Továbbra sem hasít a békési palagáz-projekt, amibe milliárdokat rakott az állam

Mindössze 30 millió forintos bevételről számolt be a békési gázmezőben érdekelt állami Corvinus Energy Kft., a profitja pedig 2,8 millió forint lett. A fúrásokat koordináló amerikai-magyar HHE Sarkad Kft. ugyan növelte bevételét, de osztalékot nem fizet. Az állam az MVM-n keresztül eddig tízmilliárdokat tett a projektbe.

Közel 1 milliárd forint „Robin Hood adót” fizetett 2024-ben az az amerikai-magyar vegyesvállalat, amely a békési palagáz-mezők kitermelésén dolgozik. Hogy jobban értsük ezt, az energiaellátók jövedelemadójának (köznapi megnevezéssel a Robin Hood-adó) alanya az energiaellátó és a közszolgáltató, ideértve a külföldi vállalatok magyarországi telephelyeit is. A sarkadi palagázmezőn dolgozó HHE Sarkad Kft. fele részben a magyar államé, vagyis a magyar állam a Robin Hood adót kvázi részben saját magától szedi be és ez csak az egyik furcsaság ebben a történetben.

A sarkadi gázmezőkről többször írtunk. A Békés megyei helyszínen úgynevezett nem hagyományos gázkitermelés folyik, mivel a palagáz csak a rétegrepesztésnek (fracking) nevezett eljárással nyerhető ki. A megrepesztés technikája nagy mennyiségű vizet tartalmazó híg homokszuszpenziónak a gáztartó rétegbe való beszivattyúzásával történik. Ehhez 3700 és 4100 méter mélyre fúrtak le.

Kis haszon, nulla osztalék

A kitermelést végző HHE Sarkad Kft. 2023-as beszámolója még brutális költségeket és alacsony kitermelést mutatott, 2024-re viszont változtak a dolgok. A cég tavalyi beszámolója szerint 2024-ben a belföldi értékesítés 12 milliárdról 25 milliárdra nőtt, a fúrási költség 4-ről 3 milliárdra csökkent. Fúrási, kitermelési, lyukbefejezési szolgáltatások költségei viszont 23,3 milliárdról 24 milliárdra nőttek.

Az adózott eredmény, vagyis a haszon tavaly 7,3 milliárd forint lett,

de ez nem kerül ki a cégből, ugyanis nem fizetnek osztalékot a tulajdonosoknak.

A HHE Sarkad Kft. tulajdonosa a Corvinus Energy Kft., ami 50 százalékban az állami tulajdonú MVM CEEnergy Zrt.-é, a másik fele pedig az amerikai tulajdonú Horizon General Kft. kezében van.

Az állami tulajdonú Corvinus Energy Kft. beszámolója jóval a törvényes határidő után, csak június 12-én került fel az igazságügyi minisztérium nyilvántartásába. A dokumentum szerint a cégnek tavaly mindössze 30 millió forint bevétele volt, és „a Társaság a 2024. üzleti évben keletkezett adózott eredményét a Társaság eredménytartalékába” helyezte – mind a 2,8 millió forintot.

Pénzeső az amerikaiknál

A HHE Sarkad Kft.-ben érdekelt amerikai Horizon General LLC-nek számos hazai befektetése van. A legjelentősebb a Baranya megyei, lakócsai olajmező. Erről még 2019-ben írta meg a G7.hu, hogy „a főgyűjtő kapacitása a beruházás második lépcsőjében már napi 2250 tonna lenne, azaz 15 ezer hordó kőolajra (és még 360 ezer köbméter földgázra) bővül. A kutak pedig egyenként 60-70 tonna, azaz 475 hordó olajat tudnak termelni egy nap, amiből kiszámolható, hogy harminc kút esetén akár napi 14,2 ezer hordó is lehet termelés. Ez már önmagában annyi, mint az utóbbi években átlagosan a teljes magyar kőolajtermelés volt.”

A sarkadi fúrásban résztulajdonos cégük, a Horizon General Kft. 2024-ben 86 milliárd forint osztalékot fizetett.

A cég taggyűlési jegyzőkönyvében úgy fogalmaznak: „az ügyvezetés előterjesztése alapján úgy határoz, hogy a Társaság 86.220.304 eFt, azaz nyolcvanhatmilliárd-kétszázhúsz millió – háromszáznégyezer forint osztalékot fizet ki a tagok részére, az osztalékpolitika szerinti megosztásban.”

Mindez annak fényében érdekes, hogy a Horizon General Kft. 2024-ben nulla forint árbevételt ért el, viszont kapcsolt vállalkozásoktól, leánycégeitől és az amerikai anyavállalattól kapott kapott osztalék és részesedés jogcímén 46,2 milliárd forintot.

Bányajáradék, de az sem sok

Az állam 2023-ban jelentette be, hogy „A hazai földgázkitermelés szempontjából fontos szerződést kötött az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) és a Sarkad térségében szénhidrogén kitermelést végző cég. A szerződés révén új lendületet kaphat a békési gázmező kitermelése, ezzel erősítve Magyarország energiaszuverenitását és az ellátásbiztonságát.”

Ahogy akkor írták, „A szerződésben a felek rögzítették a bányajáradék mértékét és a kitermelési mennyiséget, mely kölcsönösen biztosítja az állam és a vállalkozó számára a kiszámítható járadékfizetési feltételeket, valamint a kitermelni kívánt földgáz mennyiségét is.”

A bányajáradék a beszámoló szerint 2024-ben mindössze 64 millió forint volt,

ami az állami több tízmilliárdos befektetéshez képest elenyésző. Ahogy korábban megírtuk, az első 1,5 év alatt kitermelt 100 millió köbméter gáz a legnagyobb téli hidegben 1,5 napra lenne elegendő.

A HHE-csoport viszont újabb mezőn dolgozhat fölgázt és olajat keresve. Az Energiaügyi Minisztérium idén márciusi posztja szerint „a legalább húsz évre szóló szénhidrogén koncessziók megadásáról március végén döntött az energiaügyi miniszter. Hatvan és Kiskőrös területeken önállóan a MOL Nyrt., Buzsák és Tamási területeken az olajvállalat és a Turkish Petroleum Overseas Company Ltd. együttes pályázóként, Csongrádon a HHE Group Kft., Kiskunhalasnál pedig a CanCambria Hungary Kft. foghat hozzá a kutatáshoz, találat esetén kitermeléshez.”

Segesvári Csaba

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Földgázkút a Békés vármegyei Nyékpusztán 2023. február 12-én (fotó: MTI/Lehoczky Péter)