Bolgár Dániel történész könyve a zsidókról alkotott sztereotípiákat járja körbe.

Az arisztokratákat elvarázsolni igyekvő Honderű című lap írása szerint a birtokon „saját gazdasági cselédség nyüzsg és forg ura iránti szeretettel a munka körül”.

David Graeber és David Wengrow kötete szerint a primitívnek tartott népek szabadabban éltek, mint a modern társadalmak.

A ma 75 éves Gyáni Gábor történész tanulmánykötete bemutatja, hogyan próbálja meg kisajátítani és saját ízlésére formálni a mindenkori hatalom a történelmet.

A Sport és politika című kötet végigveszi, hogyan fonódott össze ez a két terület a történelem során hazánkban és a nagyvilágban – néha egészen bizarrul.

Kisőrsi-Farkas Zsófia kötete a szocialista iparban munkát vállaló falusi nők sorsát mutatja be személyes történeteken keresztül.

Egy nemrég megjelent tanulmánykötet az 1990 előtt emigráltak sorsát mutatja be Svájctól Amerikáig.

Gervai András kötete hazai és külföldi kémekről, önkéntes vagy kényszerrel beszervezett besúgókról és titkosszolgálatokról szól.

Papp István történész monográfiája a magyar kommunisták – kinek rövid, kinek hosszú – történetéről szól.

Végső István kötete azt összegzi, miért és hogyan kerültek 1944-ben a vidéki zsidók előbb gyűjtőhelyekre és gettókba, majd onnan munka- és megsemmisítő táborokba.

2002-es évértékelő beszédében a miniszterelnök azt mondta, hogy 2001 volt az áttörés éve. 2017-ben már óvatosabb volt: azt mondta, abban az esztendőben sikerülhet a gazdasági áttörés.