Gervai András kötete hazai és külföldi kémekről, önkéntes vagy kényszerrel beszervezett besúgókról és titkosszolgálatokról szól.

Papp István történész monográfiája a magyar kommunisták – kinek rövid, kinek hosszú – történetéről szól.

Végső István kötete azt összegzi, miért és hogyan kerültek 1944-ben a vidéki zsidók előbb gyűjtőhelyekre és gettókba, majd onnan munka- és megsemmisítő táborokba.

2002-es évértékelő beszédében a miniszterelnök azt mondta, hogy 2001 volt az áttörés éve. 2017-ben már óvatosabb volt: azt mondta, abban az esztendőben sikerülhet a gazdasági áttörés.

Timothy Garton Ash oxfordi és princetoni professzor nemrég megjelent kötete egy sajátos önéletrajz, amelyben a személyes emlékei keverednek Európa 1945 utáni történelmének mozzanataival.

Mirkó Erika kötete végigveszi, hogy a történelem során mennyit változott a hét főbűn társadalmi megítélése.

Az idén hatvanéves Élie De Rotschild Jr könyve a dinasztiáról, amit a frankfurti gettóban 1740-ben született Mayer Amschel Rotschild alapított.

Csányi Gergely könyve arról szól, hogyan fonódik össze a szex és gazdaság, illetve a gazdaságnak milyen szexuális vonatkozásai vannak.

Péterfy-Novák Éva – Péterfy Gergő sok fotóval illusztrált közös kötete annak dokumentuma, hogy valakik végre valahol jól érzik magukat. Karácsonyi ajándéknak is ideális.

Sonnevend Júlia könyve arról szól, hogy a politikusok miként érvényesítik vonzerejüket élőben és a közösségi médiában.

Veszprémy László Bernát történész a II. világháború utáni népbírósági perek anyagait áttekintve szedte csokorba a zsidókkal kegyetlenkedő keretlegények történetét.