Lehallgatási botrány Macedóniában: választási csalásra utaló felvételek szivárogtak ki

A macedón lehallgatási botrány tovább sokkolja az ország már amúgy is törékeny politikai színterét. 2015 februárja óta Zoran Zajev ellenzéki vezető és Szociáldemokrata Pártjának (SDSM) képviselői hetente tartanak sajtótájékoztatót, amelyeken folyamatosan szivárogtatnak újabb és újabb részleteket az állításuk szerint Nikola Gruevszki miniszterelnök parancsára összegyűjtött hatalmas mennyiségű megfigyelési felvételből.

Az ellenzék egy március 6-i sajtótájékoztatón kiszivárogtatott egy felvételt az ún. Hetedik Bombáról, amely alátámasztani látszik a 2014-es választási csalás gyanúját. Akkoriban a Központ a Szabadságért (CIVIL) civil szervezet monitorozta a választást és számos elégtelenséget, visszaélést és befolyásolást tapasztalt. A választást egyébként Gruevszki VMRO-DPMNE pártja nyerte.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Más független felszólalókhoz hasonlóan, akik szintén a macedón kormányt próbálták meg kritizálni, a CIVIL is egy lejárató kampány célkeresztjében találta magát, amelyről egyébként a szervezet nyilatkozott is:

A fenyegetések a nyomás ellenére a CIVIL továbbra is teljesítette társadalmi szerepét és célját, nyíltan mutatta be, amit talált arról, hogy egy óriási választási manipuláció és csalás részeként milyen gátlástalan és nagyszabású visszaélések történtek az intézményekkel a 2013-as helyi választások idején, a 2014-es elnökválasztás alatt és az országgyűlési választás előtt. […]

A CIVIL rendszeresen tartott sajtótájékoztatókat, ahol részletesen bemutatott számtalan, a választási kampány alatt történt szabálytalanságot, visszaélést és manipulációt. A CIVIL nyilvános prezentációiból és zárójelentéseiből levonhatjuk, hogy a 2013 és 2014-es választások illegitimek, az intézmények teljesen átpolitizáltak, a média irányított és hatalmas nyomás alatt áll.

A CIVIL – „Központ a Szabadságért” szeretné kifejezni felháborodását, valamint elítéli mindazokat, akik felelősek ezért a régóta fennálló gyakorlatért. Továbbá szeretné még egyszer felhívni a nyilvánosság figyelmét a 2013 és 2014 alatt publikált jelentésekre, elemzésekre és ajánlásokra.

Annak ellenére, hogy a külföldi sajtó, mint például a Guardian, a Szabad Európa Rádió és a Deutsche Welle is megírta a sztorit, kétségbeejtő, mennyire nem foglalkozott a helyi fősodratú média az esettel, ami jól mutatja a macedón média és a politika homogenitását. A Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) szervezet szerint „a macedón sajtó lehallgatásokkal kapcsolatos apátiája a hanyatló demokrácia jele”.

Mint ahogyan Vlagyimir Petreszki újságíró is rámutatott, a kormányzati nyomás mellett a források hiányával is szembe kell néznie az ország kevéske független médiumának és hírszolgálatának.

Nincsen egyetlen szabad csatorna sem a macedón médiában, amelynek lenne kapacitása lefordítani és közzétenni a lehallgatásokat angolul a nemzetközi közönségnek. Nincs.

— Vladimir Petreski (@VPetreski) March 9, 2015

Bizonyíték van arra, hogy macedón kormány rágalmazással és perrel fenyegeti azokat a médiumokat, amelyek leközölték a hanganyagokat, így tehát nem meglepő, hogy alig akad olyan online felület, amelyik le meri közölni, akárcsak a kiszivárgott beszélgetések részleteit is. A kevés kivételhez tartozik a Libertas hírportál és az Okno internetes magazin.

Egy ilyen kiszivárgott beszélgetés például a kritikus körzetek álszavazóinak „gyártására” utal, arra, hogyan hoznak szavazókat Pustec régióból (Albánia egy kis része, ahol macedón kisebbség él), vagy Macedónia kisebb vidéki falvaiból.

1. Beszélgetés Gordana Jankulovszka belügyminiszter és Kiril Bozsinovszki, a miniszterelnöki kabinet vezető titkára közt:

KB: Vagy mégsem, mert ez csak egy része a sztorijuknak. Szerintem nem fogják folytatni, nincs bizonyítékuk. Posztolnak ma egy hírt, aztán holnap még egyet, holnapután még egyet, tudod hogy megy. De nem tehetnek semmit, az ügyet már 20 napja lezárták.

GJ: Hahó, a választási jegyzéket már lezárták.

KB: Nem tudom időközben nyomtatnak-e valamit, de ezek a [személyi igazolványok] már mind ki vannak nyomtatva.

GJ: Látod, ugye… Igen, igen, igen.

KB: Legalábbis úgy tudom.

GJ: Már kinyomtatták őket, és oda is adták az embereknek. Van egy elég rázós része, de pont ezért erőltettük a helyi bizottságokat, hogy adjanak több lakcímet. Tudod, hogy van 50 ember, akik egy 40 négyzetméteres lakásba vannak bejelentve. De ez mostmár így van.

KB: Oké, ennyi. A címeket tudják ellenőrizni?

GJ: Igen, a címek benne vannak a választási jegyzékben.

KB: Aha…

GJ: Mert a jegyzékben benne van a név, például Kiril Bozsinovszki, lakcím, szám…

KB: Igen, igen, igen. Akkor lehetséges.

GJ: Igen. De ezt eddig is tudtuk. Tudod, mikor beszéltünk a miniszterelnökkel, és erősködtem, hogy a bizottságok adjanak több lakcímet, de nem adtak.

KB: Igen, igen OK. Többet adtak annál, de mindegy.

GJ: Most már ennyi.

KB: Hogy is mondjam, erről ennyit. OK.

GJ: OK, akkor üdv, szia.

Ugyanennek a csoportnak egy másik beszélgetésében a belügyminiszter a szavazófülkéknél kialakult őrültekházáról beszél, homunculusként utalva az álszavazókra. Eredeti macedón nyelven „човечиња”, amit „kis emberek”-nek lehetne fordítani, és ami a szerinte a párt által kézenfogva vezetett embereket jelenti.

A felvételeken használt nyelvezet gyakran tele van gyúnyolódással, káromkodással és rasszista megjegyzésekkel. Például:

9. beszélgetés Gordana Jankulovszka belügyminiszter és a VMRO-DPMNE politikus Vaszil Pisev közt

GJ: Látod, megmondtam Szlavénak [gyakori macedón keresztnév], hogy ott ahol gyengék vagyunk, ne írja alá a jelentéseket, hagyjon helyet az ellenvetéseknek, mert ott nem irányítunk. Hagyjon helyet későbbre, majd a fülüknél fogva, egyesével odarángatjuk a cigányokat. Most már így kell csinálnunk, mert a szavazófülkéket bezárták… OK, Vasze.

VP: Rendben, rendben.

A rasszista kijelentésre utalva egy roma jogi aktivista nyílt levelet írt a miniszternek, melyben érdeklődött: „Milyen vizsgálatot rendel el, hogy biztosak lehessünk abban, hogy Macedónia közigazgatásában nem lesz helye a rasszistáknak?”

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a választások hivatalos megfigyelése alatt csak néhány problémára hívta fel a figyelmet, de azért a „tisztességes” minősítés hiányzik a jelentésükből.

A 2014. április 13-i elnöki választás adminisztrációja elégséges volt, a kampány pedig aktív. A jelöltek regisztrációs folyamata befogadó volt, a jelöltek szabadon kampányolhattak. Annak ellenére, hogy az alapvető szabadságjogok biztosítva voltak, a médiát inkább elfogultság jellemezte, az állam és a pártok közt pedig elmosódott a határ. Mindez szemben az EBESZ Koppenhágai Európa Dokumentum és Tanács normái közt foglalt 4-es és 5-ös paragrafusokkal nem biztosította a megfelelő teret a jelölteknek, hogy valóban versenyezzenek a választáson.

Néhány macedóniai Twitter felhasználó a közösségi oldalon kérdezte meg az EBESZ-t, hogy a most kiszivárgott anyagok után frissítik-e visszamenőleg az értékelésüket.

#OSCE #ODIHR-nek nyilatkozatot kellene kiadnia, azok után, hogy milyen botrányos dolgok derültek ki a macedón választási csalásról.

— Andreja Bogdanovski (@BogdanovskiA) March 6, 2015

Jó reggelt @OSCE! Még mindig semmi reakció a macedón miniszterelnök választási csalásáról? http://t.co/mLCdIBtzfJ

— tania (@tanjatania) March 7, 2015

Macedónia ellenzéke továbbra is hetente tart sajtótájékoztatókat, ahol lejátsszák az állítólagos felvételeket. A sajtótájékoztatók után az egész beszélgetés felkerül a YouTube-csatornájukra.

Az eredeti bejegyzés a Global Voices Online magyar oldalán jelent meg. Szerző: Danica Radisic. Fordító: Katona Fruzsina.