Engedély nélkül szállítanak veszélyes akkugyári hulladékot a Vértes szívébe

Helyreigazítás 2026. január 23-án közzétett „Engedély nélkül szállítanak veszélyes akkugyári hulladékot a Vértes szívébe” című cikkünkkel összefüggésben

2026. január 23-án közzétett „Engedély nélkül szállítanak veszélyes akkugyári hulladékot a Vértes szívébe” című cikkünkben „az SK Battery Manufacturing Kft. komáromi akkugyárából is érkezik a Vértesbe rakomány” és a „Márpedig ez történik: a komáromi üzemben a selejtes akkucellák lemerítésére használt, elektrolittal szennyezett sós vizes folyadékot tartálykocsiba töltik […] se ezek a sárga színű járművek viszik rendszeresen az anyagot a Vértesi Kft. telephelyére.” mondatok együttes értelmezésével tévesen keltettük azt a látszatot, hogy az SK Battery Manufactoring Kft. járművei viszik rendszeresen az anyagot a Vértesi Kft. telephelyére.

A valóság az, hogy a Vértesi Kft. semmilyen szerződéses vagy egyéb jogviszonyban nem áll az SK Battery Kft.-vel, és senkitől nem vett át akkumulátoriparból származó, vagy engedélyében nem szereplő hulladékot.

A Mészáros Lőrinc érdekeltségi körében lévő Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. új, módosított környezethasználati engedély birtokában folytathatja évi több százezer tonna hulladék feldolgozását és hasznosítását. A cégnek a Pusztavám és Oroszlány közt lévő egykori bányaterület feltöltésére kapott engedélye botrányt kavart: a rekultivációnak álcázott „trükkös hulladéklerakás” ellen a Greenpeace és más hazai zöldszervezetek mellett több helyi önkormányzat és 28 ezer lakos is tiltakozik, s az ügyben több feljelentés is született.  

A cég telephelyére vezető, természetvédelmi területen lévő úton magyar és külföldi rendszámú – a komáromi SK akkugyárából is érkező – járművek nemcsak nappal, de éjjel is szállítják a veszélyes hulladékot Oroszlány közelébe.

Korábban több cikkben számoltunk be a hulladékfeldolgozással foglalkozó Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. tevékenységéről. Legutóbb annak kapcsán írtunk a cégről, hogy engedélyt kapott a Pusztavám melletti egykori bányaterület (Cicahomok-bánya) feltöltésére. A természetvédelmi területen zajló „rekultiváció” ellen 28 ezer helyi lakos, 5 város önkormányzata és 14 hazai szervezet tiltakozik, s a botrányos ügy a Parlamentben is napirendre került.

Éjjel-nappal járnak a kamionok

Helyi lakosokból szervezett, jelentős létszámú megfigyelő csapatok az utóbbi hónapokban rendszeresen ellenőrzik és dokumentálják a cég Oroszlány melletti telephelyére (kicsit távolabb a Cicahomok-bányától) tartó kamionok és tartálykocsik számát és típusát – a dokumentumok egy részét több közösségi oldalon is közzéteszik.

A felvételek tanúsága szerint a természetvédelmi területen nemcsak magyar, de lengyel és olasz rendszámú szállítójárművek is közlekednek, melyeken feltüntetik a rakomány veszélyességét jelölő piktogramokat.

A megfigyelést végző aktivisták fotói és videói szerint a cég telephelyére

napközben legalább 5-6, veszélyes anyagot szállító kamion és tartálykocsi érkezik, sőt éjjel is folyik a beszállítás.

A Vértesi Kft. az Oroszlány mellett lévő telephelyén évente több százezer tonna nem-veszélyes és veszélyes hulladékot dolgoz fel, majd annak jelentős részét különböző kezelésekkel újrahasznosíthatóvá teszi. Mindebből az következik, hogy a cég telephelyére legálisan érkezhetnek veszélyes anyagot szállító tartálykocsik.

Mérgező anyagot szállító tartálykocsi a Vértesi Kft. telephelyére vezető úton. (Forrás: olvasói felvétel)

Az viszont furcsa, hogy ezek között külföldi rendszámú járművek is vannak. Az pedig végképp nem magyarázható semmivel, hogy

az SK Battery Manufacturing Kft. komáromi akkugyárából is érkezik a Vértesbe rakomány.

Márpedig ez történik: a komáromi üzemben a selejtes akkucellák lemerítésére használt, elektrolittal szennyezett sós vizes folyadékot tartálykocsikba töltik – állítja az üzem egykori dolgozója –, s ezek a járművek viszik rendszeresen az anyagot a Vértesi Kft. telephelyére.

Csakhogy ilyen típusú veszélyes hulladékra a Vértesi Kft.-nek nincs engedélye. A cellák lemerítésére szolgáló vizes folyadék a komáromi üzem engedélyében 19 02 11 HAK kódszámon mint „Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladék” szerepel. Az engedélyben szereplő leírás szerint ez a hulladék „scrubberrel kimosott (elszívott), elektrolitos víz, valamint az előkezelés során keletkező elektrolittal szennyezett víz”.

Ez az anyag többféle veszélyes összetevőt tartalmazhat, így elektrolit-maradványokat (lítium-sók + szerves oldószerek), oldott fémionokat, illetve nehézfémsókat, valamint gázmosásból származó szerves gőzök maradványait.

A Vértesi Kft. környezethasználati engedélyében viszont a 19 01 11 kódszámú anyag csak hulladékfeldolgozás során keletkező másodlagos hulladékként szerepel (az engedély szerint ez kazánhamu és salak), ami átmenetileg gyűjthető telephelyen. Azaz

a Vértesi Kft.-nek nincs engedélye akkugyárból származó, elektrolitos szennyvíz gyűjtésére és kezelésére. 

A komáromi gyár engedélyében egyébként nincs adat arra vonatkozóan, hogy a folyékony hulladékokat onnan ki szállítja el – az engedély csupán a szilárd akkuhulladékot elszállító cégeket sorolja fel.

Megkerestük a Vértesi Kft.-t, hogy megtudjuk: Mennyi, és milyen típusú, akkumulátorgyárból származó hulladékot kezelnek? Választ azonban nem kaptunk.

Yuh Soowon, az SK Battery Hungary Kft. cégvezetője az év technológia intenzív beruházás díjjal (k), Ésik Róbert, a HIPA elnöke (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) „Év befektetője” díjának átadásán a Pesti Vigadóban 2019. február 28-án. (fotó: MTI/Soós Lajos)

Veszélyes hulladékból előállított „fedőanyagot” használnak rekultiváció céljára

De nemcsak a természetvédelmi területen közlekedő, veszélyes anyagot szállító járművek mennyisége, és az engedély nélküli hulladékszállítás háborítja fel a helyieket.

Az is rendkívül aggasztó szerintük, hogy nem lehet pontosan tudni: mi lesz a sorsa a telephelyre beszállított rengeteg veszélyes hulladéknak. Erre ugyanis a cég számára 2025. november 24-én kiadott környezethasználati engedély sem ad megnyugtató választ.

A Vértesi Kft. a nyáron indult engedélyezési eljárás során azt kérelmezte, hogy az egyik feldolgozási technológia (biológiai kezelés, R3-as technológia) által kezelt hulladék mennyiségét 1500 tonnával megnövelhesse, valamint jelentősen bővíthesse a hulladékok kezelő- és tárolóterét.

A hatóság csak a tárolóterek, illetve a vasbeton-tározók bővítését engedélyezte, amiknek a megépítését a cég 2026 folyamán tervezi. Ez azonban azt is felveti, hogy jelenleg mennyire biztonságosan tárolják a beérkező, rendkívül jelentős mennyiségű veszélyes anyagot, hiszen a korábbi engedély csak egy kisebb méretű vasbeton tározót említ.

A kezelhető hulladék mennyiségében az új engedély nem hoz lényeges változást. A biológiai kezelésen átesett hulladék építési törmelékkel történő vegyítésével előállított „fedőanyag” telephelyen kezelhető mennyisége továbbra is évi 250 ezer tonna.

Ez a hasznosítási művelettel előállított, hulladékstátuszból kilépő termék külső helyszíneken használható fel, „többek között roncsolt területek, tájsebek helyreállításához” – olvasható a dokumentumban.

Az engedély szerint ebből

a veszélyes hulladékot is felhasználó fedőanyagból évi 100 ezer tonnát használhat fel a cég a Pusztavám melletti (Oroszlány 0215. hrsz.-on lévő) egykori bányaterületen,

ahol a fokozottan védett növények és állatok élőhelyeként szolgáló tavat korábban megszüntette a cég.

A fedőanyagban lévő szennyezőanyagok egyedi határértékeit a korábbi engedélyhez képest szigorították, ám azok továbbra is tartalmazhatnak különböző toxikus anyagokat, többek közt számos nehézfémet.

Emellett a hatóság most előírta, hogy a „tájrendezésre használni kívánt terméket” csak olyan területre lehet kihelyezni, ahol a felszín alatti vizek minősége monitoring kutakkal ellenőrizhető. E célból az Oroszlány 0125. helyrajzi számon lévő egykori bányatelek területén is monitoring kutak telepítésére kötelezték a céget – azok létrejöttéig pedig a terület feltöltésének szüneteltetését rendelték el.

Felső küszöbértékű veszélyes üzem a Vértes szívében

Az engedélyből kiderül az is, hogy a veszélyes anyagok mennyisége alapján a Vértesi Kft. telephelye felső küszöbértékű veszélyes üzemnek számít.

A veszélyességi besorolást megállapító, 36100/1217-6/2021. számú katasztrófavédelmi engedély viszont nem fellelhető. Nincs nyoma annak sem, hogy a kötelezően kijelölendő veszélyességi övezeteket feltüntették volna Oroszlány településrendezési tervében.

A Vértesi Kft. működése elleni tiltakozó molinó a civilek által szervezett, 2025. december 30-i tüntetésen. (Fotó: olvasói felvétel)

Kárpáti Tímea természetvédelmi szakmérnök – aki szakértői csapatával és civil összefogással országos szintre emelte a Vértesi Kft. 62 település ivóvízét fenyegető tevékenységének ügyét – 28 ezer tiltakozó lakos, 14 szervezet és Bándi Gyula ombudsman támogatásával Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez fordult, valamint beadványt nyújtott be az ügyészséghez, kérve a cég által végzett tevékenység alapos kivizsgálását.

Az ügyészséghez benyújtott kérelem hangsúlyozza, hogy a visszafordíthatatlan környezeti károk megelőzése érdekében indítványozza az ügyészségi vizsgálatot, mivel az engedélyező hatóságok elmulasztották a tevékenység kockázatainak kellő felmérését. Emellett felhívja a figyelmet arra, hogy

egy kiemelten veszélyes üzem nem működtethető biztonságosan egy karsztos, hidrogeológiailag érzékeny,  földrengésveszélyes területen,

védett, Natura 2000-es erdők közvetlen szomszédságában.

A Vértesi Kft. Oroszlány külterületén lévő telephelye a Natura 2000 terület közvetlen szomszédságában. (Forrás: Facebook)

A kérelem emellett hivatkozik többek közt arra is, hogy a cég tevékenysége következtében a 2010-es években több dokumentált talaj- és talajvízszennyezés történt.

2014-ben szennyezés érte a HUDI30001 kódszámú, „Vértes” különleges
madárvédelmi és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. Majd 2017-ben újabb havária történt, s emiatt a céget 10 évig tartó kármentesítési monitoring végzésére kötelezték, mely jelenleg is folyamatban van.

A kármentesítés érdekében egy 20-28 méter mélységű és 206,8 méter hosszú vízzáró (zagyfalas) beton résfal kiépítését is előírta a hatóság. Ezen kívül a telephely melletti Pénzes-patakot „elterelték”, s annak új medrét fóliával bélelték ki.

Egy korábbi szennyezés miatt a telephely közelében lévő Pénzes-patak új medrét fóliával bélelték ki. (Forrás: Facebook)

Mindez Kárpáti szerint igazolja, hogy a telephely és környezete hidrogeológiailag sérülékeny terület, ahol ilyen mennyiségű veszélyes anyag kezelése rendkívüli kockázatokat hordoz.

A kérelem kiemeli, hogy a cég számára kiadott engedély szerint

a hatóság a hulladékból előállított „fedőanyag” esetében eleve „szennyezőanyag-tartalmú” anyag kihelyezésével számol.

Az előírt monitoring ugyanakkor tipikusan utólagos jelzés, nem pedig szennyezést megelőző intézkedés – vagyis nyilvánvalóan nem alkalmas arra, hogy a beszivárgás és a terjedés kockázatát megelőzze.

A környezet állapotának helyrehozhatatlan romlása, a térség vízgyűjtő területének, vízbázisának veszélyeztetése miatt a beadványt benyújtó Kárpáti Tímea az ügyészségtől nemcsak vizsgálatot kér. Indítványozza azt is, hogy a telephelyre történő hulladékbeszállítást és a kockázatnövelő technológiák alkalmazását a vizsgálat idejére függesszék fel.

„A bejelentés megalapozottságát és közérdekű jellegét jelentősen erősíti, hogy a telephely működése és a »Cica-homoki ökológiai helyreállító programnak« nevezett természetkárosítás széles körű társadalmi ellenállást és tiltakozást váltott ki” – olvasható az ügyészséghez benyújtott kérelemben.

Bodnár Zsuzsa

Címlapkép: Veszélyes anyagot szállító tartálykocsi a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. telephelyére vezető úton 2025 novemberében. (Forrás: Facebook)