Kisőrsi-Farkas Zsófia kötete a szocialista iparban munkát vállaló falusi nők sorsát mutatja be személyes történeteken keresztül.

Egy nemrég megjelent tanulmánykötet az 1990 előtt emigráltak sorsát mutatja be Svájctól Amerikáig.

Gervai András kötete hazai és külföldi kémekről, önkéntes vagy kényszerrel beszervezett besúgókról és titkosszolgálatokról szól.

Papp István történész monográfiája a magyar kommunisták – kinek rövid, kinek hosszú – történetéről szól.

Végső István kötete azt összegzi, miért és hogyan kerültek 1944-ben a vidéki zsidók előbb gyűjtőhelyekre és gettókba, majd onnan munka- és megsemmisítő táborokba.

2002-es évértékelő beszédében a miniszterelnök azt mondta, hogy 2001 volt az áttörés éve. 2017-ben már óvatosabb volt: azt mondta, abban az esztendőben sikerülhet a gazdasági áttörés.

Timothy Garton Ash oxfordi és princetoni professzor nemrég megjelent kötete egy sajátos önéletrajz, amelyben a személyes emlékei keverednek Európa 1945 utáni történelmének mozzanataival.

Mirkó Erika kötete végigveszi, hogy a történelem során mennyit változott a hét főbűn társadalmi megítélése.

Az idén hatvanéves Élie De Rotschild Jr könyve a dinasztiáról, amit a frankfurti gettóban 1740-ben született Mayer Amschel Rotschild alapított.

Csányi Gergely könyve arról szól, hogyan fonódik össze a szex és gazdaság, illetve a gazdaságnak milyen szexuális vonatkozásai vannak.

Péterfy-Novák Éva – Péterfy Gergő sok fotóval illusztrált közös kötete annak dokumentuma, hogy valakik végre valahol jól érzik magukat. Karácsonyi ajándéknak is ideális.