Bukhatják a helyi gazdák a földbérlést egy decemberi törvénymódosítás miatt

Egy decemberi törvénymódosítás megnyitotta a termőföldpiacot a pénzügyi befektetők előtt, eltörölve azt a korábbi fő korlátot, hogy csak az vásárolhat földet, aki meg is műveli – írtuk a napokban. De nem csak ez áll a törvényben, hívta fel a figyelmünket egy szakértő. A földforgalmi törvényt úgy változtatta meg a Fidesz-kormány, hogy a kisebb gazdák hoppon maradhatnak, míg a nagyok óriásira hízhatnak. A NAK és a MAGOSZ is hallgat, az Agrárminisztérium szerint pedig minden rendben, de a kérdéseinkre nem válaszoltak érdemben.

„Nem tudom, hogy mit hoz, egyértelmű nyitás, és egyben elfordul az eddigiektől, a 2014 óta hatályban lévő, gazdákat védő megállapodásokról. Az idő fogja eldönteni, hogy megkapjuk-e a földet vagy sem. Eddig volt birtokpolitika, művelési hatékonyság, ez most megy a kukába. Védett a törvény, volt előjogom, de most nem tudom mi lesz” – mondta az Átlátszónak egy gazda, akit a tavaly decemberben módosított agártörvényekről kérdeztünk.

Azoknak, akik nem bérelnek földet, egy rövid magyarázó. A földet a karácsony előtti törvénymódosításig leginkább az művelte, aki megvette. A Magyar Nemzet 2014-ben a Földforgalmi törvény megjelenésekor arról írt, hogy „a magyar gazdák kezében marad Magyarország termőföldjének döntő többsége”, valamint arról is, hogy „a kormány eltökélt abban, hogy a magyar termőföld a helyben lakó és termelő gazdálkodók használatában maradjon.” A vásárlásról most nem írunk többet, a hangsúly ebben a cikkben a bérlésen van.

A bérlők alól kirúgják a sámlit

A kormány tavaly decemberben egy salátatörvényben számos mezőgazdaságot érintő jogszabályt módosított. Egyikről írtunk is, eszerint a törvénymódosítás megnyitotta a termőföldpiacot a pénzügyi befektetők előtt, eltörölve azt a korábbi fő korlátot, hogy csak az vásárolhat földet, aki meg is műveli.

Földügyekben jártas forrásunk azonban arra hívta fel a figyelmünket, hogy nem csak a cikkünkben idézett változtatást hozta el a salátatörvény, hanem a Földforgalmi törvény is megváltozott.

Ugyanis eddig a Földforgalmi törvény kimondta, hogy a földet az bérelheti, aki:

• korábban használó volt, haszonbérlő
• a földet használó feles bérlő vagy részesművelő
• szomszédos földműves
• helyben lakó földműves
• helyben lakó szomszédos földműves

Ez egy rangsor is volt, amikor lejárt a bérleti szerződés, és azt meg akarták újítani. Vagyis távol élő, vagy éppen óriásgazda nehezen bérelhetett földet. A kormány ezt karácsony előtt úgy módosította, hogy „a haszonbérleti szerződés a tulajdonos hozzájárulása hiányában nem jön létre, a mezőgazdasági igazgatási szervnek a haszonbérleti szerződés jóváhagyására irányuló, folyamatban levő eljárását meg kell szüntetni”.

Eddig tehát az bérelhetett, aki a törvényben nevesített kategóriákba tartozott, és a sorrendben előtte állók nem éltek a jogukkal. Most már nem így van, ami azért jelentős változás, mert a tulajdonos immár dönthet, kinek adja bérbe a földet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

a földtulajdonos addig mondhat nemet az egyébként jogosultnak, amíg csak a számára megfelelő „pályázó” marad.

Az eddig érvényes status quo ezzel felborult, már egy távoli gazda is földet bérelhet, így kiszorítva a kisebb, helyi gazdálkodókat. Ezt több forrásunk is megerősítette, nem csak az Átlátszó által kérdezett gazda.

Azt, hogy mennyi földet használhat egy gazda, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény határozza meg. Eszerint egy földműves akár 1 200 hektárt is bérelhet, ha nincs más jogcímen használt földje. Ha van saját földje, akkor az lejön a teljes méretből. Legfeljebb 300 hektár mező- és erdőgazdasági föld lehet egy ember tulajdonában, ez az úgynevezett tulajdoni birtokmaximum.

A törvénymódosítással azok nyerhetnek, akik már elérték a birtokmaximumot, és nem helyben próbálnak földet bérelni. Eddig, ugye, a törvény védte a helyben gazdálkodókat, most már viszont ez nincs.

A kukorica betakarítása Békés vármegyében, Orosháza határában 2023. szeptember 20-án. (fotó: MTI/Rosta Tibor)

Az Agrárminisztérium szerint minden rendben

Az Agrárminisztériumtól megkérdeztük, hogy a módosításra miért volt szükség, hogyan változtatja meg a kiegészítés a meglévő törvényt, és milyen változást hoz ez a gazdálkodóknak. A sajtóosztály válaszát szó szerint idézzük.

„Az elmúlt napokban számos félrevezető, téves állítás jelent meg a földtörvénnyel kapcsolatosan. Teljesen alaptalan az a megállapítás, hogy tőkealapok vásárolhatnak termőföldet Magyarországon. Továbbra is csak földművesnek minősülő természetes személy vásárolhat maximum 300 hektárig termőföldet Magyarországon.

A változás azt jelenti, hogy műveltetésre haszonbérletbe adhatja a területet, de le kell szögezni, hogy minden európai uniós és nemzeti támogatásra csak a termőföld tényleges megművelője jogosult, és nem a föld tulajdonosa. Emellett az elővásárlási jogosultságok továbbra is változatlanul érvényesülnek, amelynek köszönhetően elsősorban a helyi gazdálkodók vásárolhatnak földet, mások csak abban az esetben, ha az adott földet a helyiek nem kívánják megvásárolni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyi tagsága valamennyi földvásárlási ügyletet véleményez, amelynek során a befektetési célból vásárolni szándékozókat, mint spekulatív földszerzőket a törvény erre vonatkozó kifejezett rendelkezése alapján el kell utasítani”.

Ugyanakkor a kérdéseinkre (miért volt szükség a módosításra, és milyen változást hoz a gazdálkodóknak) nem válaszoltak.

Nagy István agrárminiszter egy aratást végző kombájnon 2025. július 10-én Madocsán (fotó: Nagy/Facebook)

„Folyamatosak a gazdatüntetések a Mercosur megállapodás miatt Franciaországban és Belgiumban napok óta tart a megmozdulás, és újabb tüntetések várhatók❗-  mondta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára” – írja közösségi oldalán a MAGOSZ. Őket hiába kérdeztük a gazdákat és a földeket érintő törvényváltozásról, nem válaszoltak.

Megkerestük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK) is, de ők sem reagáltak.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Kombájnok aratják a búzát Debrecen határában 2024. június 20-án. (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)