A Dunakeszi Diáknegyed 3,2 milliárddal drágult az orosz-ukrán háborúra hivatkozva

Tavaly augusztus 31-én a Dunakeszi Diáknegyedben tartották a Nemzeti Tanévnyitót, amin a városban élő Szijjártó Péter is részt vett. A kivitelezést 2022 elején nettó 37 milliárd forintos ajánlattal elnyerő WHB Kft. és Laterex Zrt. 2023-ban közölte, hogy az orosz-ukrán háború okozta áremelkedések miatt több pénzt szeretnének kapni a munkáért. Azóta egyezkedtek az illetékes Építési és Közlekedési Minisztériummal, végül nemrég megállapodtak: Lázár János tárcája nettó 3,2 milliárddal többet, összesen nettó 40,5 milliárd forint közpénzt fizet a két cégnek.

Ez már a sokadik állami építkezés, ami az orosz-ukrán háború miatti építőipari inflációra hivatkozva drágult. Ugyanez történt tavaly nyáron az Országos Széchenyi Könyvtár piliscsabai raktárával is, aminek az ára bő 1,2 milliárd forinttal emelkedett ezzel az indokkal, szintén az átadása után. A közös pont a dunakeszi és piliscsabai beruházás között a WHB, ami mindkettőnek a kivitelezésében részt vett.

A kormány 2021 augusztus elején írt ki közbeszerzést a Dunakeszi IV. Béla Király Gimnázium és VSZC Lányi Ferenc Technikum és Szakképző Iskola és Kárpáti György Uszoda Kialakítása tárggyal. Az összefoglaló néven Diáknegyedként futó projekt kivitelezésére kiírt tendert a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Laterex Zrt. kettőse nyerte 2022 elején nettó 37,2 milliárd forintos ajánlattal.

A szerződést többször módosították, legutóbb 2024 júniusában. Akkor a végösszeget nettó 37,335 milliárd forintra növelték, vagyis a projekt 135 millió forinttal drágult (ez a többi hasonló NER-es építkezéshez képest meglepően pici áremelés volt). Kicsit később, 2024 augusztus elején elkészült a Diáknegyed, ami összesen 1500 diákot tud fogadni két iskolában: a IV. Béla Gimnázium a dunakeszi Radnóti Gimnázium tagintézménye, a Lányi Ferenc Technikum pedig a Váci Szakképzési Centrumé.

Az orosz-ukrán háborúra hivatkozva drágult

Tavaly augusztus 31-én itt tartották a Nemzeti Tanévnyitót, ez volt egyúttal a létesítmény avatóünnepsége is. A rendezvényen részt vett Dióssi Csaba polgármester (Fidesz), Tuzson Bence igazságügyi miniszter (a térség országgyűlési képviselője), Szijjártó Péter külügyminiszter (Dunakeszin lakik), Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter (hozzá tartozik a szakképzés), valamint Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár (az ő területe a közoktatás) is.

A tanévnyitó után nem sokkal, 2024. szeptember 16-án a kivitelezést végző WHB és Laterex aláírt egy újabb szerződésmódosítást az Építési és Közlekedési Minisztériummal (ÉKM). Mégpedig azért, mert a cégek jelezték az ÉKM-nek, hogy az orosz-ukrán háború miatt drágultak az építőanyagok, és ezért nekik plusz kiadásaik jelentkeztek. Azóta tárgyaltak Lázár János tárcájával, nemrég pedig megjelent a megbeszélések eredménye:

a WHB és a Laterex nettó 3,2 milliárddal több közpénzt kap a Diáknegyedért, így a kivitelezés összesen nettó 40,5 milliárd forintba kerül.

A drágulás jogalapja egy 2023 januárjában megjelent kormányrendelet, mely szerint a vállalkozóknak joguk van szerződésmódosítást kezdeményezni, ha „a háborús konfliktus miatt kialakult helyzetre visszavezethetően” a rendeletben meghatározott »rendes üzleti kockázat« mértékénél nagyobb költségnövekményük keletkezett. Az állam pedig a plusz költségek rendes üzleti kockázattal csökkentett összegének maximum felét kifizeti a kivitelezőknek.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Diáknegyed építkezésén 2023 júniusában (fotó: Facebook)

Többet kapnak, mint amennyit kértek

A Diáknegyedet építő WHB és Laterex a fenti kormányrendeletre hivatkozva 2023 júniusában jelezte az ÉKM-nek, hogy „a háborúval összefüggésbe hozható körülmények miatt” nettó 5,5 milliárd forint plusz költségük jelentkezett a dunakeszi Diáknegyed kivitelezése során.

Az építkezésért felelős minisztérium ezután a szabályoknak megfelelően az erre kijelölt állami cégtől, a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft.-től (KTI) szakvéleményt kért, ami tavaly szeptember közepén készült el. Ezután Lázár János építési és közlekedési miniszter is kiadta a szakvéleményét:

Lázár szerint a WHB-nak és a Laterexnek nem az általuk jelzett nettó 5,5 milliárd, hanem nettó 7,8 milliárd forint „költségnövekménye” keletkezett.

Ebből a miniszter megállapítása szerint nettó 1,4 milliárd forint tartozik „a rendes üzleti kockázat körébe”.

A fentebb említett kormányrendelet szerint pedig „nem minősül indokolatlan kockázatátvállalásnak az ajánlatkérő részéről, ha a szakvéleményben meghatározott, a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekedés legfeljebb 50%-át – az eredeti szerződéses érték 15%-át nem meghaladó összeg erejéig – átvállalja”.

Pontosan ez történt a Diáknegyed esetében: a Lázár János szakvéleményében megállapított nettó 7,8 milliárd plusz költségből levonták az 1,4 milliárdnyi „rendes üzleti kockázatot”, és a fennmaradó nettó 6,4 milliárd forintos költségnövekménynek a felét, nettó 3,2 milliárd forintot kifizeti az állam a kivitelezést végző WHB-nak és Laterexnek.

Arról, hogy mi az a „rendes üzleti kockázat” a kormány szerint, ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Akkor az Országos Széchenyi Könyvtár piliscsabai raktára drágult 1,2 milliárd forinttal, nettó 17,5 milliárdról nettó 18,7-re. Ott is az orosz-ukrán háború okozta áremelkedésekre hivatkoztak és ott is a WHB volt az egyik kivitelező.

Szakképzés szerszámok nélkül

A dunakeszi Diáknegyed egy hatalmas komplexum: a hivatalos dokumentumok szerint a kivitelezőknek az alábbi, összesen nettó 32 ezer négyzetméter hasznos alapterületű épületeket kellett megépítenie:

– 26.568,87 m2 nettó alapterületű 20 tantermes gimnázium,
– 26 tantermes szakképző iskola,
– mindkettőhöz egy-egy tornacsarnok,
– egy közös étterem-konyha (1.784,16 m2),
– továbbá 5.518,59 m2 nettó alapterületű városi uszoda.

A létesítmény összesen 1500 diákot tud fogadni két iskolában: a IV. Béla Gimnázium a dunakeszi Radnóti Gimnázium tagintézménye, a Lányi Ferenc Technikum pedig a Váci Szakképzési Centrumé.

A beruházásért felelős Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) június végén írt ki közbeszerzést a szakmai képzésekhez szükséges eszközök megvásárlására. Többek között CNC-, csiszoló-, eszterga- és köszörűgépeket, valamint szerszámokat akartak venni a technikumi tanulóknak. Ez azonban nem sikerült, mert a kormány nettó 943,5 millió forintot biztosított az ÉKM-nek erre a beszerzésre, de a legkedvezőbb ajánlat is ennek duplája, nettó 1,8 milliárd forint volt.

Emiatt a tender tavaly ősszel eredménytelenül zárult. Mint írták: „A szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet teljes körűen nem áll rendelkezésre, valamint a forrás biztosítására a második legkedvezőbb ajánlati árnak megfelelő összegben nem kerül sor a jövőben sem.” A közbeszerzést azóta nem írták ki újra, de Dunakeszi alpolgármestere szerint az eszközök majd csak a későbbi szakmai gyakorlathoz fognak kelleni, és jelenleg „a képzéshez még nem szükségesek, beszerzésük folyamatban van”.

Erdélyi Katalin

A címlapkép Átlátszó-montázs: a Dunakeszi Diáknegyed légifelvételen, valamint Szijjártó Péter, Dióssi Csaba és Tuzson Bence a Dunakeszi Diáknegyed avatásán 2024. augusztus 31-én (fotók: Dióssi és Tuzson Facebook-oldala)