Dzsibuti: a szélsőséges iszlamisták elleni harc központja

Az Afrika és az Arab-félsziget határán fekvő Dzsibuti nagy szerepet játszik a Nyugat dzsihádisták elleni küzdelmében: menekülteket fogad – különösen jemenieket – és külföldi katonai egységeket állomásoztat. Az Afrika szarván elhelyezkedő ország stratégiai jelentősége egyre nő.

Dzsibuti az ellentmondások földje. Eritreával, Etiópiával és Szomáliával határos, és annak ellenére, hogy gazdasági depressziótól szenved, kívánatos ország a nagyhatalmak számára. 1999 óta Ismael Omar Guelleh elnök vezeti az országot, és bár a kormány hivatalosan Amerika-párti, az állampolgárok egyre jobban elhatárolódnak ettől az irányvonaltól.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Valójában a dzsibutiak egyre szkeptikusabban tekintenek a dzsihádisták elleni küzdelemre, azaz az Egyesült Államok vezette katonai támadásokra olyan szervezetek ellen, mint az Al-Kaida terrorszervezet – melynek egykori vezetője Oszama Bin Laden volt –, vagy az ISIS, egy erősödő radikális katonai szervezet, mely ellenőrzése alá vonta Irak és Szíria egy részét.

Dzsibutiban a konfliktusok vég nélkül folytatódnak, és a lakosok tartanak attól, hogy a terrorista támadások száma jelentősen nőni fog az országban, ahogy az Jemenben is történt. Azonban az országot, mely csak csekély természeti erőforrással rendelkezik, a terrorizmus elleni harc tartja életben.

Dzsibuti a dzsihádisták elleni harc kulcsfontosságú szereplője

Al-Kaida szimpatizáns al-Shabaab katonák. (Fotó: Wikipédia)

Mivel ez az ország köti össze Afrikát a Közel-Kelettel, a nagyhatalmak sorban állnak, hogy csapataikat és felszereléseiket Dzsibutiban helyezhessék el.

Franciaország jelenléte a legrégebbi Dzsibutiban, mely 1977-ben függetlenedett gyarmatosítójától, de azóta sem távolodott el Párizstól. A szeptember 11-i támadások óta viszont Amerika katonai radarjain is kulcsfontosságú szerepet tölt be Dzsibuti.

2014-ben az Egyesült Államok, melynek katonai jelenléte 2002 óta tart az országban, évi 40 millió dollárért újította meg további 10 évre dzsibuti katonai berendezéseinek lízingjét.

A Pentagon további 1 milliárd dollárt tervez költeni az Egyesült Államok ottani katonai állomásának bővítésére a következő 25 évben. Obama a következőket mondta, mikor Guelleh elnök a Fehér Házban járt:

Jelentős a dzsibuti katonák jelenléte, akik részei annak a többnemzetiségű haderőnek, mely visszaszorította a Szomália nagy részét ellenőrzése alatt tartó, al-Kaida szimpatizáns al-Shabaabot.

Követve Franciaország és az Egyesült Államok példáját, Japán és Németország is hozott létre katonai létesítményeket Dzsibutiban, és most Kínán a sor. Noha Pekinget leginkább gazdasági érdekek motiválhatják, mivel gazdasági befolyása az utóbbi években exponenciálisan nőtt az adott térségben, a közel-keleti növekvő dzsihádista fenyegetés számukra is aggasztó. Xi Jinping kormánya igyekszik nagyobb területen biztosítani kőolajkészletüket, ugyanis az Iszlám Állam dzsihádistái ellenőrzésük alá vontak jelentős kőolajlelőhelyeket Szíriában és Irakban is.

Egy biztos hely a menekültek számára

Habár a külföldi katonai jelenlét jelentős bevételt jelent Omar Guelleh kormánya számára (körülbelül évi 200 millió dollárt), a pénz ritkán jut el Dzsibuti lakosaihoz.

Az, hogy a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe Dzsibutit a 107. helyre tette a 175-ből csak részben ad magyarázatot a dzsibutiak mélységes csalódottságára, melyet az országban állomásozó nemzetközi katonai erők iránt éreznek.

Dzsibuti egyre fontosabb menedékhellyé válik a konfliktusok uralta térségekből menekülők számára, ami szintén hozzájárul a dzsibutiak általános keserűségéhez. Egyre több menekült érkezik Dzsibutiba, ahogy az „Isten Harcosai” jemeni síita mozgalom, vagy a szomáliai al-Shabaab dzsihádistái egyre több barbár tettet követnek el. Dzsibuti azon kevés országok egyike, mely több ezer menekültet fogad Jemenből, és ezt az állampolgárok igen megterhelőnek érzik.

Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint a következő hat hónapban több, mint 15 000 jemeni fog átkelni az Ádeni-öblön, hogy Dzsibutiban találjon menedéket.

Frederick Van Hamme, az ENSZ menekültügyi hivatalának szóvivője a régió veszélyeztetettségére hívta fel a figyelmet:

Ez valószínűleg nagy nyomást fog gyakorolni a kormányra. Dzsibuti egy kicsi ország, mely már így is küzd az aszállyal, a magas munkanélküliséggel és a széleskörű szegénységgel.

Ezek a gazdasági körülmények jellemzőek az egész térségre, és ami a legnyugtalanítóbb, hozzájárulnak az embercsempészet fellendüléséhez, ami leginkább Afrika szarvát és az Arab-félszigetet érinti. Azonban a jemeni konfliktus rákényszerítette a csempészeket, hogy felfüggesszék működésüket.

Következményképp a Dzsibutiból a Közel-Keletre vezető út közben emberek tömegei ragadtak az országban. A dzsihádisták elleni küzdelmek kulcsfontosságú helyszínét, Dzsibutit, a túlzsúfoltság és a rossz gazdasági körülmények miatt az összeomlás veszélye fenyegeti, hacsak az ott állomásozó külföldi katonai erők nem tesznek valamit.

Ez a bejegyzés eredetileg a Global Voices Online magyar oldalán jelent meg. Szerző: Alassane ndoumbe. Fordító: Wolford Zsófi.