Kisorosziban évek óta engedély nélkül működik a hulladékudvar egy Natura 2000-es területen

Az önkormányzat mások tulajdonán, tájvédelmi övezetben működteti a hulladékudvart, melyre engedélyt sosem kaptak. A polgármester szerint csak őt akarják ellehetetleníteni, de a lakosság fog rosszul járni.

A Szentendrei-szigetről érkezik Budapestre az ivóvíz, ezért gyakorlatilag az egész szigeten kemény környezetvédelmi szabályok vannak érvényben. Ráadásul a sziget egy része Natura2000-es terület – ez okozott gondot néhány éve azoknak, akik a spiccen akartak fejleszteni.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Kisoroszi hulladéktelepe a Pacsirta utcában van, földúton lehet megközelíteni. A telep a Szentendrei-sziget egyetlen hulladékudvara, melyet a kisoroszi önkormányzat működtet. A rendezett telepen a szelektív hulladék mellett bútorokat, sittet is le lehet adni, de korábban a zöldhulladék leadására is volt mód.  Látszólag minden rendben van az évek óta működő telepen – műholdfelvételek szerint 2005-ben már biztosan megvolt a hulladékudvar –, ám most egy képviselőtestületi ülésen kiderült, hogy ez nincs így.

Védett helyről szedték a homokot

Valaki vagy valakik nagyon nem szeretik a sokadik ciklusát töltő Molnár Csaba polgármestert, ugyanis állandóan feljelentik. Legalábbis Molnár így kommentálta egy rendkívüli képviselőtestületi ülésen, október 15-én azt az információt, mely szerint valaki bejelentést tett, hogy az árvíz miatt szükséges homokot olyan helyről termelték ki, ahol védett növény(ek) vannak.

A homokra egyébként igencsak szüksége volt a falunak, ugyanis a Szentendrei-sziget legalacsonyabb pontján fekszik, így a nagy árvizek esetében, mint amilyen a 2013-as és a mostani is volt, gépjárművel megközelíthetetlen a település.

Molnár Zsolt és Orbán Viktor Kisorosziban 2024. szeptember 19-én (fotó: Vitályos Eszter/Facebook)

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi őrszolgálata a területen bejárást tartott a bejelentést követően. A helyszíni szemle alapján országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000-es terület, az országos ökológiai hálózat része, ökológiai folyosó és tájvédelmi övezet az a terület, ahonnan a homokot kitermelték. Ezen a részen a DINPI nyilvántartása szerint kései szegfű (természetvédelmi értéke 5000 forint) található.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság levele szerint nem találtak rá a védett faj elpusztult példányára, és levelükben felhívták a figyelmet arra, hogy a legközelebbi kitermelés előtt kérjék meg a természetvédelmi engedélyt. „Védett faj pusztulását nem tudtuk közvetlenül kimutatni.” – írták a levélben. Molnár így kommentálta a vizsgálat tényét:  „Szerették volna, de nem tudták. Rettenetesen dolgoztak ezen”. Az alábbi videón mindez 17:05-től hallható.

Nincs és nem is volt engedélye

A polgármester szerint a levél lényege nem az, hogy a következő havaria-helyzet során megkérjék a természetvédelmi engedélyt, hanem az, hogy akik 20 éve feljelentgetik, ismét megtették, de „nem jött be nekik. Szerették volna, de ez nem sikerült. 2006-ban ezt már egyszer eljátszották, két parti fecske miatt.”

Ezzel a levéllel párhuzamosan azonban egy másik levél is érkezett a polgármesternek. A DINPI természeti őrszolgálata október 3-án bejárást tartott a hulladékgyűjtő telepen, és ezzel kapcsolatban kérték a természetvédelmi és hulladékgazdálkodási engedélyeket.

„Nagyon egyszerű lesz megküldeni, mert nincsenek. Pontosan tudta, aki feljelentett minket, hogy nincs engedély, és soha nem is volt.

Pontosan tudta, aki feljelentett bennünket, hogy ennek a telepnek nem volt és nincs engedélye.

Ennek az a célja, hogy megint rosszat okozzanak a falunak, tehát be kelljen zárni a telepet, mindenütt sokkal több legyen a szemét.” A polgármester szerint egyébként a telep jól működik, csak nem az önkormányzat tulajdona, hanem 227 ember osztatlan közös tulajdonában van, így nem tud engedélyt kérni.

„A DINPI rosszul gondolja, ők nem zárathatnak be semmit. A Duna-Ipoly nem szakhatóság ebben az ügyben. A kormányhivatal el fog járni nyilvánvalóan, és a kormányhivatal be fogja záratni a telephelyet.” Majd monológjában kifejtette, hogy tudja, hogy ki áll a feljelentés mögött, és bár személyében őt akarták támadni, de a falunak ártottak vele.

A kisoroszi hulladékudvar a Google műholdképén

A hulladéktelepeket, udvarokat, gyűjtőhelyeket szabályozó 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet pontosan meghatározza azokat a környezetvédelmi és kezelési szabályokat, amelyeket be kell(ene) tartani. Ebben szerepel a hulladékgyűjtő udvar fogalma, mely szerint: „meghatározott hulladék átvételére és elszállításig történő tárolására szolgáló, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság, koncesszori alvállalkozó által üzemeltetett, felügyelettel biztosított telephely.”

Kiosoroszi a rendeleteiben hulladékudvarnak nevezte a telepet, így feltételeztük, hogy vagy a település hulladékszállítója, az FKF Zrt. viszi el onnan a hulladékot, vagy a MOHU-val állnak szerződésben. Mindkét cég azt közölte, hogy nem ők szállítják el a szemetet az udvarból.

A kisoroszi hulladékudvar (fotó: Átlátszó/Zimre Zsuzsa)

Az ügyben kerestük a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát és a Pest Vármegyei Kormányhivatalt is, hogy létezik-e bármilyen engedély a hulladékudvarral kapcsolatban, végeztek-e ott ellenőrzést, illetve milyen folyománya van a DINPI helyszíni szemléjének. Válaszukban mindössze annyit közöltek, hogy az ügyben a Pest Vármegyei Kormányhivatal vizsgálata folyamatban van.

Molnár Csaba polgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy folyamatban lévő ügyről nem kíván nyilatkozni. Majd válaszolt néhány kérdésünkre, de nem járult hozzá válaszainak nyilvánosságra hozatalához.

Zimre Zsuzsa

Címlapkép: A kisoroszi hulladékudvar bejárata (fotó: a szerző felvétele)