
Amerikában és Kínában is Balásy cégén keresztül reklámozzák majd Magyarországot
A New Land Media nyerte a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderét, amit a Visit Hungary és a Kisfaludy2030 Zrt. számára írtak ki. Az alvállalkozó a Századvég lesz.
Az alábbi cikket Tarek Amr a „Kelmeteen” blogon publikálta először.
Mind hallhattunk már az egyiptomi belügyminisztérium által kiírt közbeszerzésről, amit olyan programok és alkalmazások vásárlására írtak ki, amelyekkel a közösségi oldalakat, blogokat lehet monitorozni és a közhangulat alakulását figyelni. Ami azt illeti, ha ezt a tendert nem is vesszük figyelembe, akkor is jelentős technológiai előrelépést könyvelhetünk el a gépelt szövegek vizsgálatában – erre a legjobb példák a fordító szoftverek és különböző keresők. Ahogyan a köz számára is elérhetővé váltak az internetet felügyelő és online tartalmakat vizsgáló technológiák, úgy lettek megszerezhetővé a biztonsági ügynökségek, marketing cégek vagy a sajtó számára is.
A fejlődés ellenére az emberi elme még mindig felülmúlja a technológiai vívmányokat. Szeretnék pár egyszerű módszert felsorolni, melyek követésével az internet-felhasználók megnehezíthetik a megfigyelő programok munkáját.
Mivel gondolkodó lények vagyunk, felfogjuk az ironikus kifejezések értelmét, jobban tudjuk ezeket értelmezni, mint a jelenleg elérhető legfejlettebb eszközök. Így egy ilyen mondatnál: „Ez a mobiltelefon annyira remek, hogy még öt percig sem bírja ki az akkumulátora”, bármelyik olvasó érteni fogja, hogy ironikus tartalmú és a „remek” szó épp az ellentétét jelenti benne.
Metaforákat és hasonlatokat használva még tovább nehezíthetjük a megfigyelő programok munkáját. Példa erre a „hashtag” szó használata egyes kontextusokban. Csak azok fogják érteni, hogy az egyiptomi elnökre, El-Sisire való utalás ez, akik ismerik a[z egyiptomi] helyzetet.
Egy másik lehetőség az arab szavak angol átírása. Ezt a módszert „franko-arab” átírásként ismerik. Igaz, léteznek olyan szoftverek, amelyek értelmezni tudják ezt az írásmódot, például a Microsoft Maren [arabul írást segtő virtuális billentyűzet, a szerk.] vagy a Yamli [arab nyelvre optimalizált Google kereső, a szerk.], de a találataik pontossága nem kielégítő, illetve egyre silányabbá válik a minőség, ha dialektusokkal, helyesírási hibákkal vagy rövidítésekkel találkoznak.
Szándékosan helyesírási hibákat ejteni egy újabb módszer, amivel a megfigyelő- és szövegelemző programokat meg lehet téveszteni. Ez megnehezíti a munkájukat, de nem teszi teljesen tönkre. Az is egy opció, ha nem tagoljuk szét szóközökkel a szavakat. Üzeneteink több bekezdésre való szétdarabolása értelmezhetetlenné teszi az egyik szövegrészt a másik nélkül.
Ami a fotókat és videókat érinti, ezek vizsgálata és a belőlük nyert szöveg megszerzése kétségkívül sokkal nehezebb, mint a tweetek vagy Facebook kiírások elemzése. Vagyis a számítógépes szoftverek számára sokkal nagyobb erőfeszítés az Egyiptomi Szarkazmus Társaság vicceit értelmezni, mint az egyszerű Facebook kiírásokat. Az újító ötletek azt mutatják meg, hogyan tud az ember a gép fölé emelkedni. Példaként meg lehet kérni az olvasókat, hogy olvassanak el egy mondatot jobbról balra is [az arab írás balról jobbra halad, a szerk.].
Számtalan trükk létezik még a félrevezetésre: olvashatunk a [titkosításnál alkalmazott] zavar és diffúzió elméletéről, és arról, hogyan lehet vele még erősebb és bonyolultabb titkosítási rendszereket létrehozni. Vagy olvashatunk azokról az eszközökről, amelyek félre tudják vezetni az internetes behatolás-érzékelő rendszereket. A levelek bekezdésekre bontásának ötlete abból ered, hogy a behatoló rendszerek elrejtéséhez a támadó kisebb csomagokra osztja fel a támadás során küldött adatokat.
Ugyanakkor a technológia fejlődik és képes arra, hogy ezekkel a trükkökkel felvegye a versenyt. Mindemellett tudvalevő, hogy bármilyen kísérletnek, amely ezen dilemmák technológiai megoldását célozza, magasak a költségei, cserébe pontatlan és nem túl gyors. Muszáj védenünk a megfigyelésnek és vizsgálatnak kitett üzeneteket: a kerítés sem fékez meg senkit attól, hogy bemásszon, mégis nehezebbé teszi a próbálkozásokat, és megvéd a betörőktől, redukálva betörési esélyeiket.
Ez a bejegyzés eredetileg a Global Voices Online magyar nyelvű oldalán jelent meg. Szerző: Tarek Amr, Fordító: Juhász Aliz.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A New Land Media nyerte a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderét, amit a Visit Hungary és a Kisfaludy2030 Zrt. számára írtak ki. Az alvállalkozó a Századvég lesz.
Fiatalokért Központ néven épülne rendezvényhelyszín a Velencei-tó partjára, a beruházás hátterében ingatlan-tulajdonosként az orosz milliárdos Megdet Rahimkulov egyik fia is feltűnik.
Az Átlátszó találta meg a milliárdos 9,6 milliárdos légitaxiját. A repülőről készült híradós riport itt újra megtekinthető.
A műhússal kapcsolatban számos érv és ellenérv merül fel, a magyar agrárminiszter azonban leginkább a hagyományos ételek sorsa miatt aggódik.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!