Nagymaroson 10 méter magas látogatóközpont épülne 400 millióból, a helyiek ingatlanpanamától tartanak

400 millió forintos uniós támogatásból épülne turisztikai látogatóközpont Nagymaroson, a Duna-part egyik utolsó megmaradt zöldterületén. A helyiek azonban attól tartanak, hogy a projekt valójában egy rejtett ingatlanpanama, amelynek végén egy magánkézbe kijátszott szálláshely vagy jacht-klub marad a beruházásból. A gyanút egy polgármesteri elszólás mellett a tervek furcsasága és az önkormányzat titkolózása is erősíti. A polgármester az Átlátszó megkeresésére viszont azt mondta, hogy „Természetesen szó sincs arról, hogy magánhasznosítású célunk lenne”.

Egy 2022-ben, még az előző önkormányzat által benyújtott és később támogatást nyert európai uniós pályázat keretében 400 millió forintból épülne egy 300 négyzetméter alapterületű, 10 méter magas turisztikai komplexum Nagymaroson. A helyszín a 1879/5 helyrajzi számú, illetve a 2610-es helyrajzi számú terület. Utóbbi a szabadstrandot és a közvetlen Duna-partot jelöli, ami Natura 2000-es besorolás alatt áll.

A 1879/5 helyrajzi számú, 100 százalékban önkormányzati tulajdonú telek a Duna-part egyik legfrekventáltabb részén fekvő, utolsó egybefüggő zöldterület Nagymaroson. A 2613 négyzetméteres telken jelenleg hat platánfa, három nyírfa és egy fenyőfa ad árnyékot, a terület a helyi szabályozási tervben a térképen strandfürdőként szerepel. A terület besorolása turisztikai és rekreációs terület (K-Tr1), melynek 30 százaléka építhető be, maximum 7,5 méteres épületmagassággal. A terület egyben régészeti lelőhely is, ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lehetne rá építkezni.

A beépítési tanulmányterv, a kék rész a Duna (forrás: Nagymaros Önkormányzata)

Az uniós projekthez készült önkormányzati tervek szerint a 400 millió forintnyi EU-s támogatásból a leendő turisztikai épületben információs iroda, mosdók, zuhanyzók, kismama-pelenkázó szoba, pihenőhely, ajándékbolt és egy kisebb vendéglátóhely kapna helyet. A helyi lakosok azonban némiképp kételkedve figyelik a tervezett beruházást, amelyről szélesebb körben első ízben 2025 novemberében szereztek tudomást.

Kérdés szerintük, hogy miből fogja fenntartani az önkormányzat az épületet,

melynek a kiírás szerint 270 napon át nyitva kell majd tartania, miközben szezonon kívül a turisták száma gyakorlatilag nullára csökken a térségben.

Az uniós támogatásokat összegző kormányzati honlap szerint Nagymaros 2022 júniusában nyújtotta be a pályázatát, és 2024 májusban döntött a kormány a projekt támogatásáról. Ehhez képest a beruházásról jódarabig nem lehetett semmit hallani, mígnem az önkormányzat 2025. december 11-én ismertette a terveket a lakossággal egy fórumon. A Sigil Kávézóban közzétett terveket többen kritizálták, de a tervbemutatóról szóló Facebook-poszt alatt az önkormányzat letiltotta a kommentelési lehetőséget – ami igen meglepő, ha pont a lakosok véleményére (lennének) kíváncsiak.

Pest Vármegye Önkormányzata egyébként ugyanerre a területre elnyert egy másik pályázaton 25 millió forintot egy 32 négyzetméteres, fából készült pihenőpontra. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség pedig szintén pályázat keretében egy 41 nm-es csónaktárolót építene ide nettó 22,5 millió forintból. Mindkét épület túlárazottnak tűnik még laikus szemmel is.

„Sosem szabad ezt kiejteni a szánkon”

A helyiek ingatlanpanama-gyanúját leginkább egy nyilvánosságra került hangfelvétel táplálja, amely egy 2024. december 4-i bizottsági ülésen készült. A felvételen Petrovics László nagymarosi polgármester (független) hallható, amint a pályázattal kapcsolatban azt mondja: „szálláshely nem lehet 5 évig… sosem szabad ezt kiejteni a szánkon.” Ez a mondat arra utalhat a lakosok szerint, hogy az önkormányzatnál már a kezdetektől opcióként merült fel az épület későbbi szálláshelyként való hasznosítása, miután lejár az uniós pályázatoknál kötelező 5 éves fenntartási időszak.

Ezt a feltételezést erősítik a helyiek szerint a turisztikai látogatóközpont terveinek részletei is, mert a tervezett 10 méteres épületmagasság lehetőséget teremt akár két további szint beépítésére. A tanulmányterv egyik pontján pedig egy „raktár (később lépcső)” felirat szerepel, ami szintén azt a gyanút támasztja alá, hogy később változtatásokat terveznek az épületben.

Egy helyi lakos Facebook-bejegyzése szerint neki Varga Csaba főépítész telefonon elmondta, hogy ő olyan tervet kapott megbízásként, amelyben

„benne van egy későbbi szálláshely lehetősége”, és ő ennek megfelelően tervezte meg az épületet.

(A tervező az AXIS ÉPÍTÉSZIRODA Kft. volt, azon belül pedig Varga Csaba, aki egyben Nagymaros főépítésze is.)

Az eredeti, 2022-es beépítési tanulmánytervben ez szerepel: „A tetőtérben a »bakancsos turizmus« kiszolgálására készül szálláshely. Itt egy közlekedőre felfűzve 3 nagyobb hálóterem (összesen kb. egy iskolai osztály elszállásolására alkalmas nagyság) kerül kialakításra. A szállás mellékhelyiségei a földszinti vizesblokk kiegészítései (azzal együtt képes kiszolgálni a 3 hálótermet). E felső szinten készül egy-egy fiú és leány WC/mosdó, egy-egy szintén fiú és leány mosdó-zuhanyozó (3-3 db zuhanyozóállással) és itt is egy takarítószer tároló.” A 2025. novemberi tanulmánytervben viszont ennek már nincs nyoma: a komplett építészeti-műszaki leírás kikerült a dokumentumból.

Titkolózás és elhúzódó adatigénylések

A nagymarosi önkormányzat kommunikációja sem segítette eleinte az átláthatóságot. A turisztikai látogatóközponttal kapcsolatos pályázat fontos dokumentumai – mint például a projekt előkészítő tanulmánya vagy a likviditási terv – sokáig nem voltak nyilvánosak. A civilek által a KiMitTud-on keresztül benyújtott adatigénylésre az önkormányzat először csak hónapokkal később, hiányosan válaszolt, és csupán a második adatigénylésre küldte el a kért dokumentumokat.

Amikor azonban a tervek elektronikus közzétételét kérte egy helyi lakos, a polgármester a főépítésszel kötött szerződés szerzői jogi passzusaira hivatkozva tagadta meg a dokumentum kiadását. Ez az érvelés azonban jogilag nehezen védhető, mivel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) több állásfoglalása is kimondja, hogy az uniós támogatások felhasználására vonatkozó adatok közérdekűek, és a megismerésükhöz fűződő jogot egy magánszerződés nem írhatja felül.

Kiss Károly képviselő (független) pedig azért emelte fel a hangját, mert megnézte, hogy a pályázati anyagban kik szerepelnek együttműködő partnerként. „Az egyikük Bótz Péter egyéni vállalkozó, aki jelenleg is bérlője a terület egy részének(BTZ Kajak- Kenu- Csónakkölcsönző), és évek óta vízijárműbérlést biztosít ott a kirándulóknak. Továbbá, ő a terület zömét használó Nagymarosi Motorcsónak Sportegyesület képviselője is. A pályázati anyagban kedvezményes marketing lehetőség szerepel, mint az együttműködés tárgya, de az új épületben 150+ négyzetméteren lesz járműbérlő- és tároló helyiség. Tulajdonképpen, ezért épül.” – írta Kiss.

A képviselő bejegyzése szerint a bevont együttműködő partnerek közt szerepel az Altrum Castrum 2017 Kft. (BorPiac) is, ami szintén kedvezményes marketing lehetőséget kap, de a tervezett  épület helyet ad majd egy legalább 10 négyzetméteres Sváb büfének is (amit helyenként Sváb boltként említenek a dokumentumban.)

„Úgy tűnik tehát, hogy sikerült olyan együttműködő partnereket választani már a benyújtás előtt, akik szolgáltatásai épp egyeznek az új épület leendő szolgáltatásaival, azok megszerzésében érdekeltek lehetnek. Pedig hát, hivatalosan mindkettőre pályáztatás útján lehetne szolgáltatót választani.” – írta Kiss Károly a posztjában.

A képviselő által közzétett pályázati anyag szerint

a 150 nm-es turisztikai szolgáltató helyiségek bérleti díja havonta 150 ezer forint lenne, a 10 nm-es Sváb bolt/büféé pedig havi 50 ezer forint.

A területet részben használó BTZ Kajak- Kenu- Csónak kölcsönző egy 2025 telén közzétett Facebook-bejegyzésében megerősítette, hogy szívesen üzemeltetnék a leendő turisztikai központot. „Szóban jeleztük az önkormányzat felé, hogy szerepel az elképzeléseink között egy négyévszakos turisztikai központ fenntartása. Sajnos azonban úgy tapasztaljuk, hogy szakmai ajánlatunkat és terveinket figyelmen kívül hagyva hoznak döntéseket. Jelen formájában az önkormányzati elképzelések és a mi szakmai szempontjaink nem találkoznak.” – írták a posztban.

Azért gondolják így, mert a tervezett csónaktárolóban a Kajak-Kenu Szövetség által kiírt pályázatban 80 egységnek kéne elférnie, ám a bemutatott ábrán mindössze 16 hajó férne el szakszerűen. „A lakossági fórumon bemutatott terveket szakmailag elfogadhatatlannak tartjuk – sem mint leendő üzemeltetők, sem mint az épület közvetlen szomszédai nem tudjuk támogatni azokat.” – emelték ki, majd arról is írtak, hogy mik egy jó turisztikai központ ismérvei, és milyen szempontok mellett állnak ki. Az erősen kritikus bejegyzést azonban néhány napja eltüntették a Facebook-oldalukról.

Lakossági tiltakozás és rendkívüli zárt ülés

A nagymarosi civilek egy csoportja nem hagyta annyiban a dolgot. Aláírásgyűjtésbe kezdtek, amelyben 134-en követeltek új lakossági fórumot és a pályázati anyagok teljes körű nyilvánosságra hozatalát. Az önkormányzat erre reagálva egy rendkívüli, zárt bizottsági és testületi ülést hívott össze, vélhetően azért, hogy a nyilvánosság kizárásával hozzanak döntést a lakossági fórumról, amit végül január 29-re tűztek ki.

A fórumon sokan megjelentek, és miután a polgármester ismertette az önkormányzati elképzeléseket, a helyiek erőteljes kritikákat fogalmaztak meg a projekttel kapcsolatban. Egyrészt arra vonatkozóan, hogy a beruházással a zöldterület jelentősen csökkenni fog, másrészt pedig szerintük egy olyan épületet kíván felépíteni az önkormányzat, amire valójában nincs szükség.

Az egyik hozzászóló részletesen kifejtette, hogy a Visegrádon működő Palotaház – ami szintén egy turisztikai központ – csak szezonálisan működik, pont az üzemeltetési költségek miatt. Annak ellenére is, hogy Visegrád egyike azon településeknek, amelyet a vár miatt sokkal több turista látogat meg évente, mint Nagymarost.

A polgármester szerint nem kell aggódni

Arra, hogy az új épület miért lenne majd vonzó a turisták számára, nem is tudott sok érvet felhozni a nagymarosi polgármester. Többek között elhangzott tőle, hogy olyan kávé-, üditő- és limonádéfelhozatal lesz, ami máshol nincs, illetve a kerékpár- és csónakkölcsönzés is bevételt fog generálni, nem beszélve a helyi művészek alkotásainak eladásából származó bevételről, valamint a kézműves termékek árusításából származó haszonról.

A megjelentek azonban nem kaptak választ arra a kérdésükre, hogy ha csak egy koncepcióterv készült el a pályázatból, miért is ne lehetne azt módosítani az igényeknek megfelelően.

A polgármester szerint képviseleti demokrácia van: ők – az önkormányzat – a választott testület, tehát ők döntenek.

Megkérdeztük most a polgármestertől, hogy mit szól az önkormányzat a helyiek tiltakozásához, változtatnak-e a terveken az észrevételeik alapján, illetve figyelembe veszik-e a kajakkölcsönző szakmai kritikáját. Arra is rákérdeztünk, hogy jogos-e a lakosok aggodalma, az önkormányzat tényleg szálláshelyet akar-e később kialakítani az épületben, és ha igen, akkor ezt miért nem kommunikálja nyíltan.

Petrovics László választási reklámja 2024-ből (fotó: Petrovics/Facebook)

Megkeresésünkre Petrovics László azt válaszolta, hogy kétszer tartottak lakossági fórumot a témában. „Ezen alkalmak során tájékoztattuk az érdeklődőket, hogy hogyan és milyen szándékkal kívánjuk megvalósítani a turisztikai központot. Javaslatokkal és észrevételekkel a fórumokon, írásban, illetve az oda készített beíró könyvben is lehetett élni. Minden releváns és szakmailag alátámasztott észrevételt figyelembe veszünk.

Természetesen szó sincs arról, hogy magánhasznosítású célunk lenne!

A projekt céljai szerint fogunk eljárni, melynek fő dokumentumai nyilvánosságra kerültek. Konkrét számítások az előző testület által beadott pályázati anyagokban találhatók, melyeket a jelenleg kidolgozás alatt lévő turisztikai koncepció, majd az azt követő turisztikai stratégia mentén módosítani fogunk, illetve a támogató szervezetekkel egyeztetünk.

Az üzemeltetési és bérleti jogviszonyok a hatályos szabályok betartásával kerülnek kiírásra és odaítélésre. A fórumokon elhangzott vagy azt követően írásban küldött minden kérést vagy javaslatot megfontolunk, és a különböző szakmai szempontok figyelembevételével – amit lehet – beépítünk a tervezésbe.” – reagált az Átlátszó kérdéseire a nagymarosi polgármester.

A szentendrei és verőcei esetek

Eszerint tehát a nagymarosiaknak nem kell aggódniuk, azonban a félelmeik érthetőek, ha a környékbeli települések hasonló projektjeit vizsgáljuk. Az Átlátszó korábban több cikkben is bemutatta, hogyan alakulnak át néha a környékbeli turisztikai célú uniós fejlesztések magánhaszonná. 2019-ben például Szentendrén a  régi hajóállomás épületét „szolgáltató központ” létrehozására nyert uniós támogatásból újították fel, majd alig pár évvel később 1 milliárd forintért árulták luxuslakóházként. A projekt mögött álló cégháló egészen a Mahart-Passnave akkori ügyvezetőjéig vezetett.

Verőcén pedig 300 millió forint uniós pénzből épült egy „ketreckilátó”, amelynek egy részét hamarosan megbontotta a szél, a hozzá tartozó múzeum és büfé pedig szinte soha nincs nyitva. Egy másik, 11 millió forintos állami támogatásból létrehozott verőcei fejlesztésről, a „baba-mama szobáról” pedig kiderült, hogy a helyiek elől elzárva tartják, és pezsgőspoharakat tárolnak benne, ami arra utal, hogy VIP-szobaként funkcionálhat.

Azt meg, hogy van-e értelme egy olyan turisztikai fejlesztésnek, amilyet Nagymaros tervez, Hadházy Ákos mutatta meg a Nógrád vármegyei Palotáson. Röviden nem sok: ott 240 millió forintból épült egy töküres létesítmény, aminek 70 százalékát az EU fizette.

Zimre Zsuzsa

Címlapkép: A Nagymarosra tervezett turisztikai központ látványterve (forrás: a projekt tanulmányterve)