető menekültválságot az Egyesült Államokkal való egyeztetései során, most, hogy egy amerikai drón megölte a korábbi tálib vezetőt, Mullah Akhtat Mansourt, Balucsisztán tartományban és az amerikai kongresszus nem hajlandó pénzzel támogatni Iszlámábád katonai repülőgépvásárlási terveit. A politika mellett ott van még a logisztikai kérdés is: Afganisztán vissza tud fogadni ilyen nagyszámú lakosságot? A tálib rezsim 2001-es összeomlása óta már több millió afgán tért haza. A tálib felkelés az elmúlt években megerősödött, megnövelve a bizonytalanságot és elmélyítve a gazdasági mocsarat, amelyben az ország áll. Az afgán menekültügyi és hazatérési minisztérium egy tanácsadója Kabulban kiemelte:
Az adott biztonsági problémák és a források hiánya miatt, Afganisztán jelenleg nincsen felkészülve a szomszédos országban élő afgánok nagymértékű visszaáramlására.
Az október 5-én Brüsszelben tartott adományozói konferencián öt ország vezetői és nemzetközi szervezetek ültek össze, hogy áttekintsék az afgán kormány teljesítményét és elképzeléseit, valamint hogy megújítsák elkötelezettségüket Afganisztán iránt. Az eseményen Pakisztán 500 millió dollár támogatást ígért az országnak. Ez talán egy időre csitítja majd a két ország közötti növekvő feszültséget, de nagyon keveset jelent, ha Iszlámábád betartja a fennhatósága alatt élő 2,5 millió afgán menekültre (Afganisztán jelenlegi népességének 8%-a ) tett ígéretét.
Ezt a bejegyzést a Global Voices Online magyar oldaláról vettük át. Szerző: Samea Shanori. Fordító: Katona Fruzsina. A bejegyzésre a Creative Commons 3.0 licenc vonatkozik.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásMájus 25-én újabb történelminek ígérkező referendum zajlik Írországban. Miután 2015-ben nagy meglepetésre az írek megszavazták, hogy „nemi megkülönböztetés” nélkül lehessen...
A Global Voices Advocacy [Képviselet] projektjének Netizen Report blogja az online jogok legújabb nemzetközi kihívásait, előrelépéseit, illetve trendjeit mutatja be....
Európa jövőjéről tart előadást szerda este Stephen Bannon Budapesten. Donald Trump egykori főtanácsadója magyarországi látogatása előtt Csehországban vett részt egy...
Politikai szempontból mi a jelentősége annak, hogy milyen „keretek” (frame-ek) szerint értelmezzük a híreket? Hogy jobban értsük ezt a folyamatot,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!