Május végén a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. A kormányzati megszorítások miatt határozatlan időre elhalasztott hajdúnánási MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó- és motorsportért felelős cég 2023-ban valamivel jobb eredményt ért el, mint két éve, de még így is veszteséges volt a működése.
A HUMDA jogelődje 2016-ban jött létre, állami tulajdonú vállalatként. Jelenlegi nevét 2020 őszén kapta egy jelentős tőkeemeléssel együtt, három éve pedig az állam odaajándékozta a Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítványnak, amelynek elnöke Palkovics László.
A május végén leadott cégbeszámolóból kiderül, hogy a főtevékenysége szerint egyéb sporttevékenységgel foglalkozó HUMDA Zrt. 2023-ban 251 millió forint nettó árbevételt ért el. Ez a korábbi év forgalmához képest jelentős növekedés, hiszen 2022-ben még mindössze 58 millió volt a bevétele, előtte pedig rendre 10-20 millió körül alakult ez a szám.
Az adózott eredmény ugyanakkor továbbra is veszteséges működést mutat. Igaz, a cég jelentősen jobb eredményt ért el, mint a korábbi években.
A tavalyi évben 584 milliós veszteséget hozott össze a cég, egy évvel korábban ez a szám 2 milliárdra rúgott.
A kiegészítő mellékletben olvasható, hogy 2023-ben a HUMDA Zrt. nagyrészt támogatásokból finanszírozta a rábízott feladatokat.
Szintén a kiegészítő melléklet ír arról, hogy a vezető tisztségviselők díjazása a 2022-es 67,5 millióról tavaly 72,1 millióra nőtt.
A veszteséges működés ugyanakkor nem akadályozta meg a céget abban, hogy bruttó 1,395 milliárd forint értékben keretszerződést kössön az állami kommunikációs költéseken rendre taroló Balásy Gyula cégeivel, a Lounge Design Kft.-vel és a New Land Media Kft.-vel. A tenderről az RTL számolt be októberben: a szerződés a keretösszeg kimerüléséig, de legkésőbb idén július végéig érvényes.
A HUMDA-nak három leányvállalata is van, a HUMDA pro Kft., HUMDA Lab Nonprofit Kft., valamint a Zöld Mobilitási Infrastruktúra Zrt. (ZMI Zrt.)
A HUMDA Lab Nonprofit Kft.-nek a honlap tanúsága szerint célja, hogy a nemzeti autó-motorsport kutatási és fejlesztési tevékenységeinek inkubátora és iránymutató szervezete legyen. A HUMDA pro Kft. promóciós, marketing és értékesítési tevékenységet végez, a ZMI Zrt. pedig főtevékenysége szerint üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadással foglalkozik.
Két leánycég az anyavállalathoz hasonlóan mínusszal zárta a tavalyi évet.
A ZMI Zrt.-nek nem volt bevétele, adózott eredménye pedig – 1,78 millió forint lett. A HUMDA Lab Nonprofit Kft.-nek szintén nem volt bevétele, és 3 milliós veszteséget hozott össze. Ügyvezetője 2024 márciustól az a Jenei Zoltán, aki korábban országos kórházi főigazgató volt, 2023-ban azonban a Belügyminisztérium a felmentéséről döntött. Jenei ugyanekkor a HUMDA fenntartói jogait gyakorló holdingcég, a Széchenyi Üzleti és Vagyonkezelő Holding Zrt. vezérigazgatója is lett.
A Humda Pro Kft. tavaly 191,3 millió forintos nettó árbevétel mellett 3,3 millió forint adózott eredményt, azaz nyereséget könyvelhetett el. Ez jelentősen jobb eredmény, mint egy évvel korábban, 2022-ben ugyanis 54 milliós bevétel mellett 277 milliós veszteséget hoztak össze.
A cég az elmúlt évek során több alkalommal cserélt gazdát, vezető tisztségviselője idén márciustól az a Dr. Maurer Szemere, aki korábban a Fidelitas egykori külügyi kabinetvezetője, illetve Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó titkára volt. Emellett 2019-ig az Orbán-kormánynak tanácsokat adó Magyar Gazdaságkutató Zrt. (korábbi nevén Századvég Gazdaságkutató Zrt.) igazgatósági tagjaként is tevékenykedett. Az elmúlt években pedig a Századvég egészségügyi üzletágának vezetőjeként hivatkozott rá a kormánypárti sajtó.
A HUMDA neve leginkább a Hajdúnánás külterületére tervezett, egyelőre bizonytalan időre elhalasztott gyorsasági motoros versenypálya kapcsán vált ismertté. A cég ugyanakkor már régóta létezik, de az elmúlt évek során több névváltozáson esett át. Jogelődje 2016. januárban jött létre átalakulással Kárpátok-Alpok Zrt. néven, amely 2017 decemberében Valor Hungariae Zrt.-re változott.
A Valor Hungariae név a 2015-ös milánói világkiállításra készült karcagi Sámándob (hivatalosan Életkert nevű pavilon) miatt lehet ismerős, aminek botrányosan magas építési és újjáépítési költségével, valamint a tervező által tett feljelentéssel mi is foglalkoztunk már korábban.
2020 szeptemberében is történt egy átkeresztelés, ekkor kapta az állami cég a HUMDA nevet. A pénzügyi beszámoló szerint a HUMDA Zrt. működése 2021 szeptemberétől két alappillérre épül, az új szemléletű autó- és motorsport fejlesztésre, illetve a Zöld Mobilitás fejlesztésre.
Mint azt tavalyi cikkünkben megírtuk, a HUMDA, valamint a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya alapítói és fenntartói jogai a Széchenyi István Egyetemet fenntartó, egy ideig Palkovics László exminiszter elnökletével működő vagyonkezelő alapítvány által létrehozott holdingcéghez, a Széchenyi Üzleti és Vagyonkezelő Holding Zrt.-hez kerültek.
Részlet a HUMDA új, 2023. május 15-én kelt alapszabályából.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA) több alkalommal írtunk már az Átlátszón. 2021-ben a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb privatizációs hulláma zajlott le, melynek során a parlament felbecsülhetetlen értékű állami vagyont – ingatlanokat, részvényeket, továbbá milliárdos működési támogatást – adott ingyen magánalapítványoknak, amelyek átvették többek között a hazai felsőoktatás és kultúra intézményrendszerének nagy részét. Az alapítványok vezetését pedig kormányközeli emberekre bízták.
Kósa Lajos egykori debreceni polgármester, fideszes országgyűlési képviselő 2019 novemberében jelentette be, hogy Kelet-Magyarországon, Hajdúnánás külterületén motoros versenypálya fog épülni.
Részlet a Nemzeti Sport Nemzeti Sport, 2020. június 21-i számából. Forrás: Arcanum.
A pálya üzemeltetéséért eleinte a kifejezetten erre a célra létrehozott állami tulajdonú Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. (KMVP) felelt, amely felett joggyakorlással a szintén állami tulajdonú HUMDA Zrt. rendelkezett. A projekt megvalósítása azonban később a KMVP-től a BMSK Zrt.-hez került át, a Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. beolvadt a HUMDA Zrt.-be.
A 65 milliárdból megépülő MotoGP-pályáról több alkalommal írtunk már az Átlátszón. Először 2021 tavaszán, amikor beszámoltunk arról, hogy a komplexum felépítéséhez 500 hektár földet kell kisajátítania az államnak, a gazdákat azonban „elfelejtették” tájékoztatni a részletekről.
2021 nyarán megírtuk, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a Hajdúnánás külterületén épülő MotoGP-pálya „jelentős felgyorsításáról” döntött. Később ugyanakkor arról lehetett hallani, hogy a hivatalos kommunikációval ellentétben nem a tervek szerint haladnak a munkálatok. 2022 őszén már arról volt szó, hogy a kormány döntései egyes építőipari beruházások halasztásáról a pályaépítési terveket is felülírhatják.
Ekkor arról is beszéltek az illetékesek, hogy amennyiben a MotoGP jogtulajdonosa, a Dorna Sports nem járulna hozzá a 2-3 éves csúszáshoz, a frissen állami tulajdonba került területeket ipari parkként hasznosíthatnák – annak ellenére, hogy épp néhány éve épült egy ipari park a városban félmilliárd forintból.
2022 szeptemberében biztossá vált, hogy ez a projekt is a megszorítások áldozata lesz, a beruházást felfüggesztik.
Ezt követően összeszámoltuk, hogy a MotoGP-pálya építéséért felelős cégek vezetői mennyi pénzt vihettek haza másfél év alatt: közel 200 millió forintot. Az RTL számításai szerint pedig a pályaépítés bejelentése óta több mint 4 milliárdot költöttek el a beruházásra.
A Debreciner írta meg tavaly áprilisban, hogy a Hajdúnánás Televíziónak már arról beszélt Tiba István, a térség fideszes országgyűlési képviselője – akit havi egymillió forintos fizetés mellett a versenypályához kapcsolódó fejlesztések koordinációjáért felelős miniszteri biztosnak neveztek ki három éve –, hogy tudomása szerint a Dorna Sports-szal abban egyezett meg a magyar állam, hogy „2029-2030-ra már Hajdúnánáson rendeznék meg a futamokat”, illetve az sem kizárt, hogy egy pár évig ezt megelőzően a Hungaroringen bonyolítják le a versenyeket.
Idén májusban aztán kiderült, MotoGP-pálya helyett
ipari parkot, gokartpályákat és egyetemi központot építenének Hajdúnánáson.
A Debreciner szerkesztőségéhez eljutott tervek szerint a kormány a Debreceni Egyetem vagyonkezelésébe adná a meghiúsult motorversenypálya területét. A versenyek megrendezésére pedig máshol fog sor kerülni.
A korábban kisajátított földek korábbi tulajdonosai június 30-tól visszavásárlási jogukkal is élhettek. A Miniszterelnökség a lap megkeresésére közölte, a kormány nem tárgyalta az előterjesztést, de a dokumentum létezését nem cáfolták.
Szopkó Zita
A cikk elkészítéséhez az archív anyagot az Arcanum adatbázisa, a cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.Címlapkép: Kósa Lajos, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszél a MotoGP Magyarországgal kapcsolatos projektjének sajtótájékoztatóján Hajdúnánáson 2020. június 20-án. (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Heti lapszemlénk.
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Patrick J. Geary amerikai történészprofesszor könyve visszamegy a népvándorlások idejére, hogy bemutassa az európai népek fordulatos történetét.
